A bírói függetlenséget félti Handó Tünde

Publikálás dátuma
2016.02.02 13:18
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: /
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt kéri, hogy tartsák tiszteletben a bírák függetlenségét.

Handó Tünde a közelmúltban komoly médiavisszhangot kiváltó bírósági ügyekkel kapcsolatban tartott keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: azt kéri valamennyi hatalmi ág képviselőitől, hogy "tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét és bízzanak a bírói felelősségben".

Kérdésre válaszolva közölte: a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete. "Nem érthető teljesen az, hogy mit jelent a függetlenség és a bírói felelősség" - fűzte hozzá.
A bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni - mondta Handó Tünde.

Az alaptörvény kimondja, hogy "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók" - idézte fel. A bíróságok függetlensége nem önmagában álló érték. A bíróságok és a bírák sem "felelőtlenek": az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. "Sok grádicsot kell megjárnia egy ügynek, ahhoz, hogy végül is a jogerős döntés megszülethessen" - fogalmazott.

Handó Tünde azt mondta: az igazság mindig adott, de, hogy erről mi derül ki a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozóhatóságokon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, a másod- és ritkán a harmadfokú bíróságon és a Kúrián mint legfelső ítélkezési fórumon.

A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség, ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja őt. A bíróban nem lehet sem félelem, sem harag - fogalmazott Handó Tünde. Hozzátette: a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, de a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra. Arra kell figyelniük, hogy miként lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntetőeljárás vagy egy több száz oldalon keresztül indokolt ítélet - hangsúlyozta.

Bízik abban - mondta -, a törvényhozás segít majd, hogy az ítélkezés és a bírósági működés "sokkal érthetőbb és átláthatóbb" legyen; abban is, hogy olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindenki elégedettségre szolgálnak majd és hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is. Handó Tünde arra kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, azt válaszolta: "a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni".

Egy nemrég, több száz bíró megkérdezésével végzett felmérésre hivatkozva közölte, hogy a bírák 97 százaléka "teljesen függetlennek" mondta magát. Kitért arra is, hogy egy másik felmérés szerint a járásbíróságok előtt lévő büntetőügyek felében korábban kellett volna szakértőt kirendelni, a törvényszéki ügyek esetében ez az arány 30 százalék. Minden egyes szereplőnek van dolga abban, hogy "sokkal megalapozottabb és hatékonyabb eljárásokat tudjunk felmutatni" - mutatott rá Handó Tünde. Németh Szilárd szavaira visszatérve azt mondta, hogy sokakat elrettenhet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos dolog, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség - fűzte hozzá. A bírósági ítéletek érthetőségére vonatkozó kérdésre megjegyezte, nagyon úgy néz ki, hogy magyar sajátosság a több száz oldalas bírósági ítélet, és nem gondolja, hogy ez erény volna.

Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "az emberek többségét joggal felháborító ítéletek" miatt a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról. A politikus egyebek mellett a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentést és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes enyhének tartott büntetését említette.

Szerző
2016.02.02 13:18

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42