Az oktatási vitákról szólva a kormányfő kifejtette: 2010-ben egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyermekek folyamatosan romló teljesítményével kellett szembenéznie a kormánynak. A felelősséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem merné sem azt állítani, hogy a pedagógusok munkája lett rosszabb, sem azt, hogy a gyerekek butábban születnének, mint korábban, és azt sem, hogy a szülők kevésbé látnák el kötelességeiket. A lényeg az, hogy "oda nem szabad visszamenni, ahonnan elindultunk. (...) Mindenképpen változtatni kellett. Szerintem jó irányba indultunk el" - mondta, hangsúlyozva, hogy az oktatási vita középpontjában a gyermeknek kell állnia.
A kabinet a nyílt kormányzás híve, mindenki véleményére kíváncsi, és nagy reményeket fűz a Nemzeti Pedagógus Karhoz, amelyet azért hoztak létre, hogy az oktatás belső szakmai kérdéseit pártpolitikától mentesen meg lehessen vitatni - közölte, hozzátéve, hogy érti a pedagógusok szakmai felvetéseit, azokat meg is fogják vitatni. Megjegyezte, a folyamatos párbeszédnek, az oktatási kerekasztalnak van és lesz értelme a jövőben is.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az életpályák és a béremelések végrehajtásakor első helyre tették a pedagógusokat, amivel a társadalom is egyetértett. Az ágazat forrásbővüléséről elmondta: fejlesztési oldalon 450 milliárd forint, béroldalon pedig körülbelül 230 milliárd forint érkezett az oktatásba az elmúlt időszakban. A szakképzésről szólva leszögezte: "nem az a fontos, hogy a gyermek papírt kapjon, hanem az, hogy használható tudást". A kormányfő szerint a szakképzés elindult ebbe az irányba.
A miniszterelnök kitért arra a tervezett alkotmánymódosításra is, amely alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Szerinte Európa további terrorfenyegetettségnek néz elébe, ezért a kontinens minél több országában a kormányok rendelkezésére kellene bocsátani a terrorcselekmények megelőzéséhez szükséges eszközöket. Hozzátette, Magyarország ma nem tartozik a különösebben terrorfenyegetett országok közé, aminek az az oka, hogy "nem engedtük be a migránsokat". "Magyarország ügyesen védte meg magát ezekben a kérdésekben, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ilyen fenyegetettség ne lehetne" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy a magyar alkotmányban most szereplő különleges jogrendek nem jelentenek elegendő eszközt, Orbán Viktor azt felelte: így van, ez a helyzet. Jelezte ugyanakkor: óvatosan kell eljárni, mert a szabadságjogok fontosak, azokat az indokoltnál jobban nem szabad korlátozni, de "első helyre az emberek biztonságát kell tenni, meg kell őket védeni".
A baloldali elutasítást úgy kommentálta: a baloldal nem tekinti igazi veszélynek a terrorveszélyt, ahogyan a migrációról is azt mondták, hogy álprobléma. "Ha baloldali kormánya lenne Magyarországnak, akkor Köln-, Párizs-, Brüsszel-típusú állapotok lennének ebben az országban" - fogalmazott.
Az Európai Unió megreformálását célul tűző brit javaslatokkal kapcsolatban Orbán Viktor közölte: az európai szabadság egyik legfontosabb eleme a szabad munkavállalás a kontinensen. "Aki úgy érzi, képes arra, hogy az idegenben való boldogulás kockázatát és nehézségeit vállalja, az előtt ki kell nyitni az ajtókat" - fogalmazott.
A magyar kiindulópont ezért úgy szól - folytatta -, hogy senki, így Nagy-Britannia se korlátozhassa az ott munkát vállaló emberek számát. Hozzátette ugyanakkor, hogy természetesen lehet különbséget tenni az angolok és az odaérkező EU-s külföldiek között. A kérdés szerinte a különbségtétel mértéke: olyan különbséget nem szabad tenni, amely diszkriminálja az Angliába kívülről érkezőket a helyiekkel szemben. Az ügyben Nagy-Britannia és az EU többi országa közelebb van egymáshoz, mint volt, és a visegrádi négyek is jól haladnak az álláspontok egyeztetésében - közölte.
A kormányfő megjegyezte ugyanakkor, hogy a britek ennél többet akarnak változtatni az unión, átfogó EU-reformot szeretnének, amit üdvözöl, mert a britek álláspontja a közösség jelenlegi működéséről egybeesik Magyarország érdekével. Példaként említette, hogy egyetért a nemzeti parlamentek szerepének felerősítésével az EU-s döntési folyamatokban.
Hét eleji indonéziai látogatásáról szólva a miniszterelnök kifejtette: a tárgyalásai arról erősítették meg, hogy ma már van a magyar gazdaságnak 4-5 ezer olyan kis- és középvállalkozása - szemben a 2010 környéki 2-3 ezerrel -, amely képes arra, hogy a világ bármely sarkában versenyképes legyen. Ez a magyar életszínvonal emelkedésének is előfeltétele - jegyezte meg, célul tűzve ezért, hogy mintegy 12 ezer ilyen exportképes kis- és középvállalkozása legyen Magyarországnak.
