A távlati célok között szerepel, hogy jelenlegi térfogat alapján számított szemétdíjról áttérnek a súly alapján kiszabott tarifákra. Többek között ezek az új információk az országos szinten átalakuló a hulladékgazdálkodás rendszerről. Április elsejétől megkezdi működését a már bejegyzett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amely a szakmai koordinálásért felel - jelentett be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden. A társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, elsőként a számlázás kialakítását végzi el, felméri a vagyont, ennek alapján optimalizálható lesz országosan a fejlesztés.
Az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala - állította az államtitkár. Szabó szerint a hulladékgazdálkodás eddigi rendszere óvatos becslések szerint is 13 milliárd forint veszteséggel működött, az új rendszerben szeretnének nonprofit jellegű gazdaságos működést kialakítani. Jelenleg a 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges. A hulladékgazdálkodás államosítását követően egy részük valószínűleg bedobja a törülközőt.
A szemét államosítását a kormányzat egyebek mellett a "rendszerszintű megközelítési hiánnyal" magyarázta, vagyis nem mindenütt ugyanolyan a szintű volt a szolgáltatás és nem ugyanazon az áron. Ennek azonban egyebek mellett az az oka, hogy nagyon is eltérőek szállítási távolságok, más a lakósűrűség és a lerakók elhelyezkedése is más. Így fordulhat elő, hogy az egyik településen 170, míg máshol 700 forintért ürítik a kukákat.
A kormány ígérete szerint lesz olyan szelektíven gyűjtött anyag, amit 80 százalékában újrahasznosítanának. A szelektív kuka ürítése a jövőben olcsóbb lehet, a képződött hulladék 30 százaléka kerülhetne lerakókba. A kormány a lerakókkal szemben az égetést támogatja majd, és új égetőmű építését is tervezi. Európa fejlettebb országaiban azonban már az égetőművek és lerakók helyett az újrahasznosítást, illetve a hulladék keletkezésének megelőzését helyezik előtérbe.
