Drágulnak a lakások

Már a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) meghirdetésére is jelentősen drágultak az ingatlanok. Januárban országos átlagban 6 százalékkal nőtt a 60-150 négyzetméteres új lakások ára, de a különböző városokban nagyon eltérően alakultak a kínálati árak. 

Budapesten a december végi átlagos árszinthez képest 5 százalékos volt a drágulás, így az új lakások átlagos négyzetméterára 542 ezer forintra emelkedett, egy-egy budapesti új lakás átlagára pedig 45 millió forintra nőtt - derül ki az ingatlan.com összeállításából. A szakportál több mint 85 ezer hirdetés alapján vetette össze az új lakások, a telkek és a használt lakások kínálati árait a december végi árszinttel. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy hasonló mértékű drágulás a közeljövőben nem várható.

Az új lakások átlagos négyzetméterárát tekintve Budapest után Székesfehérvár következik, ám Fejér megye székhelyén csökkentek az árak, egy négyzetméterért, átlagosan 1 százalékkal kevesebbet, 372 ezer forintot kérnek, mint egy hónappal korábban, így itt egy-egy új lakás átlagára pedig 34 millióról 30 millió forintra csökkent. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a székesfehérvári árváltozás feltehetően a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) köszönhető. Az elemző szerint az nem meglepő, hogy Székesfehérvár a második legdrágább város. “Egyrészt közel van a fővároshoz, ami a Budapesten munkát vállalóknak is megfelelő alternatívát jelenthet, arról nem beszélve, hogy a város gazdaságilag erősnek számít” - tette hozzá.

A gazdasági szempontból szintén jó helyzetben lévő Győrben a december végi szinthez képest 1,8 százalékkal 311 ezer forintra nőtt az új lakások átlagos négyzetméterára a hirdetések alapján, egy-egy lakás átlagára pedig 2,5 százalékkal 24 millióról 25 millió forintra ugrott.

Szerző

Az utazás elvileg ingyenes

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:11
A költségtérítést minden esetben a szülőnek kell igényelnie az önkormányzatnál vagy a Kliknél FOTÓ: THINKSTOCK
Sokba kerülhet a családoknak gyermekeik iskolába vagy óvodába szállítása, pedig törvény írja elő, hogy az utazás költségeit nem nekik, hanem az intézmények fenntartójának kell állnia. A költségtérítést azonban kérelmezni kell, erről a lehetőségről azonban kevesen tudnak.

Több százezer óvodás és iskolába járó tanuló szülei kényszerülnek gyermekük utaztatásával járó aránytalan teher vállalására az ingyenes köznevelésben az óvoda és iskola összevonások (bezárások) és a szakképzés ésszerűsítése következtében a lakóhelyüktől egyre nagyobb távolságokba levő óvodák, iskolák miatt - hívta fel a figyelmet weblapján a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). Keszei Sándor elnök szerint egyesületükhöz több szülői panasz is érkezik, holott elvileg minden tanköteles gyereknek ingyen kellene utaznia, hiszen a tankötelezettség olyan jog, amelynek teljesítéséhez az államnak kell biztosítani az ingyenes közoktatási szolgáltatásokat a tanuló számára, így az oktatási szolgáltatások eléréséhez szükséges ingyenes utazás lehetőségét is.

S valóban, a köznevelési törvényben feketén fehéren le van írva: "a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik." Vagyis az utazás költségeit az óvodások esetében az önkormányzatoknak, állami iskoláknál pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak kellene fizetnie; csakhogy Keszei szerint a legtöbb szülő ezzel nincs tisztában, és az iskolákban sem tájékoztatják őket erről a lehetőségről.

Pedig adott várostól függően, akár havi több ezer forint különbség is lehet az iskolába utazás költségei között. "Súlyos megkülönböztetésnek tartjuk, ha a tanulók egy részének 2-3 ezer forintba kerül az utazási bérlete havonta, másoknak a távolságtól, a közlekedési viszonylattól függően 4-8 ezer forint. Más-más összeget kell fizetni a menetjegyekért a tanulóknak, akik például Fonyódon, Balatonbogláron vagy Földváron laknak és Siófokra járnak középfokú iskolába" - véli Keszei. A térítés a fővárosban, a kerületi intézmények esetében is ugyanúgy jár.

Az elnök figyelmeztet: a költségtérítést minden esetben a szülőnek kell igényelnie az önkormányzatnál vagy a Kliknél, a kérelemben pedig nem árt hivatkozni a vonatkozó jogszabályra is. Az MSZOE javaslata szerint tömegközlekedés díjával arányos benzinköltség megtérítésére is szükség lenne. Ez részben - és elviekben - már teljesült is, hiszen idén januártól változott az utazás költségtérítésének törvényi háttere, így a munkavállaló - lakhelytől függetlenül - már akkor is kaphat benzintámogatást, ha munka előtt és után autóval szállítja gyerekeit bölcsődébe, óvodába. A költségtérítés lehetőségéről elsősorban a munkáltatónál, vagy a helyi önkormányzatnál, esetleg a NAV-nál lehet érdeklődni.

Szerző

7-en a 7-ről: Az ön biciklijét ki tolta túl?

Arató András Klubrádió

Kormányunk külpolitikája, a külkapcsolatok építése következetes. Az oroszok és a törökök után újra ráleltünk a tatárokra is, miáltal a magyarok összes legnagyobb jótevőinek végre kebelére borulhatunk, ahogy azt a Történelem Ura joggal várja el tőlünk. Elvégre e végre vagyunk, hiszen álmainkat a vezetőnk helyettünk és felvirágoztatásunkra álmodja az ő illiberális párnáján. A biciklinket pedig a Nemzet Biciklitolója tolta túl – Európán. A Nemzet Biciklije tehát el van tolva. Ha egyáltalán megvan még.

Avar János újságíró

Nem is tudtam, hogy a biciklit tolják és nem ülnek rajta. Igaz, utóbbi esetben tartani kell az egyensúlyt, amire történetesen a túltolt biciklit emlegető miniszter kormánya láthatóan nem képes, talán ezért is tolják. De aki nem tud egyensúlyozni, az hogyan lenne képes csak annyit tolni a kétkerekűn, amennyit kellene?! Különben szórakoztató, hogy a mindig mindenkit lekezelő kormányzat korifeusai rögvest esendő emberként kérnek elnézést, ha „túltolják a biciklit”.

Bolgár György rádiós újságíró

Nincs biciklim. De ha lenne, szeretném felajánlani a Nemzeti Tolás és Kitolás Rendszerének. Sose lehet tudni, mire lesz még jó, mikor jut eszébe egy felelős miniszternek, hogy hoppá, a bicikli arra is alkalmas lehet, hogy túltolják. Ha pedig ez netán sokaknak nem tetszene, szépen vissza lehet tolni. Ilyen a magyar fékek és ellensúlyok rendszere. Ezt csináld utánunk, Obama!

Friss Róbert újságíró

Hat év alatt annyira túltolta, hogy nem is akarnék emlékezni rá. A biciklire sem.

Horváth István hírlapíró

Egy másik sportág példájával válaszolok. Tavaly decemberben női kézilabda válogatottunk a megtisztelő, de olimpiai részvételre alkalmatlan 11. helyen végzett. A kézilabda szövetség elnöki székébe landolt józsefvárosi fideszes polgármester úgy szólt a csapat nemzetközileg is elismert edzőjéhez, hogy ilyen szereplés után tudnia kell a kötelességét. Németh András pedig lemondott. Most a férfi válogatott gyalázatos EB-szereplése után Kocsis Máté vajon tudja-e a kötelességét, vagy teker tovább?

Horváth Zoltán újságíró

Istenem, ha csak túltólták volna!? De ellopták!!!

Veress Jenő a Népszava főmunkatársa

Nem akarom túlnyelvészkedni a dolgot, de a bicikli latin-görög szóösszetétel, és lényegében két kereket jelent. Az én olvasatomban viszont két ciklust. Az pedig már rég túltolt mindent. És már előre irtóznék egy triciklitől. Mellesleg, a pedagógusok, ha van egy kis humorérzékük, biciklit tolva mennek majd tüntetni. Jobban mutatna a nemzetközi sajtóban is. Emlékszünk a bohócforradalomra? Ott is egy gőgös nyegleség volt a gyúanyag. Az oktatási bicikliforradalom azt is megmutathatná, ki ül valójában a nyeregben.

Szerző