A gazdasági világválságot követő időszak nagy nyertese az euró. Fő erénye: változatlan formában létezik. Sőt, az olyan konok eurószkeptikus államok, mint amilyen Csehország is már a bevezetés költségeit fontolgatja, annak tudatában, hogy - mint ahogy az egyik uniós képviselőjük fogalmazott - "kevés ország van olyan jól felkészülve az euró bevezetésére, mint a Cseh Köztársaság." Igazolva látszik Valdis Domrovskisnak, az Európai Bizottság egyik alelnökének a véleménye, hogy "az euróövezetbe való belépés elsősorban politikai döntés és akarat kérdése."
Persze a csehekről tudjuk, hogy óvatos náció, hangadóik ahhoz kötnék az európai közös pénz bevezetését, hogy rendeződjék Görögország helyzete az eurózónán belül. Ismervén a hellén gazdaság helyzetét ez nem holnap lesz, bár a cseh kormány optimista, már 2020-ban euróval fizetnének.
A másik V4-es tagállam, Lengyelország, jelenlegi kormánya a szomszédjához képest fordított utat, a távolodás útját járja. Ennek csalhatatlan jele, hogy a napokban megszüntették az euró bevezetéséért felelős lengyel kormánybiztosi posztot. A tisztet még 2009-ben az Európa Tanács jelenlegi elnökének, Donald Tusknak a kabinetje létesítette. Az államfő ugyan megszavaztatná a népet, de a lengyelek nem szeretnek referendumra járni, most a többségük alighanem az euró ellen szavazna.
Az Európai Központi Bank (EKB) csábítja-csalogatja az arra érett uniós országokat az euróövezetbe, ahová a belépésnek legfeljebb a céldátuma nemzeti ügy, a belépés - Nagy-Britannia kivételével - a tagállamoknak kötelesség. Magyarországnak is. A Magyar Nemzeti Bank - a monetáris politika nemzeti hatáskörét féltve -, még az olyan érvektől sem tartja magát távol, amellyel saját pozíciónkat rontja: gazdaságpolitikánk harmonizáltságának foka még nem elégséges az eurózóna egységes monetáris politikájához való csatlakozáshoz.
A Szabadság téri urak úgy ragaszkodnak az alapkamat megállapításának nemzeti hatáskörben tartásához, mintha azt a magyar értékek részének kellene tekinteni. Vélhetően a jegybanki kommunikáció már azt is tudja, hogy miképpen hirdeti majd meg a maga szabadságharcát a forint védelmében. Látványos nemzeti konzultációt lehet tartani arról, hogy kell nekünk 0 százalékos alapkamat, avagy bízzuk rá a kormányra, illetve a Nemzeti Bankra a forint árfolyamának "megvédését"? Ami aligha keltene feltűnést, hiszen jelenleg is ezt teszik, mert törvényes kötelességük.
"Európában kétféle állam van: a kicsik, és azok, amelyek még nem jöttek rá, hogy kicsik. Vagyis külön nem tudnak már boldogulni Európa országai, egymásra vagyunk utalva – mondta Jan Smets, a Belga Nemzeti Bank elnöke, a hétfői, budapesti Lámfalussy-konferencián.
