Előfizetés

Háború a KLIK körül - Folytatódott a Korrupcióinfó

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2016.02.05. 06:01
Sokan voltak az ernyők alatt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A legtöbb kritikát az intézményfenntartó központ kapja, mivel az utóbbi három évben a Klik nem bizonyított semmit - legalábbis a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint. Rétvári Bence másképp látja a helyzetet: szükség van az állami fenntartásra. Lázár János a Kormányinfón hozzátette, nagy változásra nem lehet számítani. Miközben a tüntetések után újabb nyilatkozatháború vette kezdetét, Hadházy Ákos Korrupcióinfója folytatódott, éppen az oktatással.

Csak egyeztetésekkel lehet eredményt elérni, a tüntetés felgyorsíthatta az egyeztetést - mondta Horváth Péter a jövő hétre összehívott köznevelési kerekasztallal kapcsolatban csütörtökön a Kossuth Rádióban. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hozzátette, megkapták a kedd reggelre szóló meghívót. Az egyeztetés témái közé sorolta az intézményfenntartást, a pedagógusok munkaterhének kérdését, a tanfelügyeletet és a minősítést.

Soros által pénzelt...

Az ellenzéki politikusok már lebuktak. Kiderült, hogy csak pártpolitikai célokra használják a pedagógusokat és az oktatás ügyét. Miskolctól Szegedig MSZP-sek, gyurcsányisták, bajnaisták, LMP-sek, liberális pártaktivisták és olyan Soros György által pénzelt civilszervezetek hergelik a pedagógusokat és szervezik a tüntetéseket, akik legutóbb még a bevándorlók mellett tüntettek.

Az elnök szerint a tüntetéseken felvetett problémák többsége létező, bár eltérő mértékben. Hozzátette: a legtöbb kritikát az intézményfenntartó központ kapja, mivel az utóbbi három évben nem sikerült a Kliknek bizonyítania, hogy jobban tudja ellátni a feladatokat, mint korábban az önkormányzatok. Szerinte nem elsősorban az állami fenntartás okozza a problémát, mivel az államnak garanciát kell vállalnia a feladatellátás végrehajtásához, hanem úgy látja: nincs megfelelő költségvetési támogatás az oktatásra és nincs megfelelő önállóság az intézményekben.

Nem értett egyet az elnökkel Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint ugyanis: sok vidéki kistelepülés számára folyamatos bizonytalanságot eredményezte az önkormányzati fenntartás, a 2010-et megelőző nyolc évben 381 iskolát, telephelyet kellett emiatt bezárni, ami negatív hullámmal, elbocsátással is járt. Ezt a folyamatot az állami fenntartással tudták megállítani - jelentette ki tegnap az M1-en.

Hiába az ellentmondásos nyilatkozatok, nagy változásra nem lehet számítani – legalábbis Lázár János szerint. A kormány kész tárgyalni a tanárokkal február 9-én, de arra ne számítsanak, hogy a 2010 előtti állapotokat vissza fogják állítani - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Lázár hangoztatta: nem lesz restauráció. A miniszter arra kérte a szakszervezeti vezetőket, ne engedjék be a politikát az iskolákba. A pedagógusok fogadják el a kormány kinyújtott kezét, készek mérlegelni a felvetéseket.

Felhívjuk Lázár János figyelmét, hogy a pedagógusok a jelenlegi, 2016-os közoktatási állapotok ellen tüntetnek, és a Fidesz által létrehozott Klik, valamint az általa képviselt államosított oktatási rendszer az, ami megbukott - reagálta Lázár szavaira az MSZP. Az ellenzéki párt szerint a korszerű magyar oktatás legnagyobb akadálya ma a Fidesz-kormány. Minden mutató arról árulkodik, hogy a magyar közoktatás színvonala drámai mértékben romlik - írták a közleményben. A Magyar Liberális Párt szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón csak tovább hergelte a tanárokat és a diákokat.

Megírtuk: a központosítás, a tananyag és a bürokrácia csökkentéséért, megfelelően előkészített reformokért, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemeléséért, a tanári életpályamodell korrekciójáért és az oktatási rendszer bérfeszültségeinek feloldásáért, valamint a "rendszerszintű hibák" orvoslásáért demonstráltak pedagógusok, szülők, diákok és civilszervezetek képviselői Miskolcon és az ország 11 városában szerda este.

Korrupció az oktatásban is

Nagy részben ellopták az oktatási reformot - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos. Az LMP-s politikus az országszerte elindult iskolai tiltakozásokhoz kapcsolódva olyan uniós pályázatokat mutatott be, immár második Korrupcióinfónak keresztelt sorozatában, amelyeket oktatási projektekhez kapcsolódva hirdettek meg, de lopásgyanúsnak tűnnek. Ilyen projektekből nem elvétve akad egy-kettő: úgy tűnik, mintha ez lenne a fő szabály.

Az Oktatási Hivatal (OH) a honlapján közzétette saját közbeszerzéseit. Hadházy szerint az itt található szerződések között "eszement tételek bukkantak fel". Tavaly októberben, a projektzárás előtt két hónappal hirdették meg például azt a „szakértői kapacitás beszerzéséről” szóló 500 millió forintos tendert, amelyet egy olyan friss alapítású cég nyert meg, amelynek egyetlen alkalmazottja volt csak, viszont több ezer szakértői napot vállalt. 2015-ben voltak ennél magasabb szakértői díjak is az OH-nál.

Az év elején kiírt hasonló pályázaton csaknem 70 ezer forintos óradíjat számoltak az 5100 szakértői órára, máskor 80 ezerre is felment ez az összeg. Hadházy szerint a sok folyamatmenedzser, képzési asszisztens és hasonló szakértő pályáztatása a lenyúlás iskolapéldája lehetne. Az is meglepő, hogy az OH több mint 60 millió forintot fizetett ki érettségi feladatírásra, érettségi vizsgáztatókat képzők képzésére.

Az ellenzéki párt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt több oktatási háttérszervezet ügyében is feljelentést tesz. Az OH közölte: Hadházy Ákos bejelentései az ellenzéki támadássorozat részét képezik. Hangsúlyozták, a megalapozatlan vádakkal szemben az OH valamennyi, a kiemelt uniós projektek megvalósítása kapcsán lefolytatott beszerzési és közbeszerzési eljárása szabályos volt, ezt a projektek többségében már a hazai és uniós ellenőrzések is megerősítették.

Angol feketehumor az EU-reform

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2016.02.05. 06:00
Orbán–Cameron: bizonytalan szövetség FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Orbán Viktor számára valójában csupán a kelet-európai szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. Nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök populista törekvései egybeesnek az ugyancsak populista brit követelésekkel, amelyek lényegében megakaszthatják az európai integrációt. Miközben azonban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter állítja: csak az egységes V4-es álláspontnak van létjogosultsága e kérdésben, a négy ország lényegében külön tárgyal, s külön érdekekkel is rendelkezik ebben az ügyben. A visegrádi egységet Orbán a jövő héten igyekezhet menteni, ám hogy végül Lengyelország elfogadja-e a brit alkut, egyelőre költői kérdés.

Csak az egységes V4-es álláspontnak van létjogosultsága a brit reformkövetelések nyomán kidolgozott európai uniós javaslatcsomag esetében - mondta Lázár János tegnap. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: szorosan egyeztetnek a visegrádi partnerekkel arról, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalókat.

Eközben az Európai Unió (EU) szabályozási rendszerének átalakítására tett brit javaslatokról tárgyalt tegnap Londonban Philip Hammond brit külügyminiszterrel Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter, aki a szíriai válság következményeinek enyhítése céljából összehívott nemzetközi adományozó (donor)konferenciára érkezett a brit fővárosba, magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Hammonddal tartott kétoldalú megbeszélésén hangsúlyozta, Magyarország a brit reformjavaslatok ügyében közös visegrádi álláspont kialakítására törekszik, s a kormánynak a Nagy-Britanniában tisztességesen dolgozó magyarok érdekeit kell képviselnie. Magyarország ugyanakkor egyetért a brit kormánnyal abban, hogy a tagállami parlamentek szerepét növelni kell, és abban is, hogy a nemzeti gazdaságpolitikáknak a versenyképesség erősítését és a bürokrácia csökkentését kell szolgálniuk - tette világossá az orbáni álláspontot. A külügyminiszter egyébként már szerdán is arról beszélt: az EU érdeke, hogy Nagy-Britannia az unió része maradjon, "az EU erősebb Nagy-Britanniával, mint nélküle". Egyes brit elképzeléseket támogat is Magyarország - közölte, arról azonban Szijjártó, ahogyan David Cameron látogatásakor maga Orbán Viktor is - hallgatott, hogy mi az, amibe konkrétan nem menne bele a magyar kabinet.

Szijjártó Péter és Philip Hammond Londonban FOTÓ: MTI/KKM/PACZOLAY MÁTÉ

Szijjártó Péter és Philip Hammond Londonban FOTÓ: MTI/KKM/PACZOLAY MÁTÉ

Mi vár a londoni magyarokra?

A brit kormányfő január eleji budapesti látogatásán Orbán csupán azt mondta, a Nagy-Britanniában élő magyarok nem élősködni akarnak, hanem dolgozni, ezért fontos, hogy ezeket az embereket ne érje diszkrimináció. A magyar kormányfő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, brit kollégájával egyetértett abban, a szociális segélyekkel való visszaéléseket valóban meg kell szüntetni. A munkaerő szabad mozgása Közép-Európa számára kulcskérdés, s nem is csupán Magyarországot, illetve magyar munkavállalók százezreit, de a régió valamennyi országának lakosságát súlyosan érintheti bárminemű korlátozás, amely ráadásul nyilvánvalóan okot adhat más tagállamok különutas politizálásának is. Habár 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett Orbán a Cameronnal való találkozóján, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik, sőt a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos.

Ráadásul azt is statisztikák bizonyítják, hogy szinte nincs olyan szakma ma hazánkban, ahol ne lenne hiány, miközben a kivándorlás soha nem látott mértékben növekszik. Éppen ezért a magyar ellenzéki pártok már a hét elején felszólították Orbánt: ne menjen bele a brit alkuba, mert azzal végleg lemond az EU más országaiban boldogulást kereső magyarok érdekeinek képviseletéről, és ezzel miniszterelnöki esküjét is megszegi. Csakhogy Orbán, kormánya is arról beszél, ami valóban tény: a bevándorlók, köztük a magyarok nem segélyen élni, hanem dolgozni mennek Nagy-Britanniába. Több kutatás is árulkodott már arról: a Kelet-Európából érkező bevándorlók, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle. Magyarán az angliai magyarokat kizárólag az sértené, ha a munkavállalásuk mellett nekik járó jogokat csorbíthatnák, valamint ha az ott születő gyermekek, illetve az emiatt munkából kieső szülőjük nem volna jogosult egészségügyi vagy szociális ellátásra pusztán azért, mert "bevándorló".

Ráadásul azt is megírtuk, az Európai Bíróság korábban kimondta: ha valakinél bizonyítani lehet, hogy csakis a segélyért költözik egy másik tagországba, akkor azt meg lehet tőle tagadni. Csakhogy a britek azoktól is elvennék a támogatást, akik dolgoznak, ez viszont az EU szemében már diszkriminációnak minősül, hiszen nem a "szociális turizmust" büntetnék, hanem szimplán azt, hogy valaki külföldi. Igen ám, de más szempontból ez a gondolkodásmód éppen egybevág az Orbán-kormány politikájával, így a kormányfőnek akár még érdeke is származhat abból, hogy támogatja a kompromisszumos, de még az EU keretein belül is elfogadható reformjavaslatokat. Csakhogy ez az utóbbi időkben fontosabbá vált lengyel-magyar kapcsolatokban fájó pont lehet, hiszen csaknem egymillió lengyel béren felüli juttatásai is fenyegetve vannak a brit reformtervek nyomán, s az ottani közvélemény számára ez nehezebben "eladható", mint Magyarországon.

Megbomlik a V4-es egység?

Orbán menetrendje feszes
- Február 8-án, hétfőn Budapestre érkezik Beata Szydlo lengyel miniszterelnök
- Február 15-én a visegrádi csoport kormányfői csúcstalálkozót tartanak Prágában
- Február 17-én Moszkvában tárgyal
- Február 18-19-én az Európai Tanács ülésén vesz részt Brüsszelben

Hétfőn egyetlen napig tárgyalt a brit kormányfő Donald Tuskkal, az Európai Tanács (ET) elnökével, aminek eredménye egy olyan javaslatcsomag lett, amit Tusk kedden rakott ki az internetre, és ami első látásra kifejezetten komoly siker a briteknek. Cameron ugyanis négypontos csomaggal ment Brüsszelbe, amelynek a nagy részében Tusk engedett, a szociális juttatások ügyében pedig az ET-elnök egy "jól eladható" verzióval állt elő. A tervezet egyebek mellett változtatásokat javasol a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szabályozásában, és megtiltana mindenféle diszkriminációt az EU-ban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk csatlakozott-e az euróövezethez, vagy sem.

Bár még mindig sok az érzékeny kérdés, a javaslat fogadtatása alapvetően pozitív: Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára például a Twitteren már kedd délután úgy fogalmazott: "a vészfék-mechanizmus elfogadható megoldás, most azonban a mozgás korlátozásának idejéről szóló vita lesz a legfontosabb". A brit miniszterelnök néhány napja járt Prágában, és a cseh politikusokkal ismertette az EU-brit viszonyt érintő reformterveket és elképzeléseket, két héten belül pedig Tusk is erre készül. Az ET elnöke február 16-án Prágában igyekszik majd megnyerni a cseh politikusok támogatását az EU és Nagy-Britannia közötti tervezett megállapodás támogatásához. Egy nappal Tusk prágai látogatása előtt a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - kormányfői csúcstalálkozót tartanak a cseh fővárosban, amelyre Bulgária és Macedónia vezetői is meghívást kaptak. Bár a legfőbb napirend a külső schengeni határok őrzésének megerősítése a migrációval összefüggésben, illetve a csoport megalakulásának 25. évfordulója lesz, a nemzetközi sajtó valószínűsíti, hogy az EU-Nagy-Britannia megállapodás is szóba kerül majd. Ez már csak azért is így történhet, mert a cseh optimizmussal, s a magyar dörgölőzéssel szemben a lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo azt mondta: mindenki egyetért abban, hogy Nagy-Britanniá­nak az EU-ban kell maradnia, a lengyel kormány ezért alaposan elemzi a legújabb tervezetet, ám Varsónak az utóbbi időben megfogalmazott álláspontja az volt, hogy ellenzik azokat a törekvéseket, amelyek a munkavállalók szociális juttatásainak korlátozására irányulnak. Kérdéses tehát, hogy Szydlo jövő hétfői, budapesti látogatásán Orbán meg tudja-e győzni arról, a kelet-európai egység valamit nyerhet a brit alku elfogadásával. Az pláne kérdéses, a magyar kormányfő valójában mit vár az uniós reformtól, amely lényegében megbénítja az integrációt.

Leginkább brit belpolitikai kérdés

Egyébként Cameron és az EU megállapodása nemcsak sürgető, de úgy tűnik, nagyhatalmi érdek is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elmondta, tisztességes a javaslatcsomag, és támogatni kellene. Sőt, Barack Obama amerikai elnök is tárgyalt telefonon a brit miniszterelnökkel, a hírek szerint megjegyezte: Washington továbbra is híve egy erős Egyesült Királyságnak, amely egy erős EU tagja. Minden fél átlát ugyanakkor a szitán: a britek a szó szoros értelmében zsarolják az európai közösséget, s hosszútávon az integráció láthatja kárát annak, ha most minden követelésnek aláfekszenek.

Cameron persze az uniós tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében, ám más fronton jelentős sikereket tudhat be. Épp ezért a brit miniszterelnök jóval kimértebb volt az alku ügyében, amikor közölte: tényleges előrelépést sikerült elérni, de a javaslatcsomag közzétételével a folyamat távolról sem ért véget. Kijelentette: ha a London által igényelt EU-reformokról nem sikerül egyezségre jutni, arra az esetre ő semmit nem zár ki a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatban. Cameron szerint ugyanis Nagy-Britannia az európai integráció azon elemeiből kíván részesedni, amelyek megfelelőek számára, a többiből nem. Kijelentette: London részese kíván lenni az egységes piacnak, az EU-n belüli szabad mozgás rendszerének, ám garanciákat akar arra, hogy soha nem kell csatlakoznia az euróövezethez, sem a schengeni rendszerhez, soha nem kíván részt vállalni egy EU-szintű közös fegyveres erő kialakításában, sem bajba kerülő euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem akar részese lenni egy "európai szuperállamnak". E kijelentések márpedig egyértelműsítik: miközben minden józan statisztika szerint a brit gazdaság összeomlana a vendégmunkások nélkül, Cameron a szélsőségesebb szavazókat igyekszik megfogni, azaz az EU teljes reformja lényegében angol belpolitikai kérdéssé vált. Az uniós tagság ügyében beígért brit népszavazás időpontja még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint, ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, a brit kormány akár júniusra is kiírhatja a referendumot.

Cameron sokat elért, de nem a szociális juttatásokban

- Vészfék: a Tusk-féle konszenzusos uniós javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét abban az esetben, ha London igazolni tudná, hogy a brit szociális ellátórendszer túl van terhelve. Ezt azonban jóvá kellene hagynia a többi EU-tagállamnak is. A négy évnél tovább Nagy-Britanniában maradó munkavállalókat utólag kompenzálnák. A mechanizmust a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni, ugyanakkor a több részre bontott ajánláscsomagban nem található utalás arra, hogy pontosan mennyi ideig.

- Menekült- és bevándorlás ügyek: a javaslat értelmében a britek újabb eszközöket kaphatnak a bevándorlás elleni harcban. Mostantól hatékonyabban léphetnének fel a kamuházasságok és a hamis menekültkérelmek ellen, és egyenesen kiutasíthatnának olyanokat, akik veszélyt jelentenek a közbiztonságra, ami igen súlyos visszaélésekre adhat okot.

- Gazdasági kormányzás: a tervezet kimondja azt is, hogy az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeni jogalkotási aktusoknak tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euró­övezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs céljainak megvalósítását. Magyarul az eurózónán kívüli országoktól senki nem veheti el a jogot, hogy a saját pénzügyi intézményeiket felügyeljék, amíg ott nincs euró, cserébe a zónán kívüliek nem akadályozhatják az eurózóna további mélyítését.

- A piros lap: a javaslat szerint az ET szavazatainak 55 százalékát adó országok együtt meg tudnák vétózni az uniós törvényjavaslatokat, a tagállamok a jövőben visszautasíthatnák az Európai Bizottság egyes javaslatait. A "piros lap" felmutatására 12 hetük lenne az indítvány megtételétől számítva a nemzeti parlamenteknek, s ha legalább 16 tagállami parlament összefogna, a mostaninál is jobban blokkolhatná az uniós döntéshozatalt.

Hazatértek a magyar rendőrök a macedón-görög határról

Publikálás dátuma
2016.02.04. 21:57
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A 31 fős kontingenst a Készenléti Rendőrség parancsnoka köszöntötte csütörtökön Szegeden.

Balogh János elmondta, a magyar kontingens tagjai egy hónapig a helyi rendőrökkel együtt láttak el közös őr- és járőrszolgálatot a macedón-görög határon. Macedónia is határzárat épített a legkritikusabb határszakaszára - magyar alapanyagokból - , hogy legalább ütemezni tudja az illegális "migránsok" áradatát - fogalmazott. Beszámolt arról is, hogy a magyar rendőrök megállták a helyüket, már az első szolgálat alatt több illegális migránst fogtak el, mint a helyiek a megelőző egy hét alatt összesen

A vezérőrnagy azt tanácsolta a hazaérkezőknek, pihenjék ki magukat, mert utána készülni kell a hazai szolgálatra. Miután a bejáratott útvonalon lévő országok ideiglenesen szigorítottak ellenőrzési gyakorlatukon a "migránsok" - különösen a nem preferált országokból érkezők - érdeklődése ismét felélénkült a Magyarországon át vezető út iránt - tette hozzá.

A 31 fős magyar rendőri kontingens január 4-től egy hónapon át vett részt a macedón rendőrökkel közös műveletben. Az együttműködés során, őrzési és kísérési feladatokat láttak el a macedónokkal a közrend fenntartása és a jogsértések megelőzése érdekében. A magyar rendőrség hőkamerával felszerelt szolgálati gépjárművekkel, terepjárókkal és kézi hőkamerákkal is támogatta a határszakasz védelmét. A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látták el feladataikat, a macedón hatóságok irányítása, felügyelete mellett.