Velence újra karneváli lázban ég

Publikálás dátuma
2016.02.01. 06:40
Fotó: Europress Getty Images
Velencébe utazni mindig kellemes. Különösen jó szórakozás a karnevál idején, hiszen jól esik egy kis álarcos bohóckodás a gyönyörű díszletek között. Ilyenkor mozdulni sem lehet a Szent Márk téren, ráadásul a dózse palotája előtt Casanova társalog Mephistóval, kicsit odébb a Szépség fotózkodik a Szörnyeteggel.

Képzeljünk el egy olyan álarcosbált, ahol az elcsépelt Superman és Batman helyett királyok, hadvezérek, velencei kalmárok, rokokó öltözetű arisztokraták sétálgatnak a szűk sikátorokban. Az antik istenek, Don Quijote, XIV. Lajos francia király – megannyi ismert figura elevenedik meg a macskaköves utcákon. A velencei fiatalok és a felkészült turisták már négy-öt hónappal ezelőtt megtervezték és megalkották jelmezüket. Az álarc mára Velence szimbólumává, a karnevál jelképévé vált. A maszk az álruhával együtt szerves része lett a város mindennapos életének és kultúrájának.

Törvények a múltból

A legrégebbi törvény, mely Velencében az álarc használatát szabályozta, 1268-ban született. Kezdetben csak a karácsonyt követő Szent István napjától, a karnevál kezdetétől tette lehetővé a maszk viselését egészen az ünnep végéig, húshagyó keddig. Később meghosszabbították a maszk használatának időtartamát.

Az álarcot azonban nemcsak szórakozáskor használták. Hiába korlátozták viselését törvények, a korabeli híradásokból kiderül, hogy az álarc lehetőséget nyújtott a fegyverviselésre (melyre akkoriban nagy szükség volt) anélkül, hogy bárki felismerhette volna az éjszakai randalírozót vagy szerencsejátékost. A legfurcsább rendelet, melyet a város főtanácsa hozott, 1467-ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy nőnek álcázva magukat belépjenek az apácazárdába A törvényeket azonban nem igazán tartották be. Sőt, ugyanazokat a törvényeket kellett évről évre meghozni egészen 1789-ig.

Férfiak női ruhában

A legizgalmasabbak talán a klasszikus öltözetek. Ezek egyike a bauta, amely lényegében egy fehér álarcot, fekete köpenyt és formás kalapot jelent. Jellegzetes a híres csőrös álarc. Ezt úgy hívják, hogy pestisdoktor, ugyanis egy francia orvos találta ki, mert nagyon félt a pestis terjedésétől, így alaposan beöltözött. Csőrös álarcot is felvett, hogy ne tudjanak hozzá közel menni, és ne fertőzzék meg. A furcsa figura maszkja a báli forgatag nélkülözhetetlen kelléke. Az álarc jelentőségét bizonyítják az ismert vígjátékíró, Goldoni komédiái is, melyekben a maszkok mindig fontos szerepet játszottak.

Manapság a mulatság idején se szeri, se száma az utcákon és a tereken kínált maszkoknak, amelyeket 5-10-20 euróért bárki megvehet, de ennél sokkal izgalmasabb, ha utcai kozmetikusokkal festetünk magunknak karneválozó álarcot, mégpedig olyat, amely leginkább illik hozzánk. S ez sem kerül többe 5-10 eurónál. A ruhák viszont megfizethetetlenül drágák. Többségük a velencei városi tanács vagy valamely helyi klub tulajdona, netán kölcsönzőé. Régen nagyon sokan jártak kaszinóba, és még többen vették igényben a híres velencei kurtizánok szolgáltatásait.

1509-ben a prostituáltak száma már elérte a tizenkétezret, úgyhogy el is küldtek közülük ezret a szomszédos településre, Mestrébe, ahol a szárazföldi hadsereg állomásozott. 1797-ben Napóleon elfoglalta Velencét, majd betiltották a karneválokat, és a helyzet a hódító bukása után sem változott. 1980-ban olasz értelmiségiek, elsősorban a híres filmrendező, Fellini ötletére kezdték el újjáéleszteni a karnevált. A gondolat bevált, mert többszázezer turista keresi fel tél végén a lagúnák városát.

Egyszer volt és újra lett

29 éve van ismét karnevál, mégis olybá tűnik, mintha mindig is lett volna. A tömeg pedig elképesztő. Arra jószerivel gondolni sem lehet, hogy ilyenkor autóval közelítsük meg az óváros környékét. Ha valaki autóval érkezik, két lehetőség közül választhat. Vagy a Punta Sabbioni nevű helyen hagyja autóját, itt csak öt euró az ár, viszont negyven perc fárasztó hajókázással lehet a Szent Márk térre érni. A másik lehetőség, hogy a Piazza la Roma parkolóházát választja, ott az ár 19 euró, viszont a vaporettóval, vagyis vízibusszal pár perc alatt elérhető a Rialto híd.

Fotó: Europress Getty Images

Fotó: Europress Getty Images

A vaporettók, vagyis a vízibuszok egymást érik, hiszen a rengeteg turistát el kell szállítani. Sokszor felvetődött, hogy kitiltják őket a velencei óvárosból, ugyanis a hullámokat felverik, és ez károsítja az épületeket. A vaporettók mégis járnak, ugyanis a gondolázás drága, a vízitaxi szintén, és gondolni kell a kispénzűekre is. A gondola fekete-arany színű, hihetetlenül kényelmes, és igencsak romantikus Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor általában nagyon hideg van, bár az izgalmas látnivalók kavalkádja és egy forró olasz capuccino ezen is segíthet.

Az olasz gondolás kis velencei kalapban evezget, és persze énekel is, ha igazán rátermett. A gondolázás első igazán embert próbáló élménye, amikor megalkuszunk a csónakossal, már ha egyáltalán alkuképesek vagyunk. Hogy mennyiért lehet egy kicsit gondolázni? Az árak kétszáz euróról indulnak a csónakázás hosszától és a romantika mértékétől függően. Alkudozni még a szabott árakból is lehet, hogy spóroljunk egy kis pénzt, mert Velence nem olcsó hely, főleg karnevál idején. Azon persze ne csodálkozzunk, ha az alkudozás után a 200-ból 300 euró lesz. A rendes amerikai vagy japán turistáknak erre a szemük se rebben, mi se pánikoljunk. Ha pedig belefáradtunk a forgatagba, akkor még mindig leülhetünk valamelyik híres kávéház teraszára egy igazi olasz feketekávé erejéig. Romantika minden mennyiségben. Végül is csak egyszer van karnevál egy évben.

Szerző

Hétvégi kultúrsokk Toszkánában

A vezető amerikai utazási magazin, a Conde Nast Traveller tavalyi internetes szavazásán Firenze győzött a 25 városból álló listán. Toszkána gyöngyszeme igazi kulturális sokk a látogatónak, ráadásul egy hosszú hétvége alatt felfedezhető. Persze ez költői túlzás…

Bár három nap természetesen nem elég Firenzére, de aki el tud ennyi időt tölteni itt, annak már biztosan nemcsak fényképei, hanem valóságos élményei is lesznek a városról. Senki sem képes elmenni Firenzéből, ha egyszer betette a lábát a városba, mindenkit elvarázsol. Ráadásul a számtalan csodálatos műemlék mellett egészen egyedi élményekről is gondoskodnak a vendéglátók. Városnézés gyilkossággal - ezt a címet kapta az egyik firenzei utazási iroda idegenvezetése.

A városlátogatás résztvevői ugyanúgy végigjárják a nevezetességeket mint az összes többi turista, de 16. század eleji forgatókönyvet követve. A paloták és templomok között sétálva ki kell deríteniük, ki ölte meg Lorenzo de Medicit, a humanista Lorenzo Il Magnifico (1442-1492) unokaöccsét. A detektívturisták természetesen minden szükséges információt megkapnak: idegenvezető-színészek tárják fel előttük a reneszánsz Firenze titkait és ármányait. Így körvonalazódik, hogy a bűntényhez összeesküvés vezetett. A gyilkosság felderítéséhez a turistáknak többek között olyan kérdésekre kell választ találni, hogy milyen állatok tartják az obeliszket a Santa Maria Novella előtti téren, vagy mire szolgáltak a Strozzi-palota oldalfalán levő hatalmas vasgyűrűk.

A háromórás városlátogatás ára 25 euró (7500 forint) és egyelőre napi kétszer, az olasz mellett hat világnyelven tartják, közöttük oroszul is. A gyilkost megtalálók ajándékot is kapnak. A Dómtól alig egy utcányira kezdődik a San Lorenzo kirakodóvásár, vagy ahogy itt mindenki hívja: a „Bőrpiac”. Legalább olyan látogatott, mint a város művészettörténeti remekei. Turisták, helyiek egyaránt imádnak ide járni. És bizony az sem meglepő, hogy Firenze belvárosában már alig hallani olasz szót. Ennek az az oka, hogy az egész belvárost - így a Köztársaság teret is - felvásárolták a külföldiek: Firenze belvárosában ma nem lakik firenzei.

Errefelé még a fejfájás is okozhat kulturális katarzist. A világ valószínűleg legrégebbi gyógyszertárának legrégebbi freskója előtt állunk, amely az „Utolsó vacsorát” ábrázolja. Giotto egyik tanítványa, Mariotto di Nardo festette. Toszkána - különösen Firenze - hihetetlenül gazdag reneszánsz épületekben. Nem véletlen, hogy Olaszország „legünnepeltebb városaként” emlegetik: itt műkincs műkincs hátán található. Több mint kétszáz restaurált műkinccsel nemrég nyílt meg a Museo dell Opera del Duomo új múzeumépülete. A múzeum alapítása a firenzei dóm számára készített alkotásokat őrzi.

Az 1881-ben alapított kiállítóhely első székhelye abban a firenzei házban volt, ahol Michelangelo a Dávid-szobrot faragta. A ritkaságok között tartják számon Donatello Bűnbánó Magdolnát ábrázoló faszobrát és Michelangelo Pieta Bandini elnevezésű szoborcsoportját, amelyet a művész halála előtt kalapáccsal akart megsemmisíteni. Azt a negyven 14-15. századi szobrot is kiállították, amely a dóm díszítésére készült. A dóm tetején emelkedő Brunelleschi-kupola alkotásához használt eredeti anyagok és szerszámok is megtekinthetők.

Szerző

Gyerekeket gyilkolt a Boko Haram

Több mint ötven ember esett áldozatul a Boko Haram terrorszervezet szombat éjszakai támadásának a nigériai Maiduguri közelében, Dalori faluban.

Túlélők és katonák beszámolói szerint a dzsihadista szélsőségesek felégették a falut, számos gyerek lelte halálát a lángok között. Négy óra hosszat tartott a mészárlás, egy szemtanú, akinek sikerült az erdőbe menekülnie, elmondta, szörnyű kínhalált szenvedtek az emberek, több családtagja is a tűzbe veszett. Három öngyilkos merénylő nő a szomszédos Gamori faluban robbantott, az áldozatok pontos száma még nem ismeretes. A Boko Haram rendszeresen a civil lakosságot veszi célba, az iszlamista felkelés megkezdése óta legalább húszezer embert öltek meg, két és félmillió ember kényszerült otthona elhagyására.

Szerző