Alázatra intik a kormányt

Elfogadhatatlannak tartja Tarjányi Péter, hogy a kormány terrorveszélyre hivatkozva az egész országban korlátozná a médiát, vagy kijárási tilalmat rendelne el. A biztonságpolitikai szakértő szerint terrortámadás esetén is csak egyetlen területre és csupán néhány órára, esetleg napra szabadna különleges állapotot kihirdetni. Azokat a jogszabályokat, amik fölött eljárt az idő, meg kell változtatni, de a Fidesz tudomásul vehetné, hogy normális országban fontos az arányosság elve. Tarjányi tegnap az európai biztonsági helyzetről, a terrorveszélyről tájékoztatta az őt meghívó baloldali ellenzéki pártokat.

Nem lehet kizárni, hogy Magyarországon is történjen terrortámadás. Sajnos, nem az a kérdés, hogy lesz-e Európában támadás, hanem az, hogy hol és mikor. Ez, akár a menekültválság, komoly kihívás az ország és Európa számára, a két dolgot azonban élesen külön kell választani. Erről Tarjányi Péter beszélt lapunknak tegnap azután, hogy a baloldali ellenzéki pártokat az európai biztonsági helyzetről, a terrorveszélyről tájékoztatta. A biztonságpolitikai szakértő arra figyelmeztetett, a kormány hiába akarja a két ügyet összemosni, az Iszlám Állam által elkövetett támadásokra más választ kell adni, mint a migránsválságra.

Utóbbi inkább rendészeti kérdés, ezen a területen számos intézkedésre, jogszabály-módosításra van szükség. Fel kell készülni a legrosszabbra is, mert Tarjányi szerint ha Ausztria és Németország lezárja a határait, az idén óriási embertömeg rekedhet a Balkánon. Ha ezek az emberek bármi áron tovább akarnak menni, előfordulhat, hogy egy részük mégis átjut Magyarországra és hosszabb ideig itt marad. Ennek a helyzetnek a kezelésére igyekeznek a baloldali pártok közös szakmai ajánlásokat készíteni, más kérdés, hogy a kormányoldal hajlandó lesz-e erről egyeztetni - fogalmazott a szakértő.

A Fidesz által tervezett alkotmánymódosítást Tarjányi elfogadhatatlannak tartja. Ha ugyanis mondjuk a Belvárosban terrortámadás történik, akkor azt a területet lezárhatják, ott néhány órára vagy akár napra korlátozhatják a média mozgását, az internetet, egy-két utcában kijárási tilalmat rendelhetnek el, de emiatt az egész országban nem lehet a szabadságot korlátozni. Ráadásul legkevesebb 60 napra. Az emberek biztonsága a legfontosabb, ám tudomásul kell venni, hogy normális országban fontos, hogy az arányosság elve érvényesüljön. A szakértő számára az is elfogadhatatlan, hogy a terrorveszélyt nem akarja pontosan meghatározni a kormány. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János két hete arról beszélt, például a röszkei, vagy Keleti pályaudvarnál történt eseményeknél felmerülhetett volna a terrorveszély megállapítása. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az M1-esen gyalogló menekültek esete is hasonló volt. Tarjányi arra figyelmeztetett, ezeknek az ügyeknek a kezelése rendészeti kérdés. Ha valaki egy mikrofonban követeléseket fogalmaz meg, azt talán valamelyik terrorcselekményhez kötődő jogszabályba be lehet szuszakolni, de ezért rendkívüli állapotot, különleges helyzetet nem vezethet be a kormány.

A szakember elismerte, hogy bizonyos esetekben a kabinetnek szüksége van szabad mozgásra, az alaptörvény tervezett hatodik módosítása azonban túlzott hatalmat adna, olyat, amit semmi nem indokol. Ráadásul a változtatás akár 10-12 évig is hatályban maradhatna. Tarjányi szerint az ilyen munkához nagyobb alázat kell.

A tegnapi egyeztetésre Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke hívta meg a DK, az Együtt, a PM, az LMP. a Liberálisok képviselőit, valamint a biztonságpolitikai szakértőt. (Az LMP nem képviseltette magát.) Az ellenzéki politikus szakmai vitát kezdeményezett, mert pontosan tudja, milyen biztonsági kihívásokkal néz szembe mind Európa, mind Magyarország. A Fidesz alaptörvény-módosítását nem szavazzák meg, erről a megbeszélés résztvevői ismét biztosították egymást. Molnár lapunknak arról beszélt, olyan szakmai anyagot állítanak össze, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a terrorizmus ellen nem az alkotmány megváltoztatásával kell küzdeni. Szükség van egyebek mellett a Btk. módosítására, hiszen ott a terrorcselekményekre vonatkozó passzus húsz éve alig változott. Emellett az embereket is fel kell készíteni arra, hogyan viselkedjenek ilyen helyzetben. A bizottsági elnök tudja, hogy az ellenzék javaslatait a Fidesz lesöpri, ezért hiába kezdeményeznek törvényi változtatásokat, azt viszont fontosnak tartja, hogy a szakmában elkezdődjön a párbeszéd, amihez az ő javaslataik segítséget nyújthatnak.

Vona Gábort, a Jobbik elnökét egy tegnapi sajtótájékoztatóján a baloldali pártok tanácskozásáról is megkérdezték, amire azt felelte: a baloldali pártok a "B-ligában", a Jobbik és a Fidesz az "A-ligában" játszik, pártjának a Fidesszel van megbeszélnivalója. Megjegyezte azt is, hogy nyitottak az ésszerű kompromisszumok felé.

Nyílt támadás az emberi jogok ellen

Súlyosan sértené az emberi jogokat Magyarországon, ha az alaptörvény a kiszivárgott tervezet alapján módosítaná a Parlament. Az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint "nem azzal van a baj, hogy a magyar kormány a terrorizmustól szeretné megvédeni lakosait. A baj az, hogy a tervezet ebben a formában szinte abszolút hatalmat ad a kormánynak úgy, hogy közben semmilyen biztosíték nincs arra, hogy csakis a lehető legszűkebb mértékben és legrövidebb ideig korlátozzák a magyarok jogait". Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója arra figyelmeztetett, a javaslatban semmi nem garantálja, hogy a mindenkori kormányok ne tudjanak ezzel visszaélni. A szervezet szerint az alaptörvény tervezett hatodik módosítása az emberi jogok elleni nyílt támadás lenne.