Omladozik a kis vezér csodabirodalma

Észak-Koreából kezd egyre jobban elege lennie a világnak. Nem elég, hogy manapság megannyi konfliktus és válság megoldásáért kell aggódni, gondoljunk csak az iszlám szélsőségesek előretörésére, vagy a menekültválságra, Phenjan gondoskodik arról, hogy a Koreai-félszigeten se legyen nyugalom. Kínától várnák a megoldást, de Peking nem akarja térdre kényszeríteni a szomszédot tartva a menekültáradattól. Közben a kis vezér újabb módot talált arra, hogyan lehet még jobban becsapni országának lakóit.

Kim Dzsong Un láthatóan szándékosan akarja szítani a feszültséget, abszurd lépések sorával kívánja felhívni magára a figyelmet. Hazája a háború társadalmává vált, ahol az számít sikernek, ha az ország termonukleáris kísérletet hajt végre. Mivel azonban most épp elég gondja van a világ felelős vezetőinek, egyre többször merül fel a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétakísérletre készülő Phenjan megregulázásának lehetősége. Ezzel kapcsolatban azonban újra és újra felmerül a kérdés: mégis hogyan? A lehetőségek ugyanis rendkívül korlátozottak. Mindig bebizonyosodott, hogy a gazdasági szankciókat áthárítják a lakosságra, miközben a Kim-család, illetve a politikai elit fényűző életet él. Gondoskodnak arról is, hogy a hadseregnek legyen elég pénze, s a nukleáris kísérletekkel kapcsolatos kutatások se maradjanak abba. A jelenlegi rezsim leváltásának kulcsa Kína kezében van.

Erre utalt John Kerry amerikai külügyminiszter is múlt heti pekingi látogatásán. Hamar kiderült azonban, hogy egyelőre túl nagyok a véleménykülönbségek Washington és Peking között a phenjani kérdés megítélését illetően. Hiába szavazta meg 2013-ban Kína is a büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen, hiába vált az 1950-1953 közötti koreai háború óta a legrosszabbá Peking és Phenjan viszonya, Peking el akarja kerülni a kis vezér rezsimjének összeomlását tartva menekültek millióinak áradatától.

Amikor az amerikai diplomácia vezetője Vang Ji kínai külügyminiszterrel tartott közös sajtóértekezletén élesen kikelt Észak-Korea ellen, s mint fogalmazott, a sztálinista ország veszélyt jelent az egész világra, a kínai külügyi tárca irányítója idegesen dobolt az egyik ujjával. Kerry ötórás tárgyalásait követően arra is intette Pekinget, lépjen fel határozottabban szövetségesével szemben. „Kínának szoros észak-koreai kapcsolataival különös lehetőségei lennének a probléma megoldására” – fogalmazott Kerry. Szokatlanul éles megfogalmazás ez, s azt is jelzi, hogy Washington egyre inkább kezdi elveszteni a türelmét a kis vezér túlkapásai láttán. Vang azonban másként értékelte a helyzetet. Bár jelezte, Kína hajlandó megszavazni egy új ENSZ határozatot, ám a büntetőintézkedések szigorításához nem járul hozzá. Szerinte a cél az, hogy Észak-Koreát ismét tárgyalóasztalhoz ültessék.

Kína elég kényes helyzetbe került. Miközben ugyanis továbbra sem hajlandó keményen szembemenni régi szövetségesével, mindinkább az lehet az érzésünk, hogy a kis vezér éppen Kínát akarja folyamatosan bosszantani. Szakértők szerint a január 6-án végrehajtott nukleáris kísérlet Pekinget is teljesen váratlanul érte, s Kim Dzsong Un célja is az lehetett, hogy a „nagy testvért” bosszantsa, tisztában van ugyanis azzal, Kína úgysem akarja térdre kényszeríteni a rezsimet. Peking roppant mérges is volt a kis diktátorra. A két ország közötti kapcsolat a kis vezér hatalomra kerülése óta (2011) került fagypontra, s különösen az tett be Kínának, hogy a kis vezér kivégeztette nagybátyját, Jang Szon Teket, aki éveken keresztül Kínával tartotta a kapcsolatot az észak-koreai vezetésen belül. Mindent elmond a két ország kapcsolatáról, hogy a 2012-ben pártfőtitkárrá, 2013-ban pedig elnökké választott Hszi Csin-ping mindez idáig egyszer sem fogadta hivatalában Kim Dzsong Unt.

A két állam közötti utolsó nyílt színi torzsalkodásra tavaly decemberben került sor, amikor Pekingben lépett fel az észak-koreai rezsim ékességének számító popegyüttes, a kis vezér által alapított Moranbong. Csakhogy Peking lemondta az előadást, mert a lányok dalaikban egyebek mellett a csodálatos észak-koreai atomprogramot dicsőítették. A kis vezér a lépést saját megalázásaként fogta fel, s olyan feltételezések is napvilágot látnak, hogy az állítólagos hidrogénbombával történt teszt erre adott válasz volt. Meg akarta mutatni Kínának, vele ne packázzanak. Ezt támaszthatja alá, hogy éppen az együttes fellépésének lemondása napján jelentette be Kim Dzsong Un: elrettentő arzenáljának már termonukleáris fegyver is része.

Mindemellett egy számos ügyben került szembe egymással a két állam. Észak-Koreában is elterjedtté váltak a mobiltelefonok, külföldre azonban nem lehet kezdeményezni hívásokat. A kínai határ közelében élők közül azonban sokan valamilyen úton-módon be tudtak szerezni kínai SIM kártyákat, így tehát a külföldi telefonálás is lehetővé vált legalábbis úgy, hogy ezekben az övezetekben a kínai mobilszolgáltatók jelére kapcsolódtak. Phenjan felfedezte a turpisságot, s zavaróállomásokat létesített a határ menti övezetekben, hogy megakadályozzák e kártyák használatát.

Ezzel azonban elérték azt, hogy gyakran Kínában sem lehetett használni a mobiltelefonokat, mivel a zavarás jele nyilván nem állt meg a két ország határainál. Peking már 2013-ban tiltakozott e gyakorlat ellen, legutóbb pedig múlt évben. Észak-Korea azonban azt közölte, csak tetemes pénz fejében hajlandó változtatni e gyakorlaton – értesült a Daily North Korea portálja. Kína meglepően határozott nemet mondott a szomszéd ország követelésére, s azt közölte, olyan szupererős mobiltornyokat épít a határvidéken, amely megoldja ezt a problémát, hiszen sikerül ezzel kiiktatni a zavarást. Ez nagy pofon Phenjan számára, mert így a térségben élő észak-koreaiak ismét tudják majd használni Kínából származó kártyáikat.

Feszültségforrást jelent egy másik, nem éppen szokványos ügy is. Közismert, hogy Észak-Korea ipara a kilencvenes évek elején lényegében összeomlott. Az ország persze időnként előáll valami új „csodával”, néhány éve a phenjani tablet keltett feltűnést, legutóbb pedig azt közölték, hogy a kis vezér útmutatásai alapján kifejlesztettek egy gyógynövényekből készült alkoholt, amely nem okoz másnaposságot. Ezekkel a remek és világraszóló felfedezésekkel azonban el akarják leplezni azt, hogy az ország ipara megbénult, lényegében semmit sem képesek saját erejükből előállítani.

Az észak-koreai vezetés azonban mindig képes valami váratlant húzni. Egyre több termék jelent meg a piacon, amelyen a „Made in North Korea” felirat szerepelt. Miközben Kim Dzsong Un állítólag rendre dührohamot kap amiatt, hogy az országban jobban kedvelik a külföldi termékeket, ő maga rendelte el, csomagolják át a Kínában előállított, s onnan importált árukat, majd a termékmegjelölésnél azt jelezzék, hogy valójában hazai termékről van szó. A Daily NK forrásai szerint ez olyan, mintha a kis vezér homokba dugná a fejét, s nem lenne hajlandó szembenézni a ténnyel, mely szerint hazája ipara képtelen bármiféle termék előállítására. A lap úgy tudja, ma már elterjedt gyakorlattá vált, hogy a kínai importárukat nem dobják egyből piacra, hanem egyből újracsomagolják őket.

Kim Dzsong Un egyébként már megválasztása óta azt hangoztatta, hogy növelni kell a termelést, előnyben kell részesíteni a hazai gyártású termékeket. Törekvése azonban teljes kudarcba fulladt, az ország ipara továbbra is csődtömeg, s a jelenlegi vezetéssel esély sincs arra, hogy bármi pozitív irányba változzék. A Kim dinasztia csúcsra járatta, hogyan lehet technológiai szempontból becsapni a lakosságot, az embereket teljesen elzárták a külvilág híreitől, így sokan tényleg képesek elhinni azt, hogy csodabirodalomban élnek. Most újabb módját találták meg annak, hogy lehet megtéveszteni emberek millióit.