A bírói függetlenséget félti Handó Tünde

Publikálás dátuma
2016.02.02 13:18
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt kéri, hogy tartsák tiszteletben a bírák függetlenségét.

Handó Tünde a közelmúltban komoly médiavisszhangot kiváltó bírósági ügyekkel kapcsolatban tartott keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: azt kéri valamennyi hatalmi ág képviselőitől, hogy "tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét és bízzanak a bírói felelősségben".

Kérdésre válaszolva közölte: a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete. "Nem érthető teljesen az, hogy mit jelent a függetlenség és a bírói felelősség" - fűzte hozzá.
A bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni - mondta Handó Tünde.

Az alaptörvény kimondja, hogy "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók" - idézte fel. A bíróságok függetlensége nem önmagában álló érték. A bíróságok és a bírák sem "felelőtlenek": az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. "Sok grádicsot kell megjárnia egy ügynek, ahhoz, hogy végül is a jogerős döntés megszülethessen" - fogalmazott.

Handó Tünde azt mondta: az igazság mindig adott, de, hogy erről mi derül ki a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozóhatóságokon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, a másod- és ritkán a harmadfokú bíróságon és a Kúrián mint legfelső ítélkezési fórumon.

A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség, ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja őt. A bíróban nem lehet sem félelem, sem harag - fogalmazott Handó Tünde. Hozzátette: a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, de a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra. Arra kell figyelniük, hogy miként lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntetőeljárás vagy egy több száz oldalon keresztül indokolt ítélet - hangsúlyozta.

Bízik abban - mondta -, a törvényhozás segít majd, hogy az ítélkezés és a bírósági működés "sokkal érthetőbb és átláthatóbb" legyen; abban is, hogy olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindenki elégedettségre szolgálnak majd és hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is. Handó Tünde arra kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, azt válaszolta: "a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni".

Egy nemrég, több száz bíró megkérdezésével végzett felmérésre hivatkozva közölte, hogy a bírák 97 százaléka "teljesen függetlennek" mondta magát. Kitért arra is, hogy egy másik felmérés szerint a járásbíróságok előtt lévő büntetőügyek felében korábban kellett volna szakértőt kirendelni, a törvényszéki ügyek esetében ez az arány 30 százalék. Minden egyes szereplőnek van dolga abban, hogy "sokkal megalapozottabb és hatékonyabb eljárásokat tudjunk felmutatni" - mutatott rá Handó Tünde. Németh Szilárd szavaira visszatérve azt mondta, hogy sokakat elrettenhet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos dolog, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség - fűzte hozzá. A bírósági ítéletek érthetőségére vonatkozó kérdésre megjegyezte, nagyon úgy néz ki, hogy magyar sajátosság a több száz oldalas bírósági ítélet, és nem gondolja, hogy ez erény volna.

Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "az emberek többségét joggal felháborító ítéletek" miatt a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról. A politikus egyebek mellett a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentést és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes enyhének tartott büntetését említette.

Szerző

Sztrájkra hangolva: nem fogadták el a postás szakszervezetek az állami cég bérajánlatát

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:34

Népszava
Demonstrációra készülnek a Magyar Posta dolgozói, mert a munkáltató nem ment bele átlagos 10 százalékos béremelési követelésükbe.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy hamarosan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Vám utcai irodája elé vonulnak. Fel akarják hívni az állami vállalatok működéséért felelős vezető figyelmét arra, hogy a 30, sőt egyes területeken 40 százalékos elvándorlás miatt a stabil dolgozók helyzetet tarthatatlan, van olyan postahivatal, ahol 30 kézbesítő 50 körzetet visz, de nagy a létszámhiány a logisztikai területen és a hivatali felvételi ablakoknál is. Miután a miniszternek február elején írt béremelést kérő levelükre nem érkezett válasz, a Posta vezetése pedig nem fogadta el a dolgozók bérkövetelését, a POFÉSZ választmánya demonstrációs bizottság létrehozásáról döntött, amihez csatlakozik a szintén a Munkástanácsokhoz tartozó Kézbesítők Szakszervezete is. Ádám István tájékoztatása szerint a 2017-ben megkötött hároméves 32 százalékos bérmegállapodás keretében 2019-re mindössze 6 százalékos emelés maradt, amit a Posta vezetése megtoldott plusz két százalékkal, de ez sem képes megállítani az elvándorlást. Az érdekvédők azért akarnak nagyobb mértékű emelést elérni, mert a cég régi alkalmazottai is jó esetben bruttó 250-270 ezer forintot keresnek, ami nem elég a megtartásukhoz. Azért döntöttek egy szombati demonstráció megszervezéséről, hogy a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát, de a POFÉSZ elnöke azt is elmondta lapunknak, ha eredménytelen marad az akció, akkor készek a még elégséges szolgáltatások meghatározásáért a bírósághoz fordulni, hogy megszervezhessenek egy részleges, de több postai területet érintő sztrájkot is, ha nem sikerül megállapodni az idei béremelésről.

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.