Paks II. - Orbán vagy Putyin mondja fel?

Publikálás dátuma
2016.02.05. 06:21
A paksi atomerőmű-bővítés felett egyre inkább sötét felhők gyülekeznek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 17-i moszkvai látogatása előtt megindultak a találgatások, kihátrálhat-e valamelyik fél a Paks II. szerződésből, vagy legalábbis az építkezés halasztását javasolhatja-e. Ez akár mindkét fél érdekében is állhat. A beruházás Brüsszelben is vesztésre áll.

Oroszország drámai gazdasági, költségvetési helyzete miatt több forrásunk is úgy vélte, nem zárható ki az sem, hogy akár Vlagyimir Putyin mondja fel a Paks II. beruházás Magyarországgal kötött szerződését.

Eddig fel sem merült, hogy az oroszok visszalépjenek Paks 2-től - válaszolta a tegnapi Kormányinfón lapunknak Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint a beruházás előkészítése jól halad, az épülő atomerőművek közül jelenleg ez áll a legjobban. Azt, hogy Putyin február 17-én, amikor Orbán Viktorral tárgyal visszaléphet-e a beruházástól, Lázár érthető módon nem tudta megmondani. Tudósítónkat arra kérte, ne hozza olyan helyzetbe, hogy az orosz elnök helyett neki kelljen erre válaszolni. Annyit azért hozzátett, Putyin sok mindent megtehet, de decemberben a Roszatom vezetőjével még az építésről tárgyalt a kormány.

Csakhogy azóta sok víz lefolyt a Moszkva folyón és a Dunán is, a kőolaj ára pedig tíz éves mélypontot ért el. Sz.Bíró Zoltán Oroszország szakértő a Népszavának elmondta, nem tartja kizártnak, hogy orosz részről igyekeznek időt nyerni a Paks II. beruházás finanszírozásával kapcsolatban. Ez szóba kerülhet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 17-i találkozóján is. Igaz, ha politikailag fontos Moszkvának a projekt, akkor még a jelenlegi roppant nehéz gazdasági, költségvetési helyzetben is kiszoríthatja a szükséges összegeket, hiszen a 10 milliárd eurót nem azonnal, hanem néhány év alatt kellene átutalni. A kérdés csak az, hogy mennyire fontos most ez a politikai szempont, mert Oroszországban nagyon sok helyről hiányzik a pénz. Van-e annyira fontos Magyarország, illetve az Orbáni különutas politika, hogy ezt a forrást erre különítse el Moszkva. Ez egyelőre nyitott kérdés.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a tendenciák alapján, idén az orosz gazdaság, költségvetés helyzete tovább romlik - tette hozzá Sz. Bíró. Tavaly az orosz GDP majd' 4 százalékkal csökkent, de ami ennél is drámaibb fejlemény, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetések 92 százalékkal zuhantak - említette. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a külső tőkepiacoktól az uniós embargó miatt 2014. ősze óta el van zárva Oroszország, tehát onnan sem juthat pótlólagos forrásokhoz.

Az orosz pénzügyminiszter-helyettes ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy a hitelek leállítása a már megkötött szerződésekre nem vonatkozik. Ennek ellentmond, hogy a múlt héten mondtak fel egy szerződést, amelyet két nagy teljesítményű vízierőmű építéséről kötött Oroszország és Kirgízia.

A jelenlegi helyzetet jól jellemzi, hogy hosszú éveken át Oroszország valutabevételeinek 68-69 százalékát a kőolaj, a kőolajszármazékok és a földgáz exportjából származott, ám tavaly ez az arány már csak 48 százalék volt. Ennek oka pedig egyértelműen a szénhidrogén piacon bekövetkezett drámai árzuhanás volt.

A találkozóra mindenesetre árnyékot vetnek az utóbbi időben Oroszországról, illetve Putyinról a világsajtóban megjelent hírek: a Litvinyenko gyilkosságról készült londoni bírósági vizsgálat, vagy a Putyint érintő korrupciós vádak, melyeket első ízben már hivatalos amerikai források is megerősítettek.

Nem túl szerencsés egy uniós ország vezetőjétől most ellátogatni Moszkvába - tette hozzá az Oroszország-szakértő.

Azt is nehéz megmondani, hogy ha valamelyik fél ki akar hátrálni a Paks II. szerződés mögül, akkor milyen kompenzációt ajánl fel. Ehhez tudni kellene, hogy melyik oldal kezdeményezi, de nem látni bele a kártyáikba, így még az sem sokat segítene - mondta Sz.Bíró Zoltán.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője már 2015. végén jelezte, hogy a hitel nyújtó orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank csődközeli helyzetbe került. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy Oroszország számára nagyon fontos, hogy megvesse a lábát az Európai Unióban. Ebben megkülönböztetetten kiemelt szerepe van a Paks II. projektnek, ezért elképzelhető az is, hogy kiizzadják az új paksi blokkok megépítéséhez szükséges 10 milliárd eurót - vélte Jávor. Az első néhány évben csak néhány százmillió eurót kellene lehívnia Magyarországnak, de a futamidő közepe táján már milliárdokra rúgna ez az összeg és az a kérdés, hogy a 2020-as évek elején olyan állapotban lesz-e az orosz költségvetés, hogy ezt állni tudja. Az olajpiaci fejlemények azt mutatják, egyhamar nem lehet a szénhidrogének árának drámai emelkedésére számítani.

Emiatt az oroszok az időhúzásban érdekeltek. Ez a magyar kormánynak sem lenne ellenére, hiszen több olyan kötelezettségszegési eljárás is folyik Brüsszelben, amelyekben ha Budapest számára kedvezőtlen döntés születik, leállhat a beruházás és akkor az addig elköltött milliárdok is füstbe mennek. Márpedig a VS.hu birtokába került, nem nyilvános brüsszeli dokumentum szerint a közös uniós kereskedelmi politikát is súlyosan sértheti a paksi bővítés jelenlegi formája. Magyarán a bizottságnak aggályai vannak a 2014. január 14-én az orosz és a magyar kormány között kötött bővítési megállapodással kapcsolatban. Az Orbán kormány hiába hivatkozik arra, hogy nemzetközi szerződést kötött, ezért nem írt ki pályázatot, mert az uniós jog alapján az Európai Bizottság (EB) az illetékes, egy tagállam kormánya nem dönthet arról, hogy eltér a szabályozástól. Akár ez is zátonyra futtathatja a Paks II. beruházást.

Szerző

13 millió forintos bírságolt kapott az OTP

Publikálás dátuma
2016.02.04. 16:01
Népszava fotó
 Pénzforgalmi szabálysértések miatt 13 millió forintra bírságolta az OTP Bankot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A hitelintézetnek legkésőbb március 31-ig meg kell szüntetnie a jogszabálysértéseket. 

Az MNB csütörtökön közzétett határozata szerint az OTP Bank a jóvá nem hagyott fizetési műveletek teljesítése esetén megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt. A hitelintézet megsértette továbbá a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet fizetési megbízások tárgynapi teljesítésére, a jóvá nem írható átutalások visszautasítására, a fedezethiány miatt nem teljesíthető beszedési megbízások sorbaállítására, a hatósági átutalások feldolgozására, a fizetési műveletek haladéktalan jóváírására, valamint az értéknap használatára vonatkozó rendelkezéseit is.
Az MNB a bank terhére értékelte, hogy a jogszabálysértés számos vonatkozásban előfordult, a jogszabálysértő állapot több esetben huzamosan, a hitelintézet számlavezető rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn, valamint, hogy a nem haladéktalan jóváírás és nem megfelelő értéknap alkalmazása jelentős számú fizetési műveletet érintett.

Szerző
Témák
MNB OTP bírság

Csok - Lázár: az építkezésért a tervező felel

Magyarországon kötelező lesz tervezőt alkalmaznia annak, aki házat épít, az építkezésért ő viseli a felelősséget - számolt be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az építészkamarával folytatott tárgyalások eredményéről csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.    

Lázár János elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról. Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.

Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés során a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet.

Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

A miniszter közlése szerint nem várt és elsöprő volumenű az érdeklődés a csok iránt. Közölte, az idei költségvetésben negyven milliárd forint van erre a célra, és ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum. 

Szerző