Az MSZP EP-képviselőjének közleménye így folytatódik:
Szanyi Tibor szerint távlati és konkrét európai érdeket egyaránt szolgált ma az Európai Parlament azzal, hogy alapvetően pozitív, bátorító módon igazolta vissza a szerbiai reformfolyamat eddigi eredményeit és a csatlakozási folyamat támogatását. Szanyi szerint éppen ez a parlamenti szolidaritás jogosítja fel az EU tagállamait arra, hogy ezután is szoros figyelemmel kísérjék a reformokat és számon kérjék Belgrádtól a polgári, kisebbségi jogok, az igazságszolgáltatás, a média, és egyéb területeken még meglévő hiányosságok felszámolását. A vitában Szanyi Tibor az Európai Bizottság képviselőjének címezve megjegyezte: "Szerbia esete talán a legjobb példa arra, hogy hiba volt a Bizottság ötéves programjában zárójelbe tenni az EU bővítését, ami demotiválhatja a tagjelölt országokat, miközben látható, hogy a csatlakozási folyamat ütemes folytatása aktuális és konkrét érdeke az Uniónak is".
Szerbia és Koszovó EU integrációs törekvéseit összekapcsolja az az EP képviselők által is nagy hangsúllyal kinyilvánított nemzetközi elvárás, hogy Belgrád és Pristina teljeskörűen normalizálja viszonyát, beleértve a kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezését is.
Koszovóra természetesen még hosszabb út vár a demokratizálás és az európai integráció terén, amihez - a pristinai vezetés eddigi eredményeinek elismerése mellett - elengedhetetlen a politikai erőszak mielőbbi beszüntetése az országban. Szanyi Tibor ugyanakkor rámutatott, hogy az EU egyes tagállamai részéről is volna még sürgető feladat: "Az Unió öt tagállama mindmáig nem ismeri el Koszovót önálló államként. Úgy vélem, ez a tény az EU nyugat-balkáni szerepének és egész bővítési politikájának hitelét is csökkenti, s talán itt volna az ideje, hogy ezek a tagállamok végre feloldják ezt a történelmileg és politikailag túlhaladott, sajátos nemzetközi jogi blokádot ezzel a fontos európai partnerünkkel szemben."
