Hadjárat a Legionella ellen

Publikálás dátuma
2016.02.06 06:19
Ha a szervezetbe a víz párájával belégzés útján kerül, súlyos következményei lehetnek FOTÓ: THINKSTOCK
Fotó: /
Megisszuk, fürdünk benne, mégsem betegszünk meg. Ha azonban a vízpermetet belélegezzük, akár bele is halhatunk a Legionella által okozott kórba. Február 4-én lépett életbe az a rendelet, amely szabályozza a baktérium jelenlétét a környezetünkben. A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, ám mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet. Az érintett vállalkozások, létesítmények köre rendkívül széles. Büntetés még nincs, igaz, megfelelő laborból is csak egy van az egész országban.

A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, február 4-étől Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium - egyedüliként - az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.

A mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló, illetve langyos, meleg vízben hamar elszaporodó Legionella baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A fertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:

- a rendszerben 20-50 °C hőmérsékletű víz van,
- fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége
- a rendszer használata során finom eloszlású vízpermet képződik.

Az érintett létesítmények köre rendkívül nagy – a közfürdőktől és a wellness-szállodáktól kezdve a hűtőtornyokkal rendelkező raktárakon át egészen a kórházakig, szociális intézményekig. A rendelet szerint az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak kell elvégeztetniük a kockázatértékelést. A becslés három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szintet.

A legionárius betegség
A Legionella baktériumot csaknem 40 éve fedezték fel először egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán. Az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 200-an megbetegedtek, 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus. A járvány okát egy évig nem sikerült kideríteni, ám az esetlegesen felmerült terrorveszély miatt megindult vizsgálatok végül megállapították, hogy a szörnyű tragédiát a szálloda légkondicionáló rendszerében elszaporodott, később e szörnyű esetről elnevezett Legionella baktériumok okozták.

Az egyes szintekhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete pontos intézkedési előírásokat határozott meg. A kockázatbecslés mellett rendszeresen ellenőriznie is kell az adott létesítményt. A Legionella jelenléte és mennyisége laboratóriumi vízvizsgálattal meghatározható.

A közfürdőkben például a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén a medencevizet havonta kell megvizsgálni. A többek között élelmiszerraktárakhoz, bevásárlóközpontokhoz, irodaházakhoz kapcsolódó úgynevezett nedves hűtőtornyok esetében ugyancsak havonta egyszer kell meghatározni a Legionella csíraszámot.

A baktérium

A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu cikkéből. Ha vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek. Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett permet, aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.

A Legionella által okozott megbetegedések közül a legfontosabb az atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A megfelelően megválasztott antibiotikumok segítségével eredményesen kezelhető. A Pontiac-láznak nevezett betegséget is a Legionella okozza, ám ez nem jár tüdőgyulladással, csak izomfájdalommal, a tünetek pedig néhány nap alatt maguktól is elmúlhatnak.

Magas a halálozási arány

Fontos tudni, hogy emberről emberre nem terjed, és ugyan nem túl gyakori betegség (Európában 2009-ben 5500 esetet jelentettek), a veszélyeit inkább az jelenti, hogy egyrészt meglehetősen aluldiagnosztizált, másrészt pedig rendkívül magas halálozási aránnyal jár. Ez a ráta általában 10 és 30 százalék között mozog, hazánkban többször is elérte a 30 százalékot.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek fertőzést.

A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek. A Legionella baktériumot háromféleképpen lehet kimutatni: vérből, légúti váladékból, vizeletből.

Megelőzés

A megelőzés rendkívül fontos, sokkal hatékonyabb és olcsóbb is, mint magának a betegségnek a gyógyítása. Nagyon fontos, hogy a környezetünkben minél kevesebb pangó víz legyen, hogy a nedves felületeket fertőtlenítsük, a csaptelepeket tartsuk tisztán, a melegvíz hőmérsékletét pedig minél magasabb hőmérsékleten, minimum 55 Celsius fokon tartsuk, a magas hőmérséklet ugyanis csökkenti a Legionella szaporodását. Fertőtleníteni kell a légkondicionáló berendezéseket és a kerti csapokat, öntöző- és gumicsöveket, valamint gépkocsik légkondicionáló berendezését. További veszélyt jelentetnek a hétvégi házak, időszakosan használt nyaralók hosszú ideig használaton kívül hagyott vezetékei, vízmelegítő berendezései. Hamarosan itt a tavasz, amikor ismét üzembe helyezzük nyaralóink télen nem használt vízrendszerét. Fontos, hogy az első tartály melegvizet legalább 80 oC-ra hevítve engedjük ki a közcsatornába, és ez alatt ne tartózkodjunk túl sokat a fürdőszobában, hogy ne lélegezzük be a vízben esetleg jelen lévő fertőző anyagot.

Szerző
2016.02.06 06:19

Kétszáznál több író vállalt szolidaritást a kiszolgáltatottakkal

Publikálás dátuma
2019.01.18 22:04

Fotó: Facebook / Írók a szolidaritásért/
Közös nyilatkozatban álltak ki a civilek, munkások, kutatók, hajléktalanok és minden elnyomott mellett, a jogállamért.
"Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival" - olvasható abban a közösségi médián megjelent szolidaritási nyilatkozatban, melyet péntek estig 213 író írt alá. Köztük olyan ismert nevek épp úgy olvashatóak, akár Parti Nagy Lajosé vagy Bárdos Deák Ágnesé, mint például a feltörekvő írók közül kikerülő Seres Lili Hannáé. A szöveg sorra veszi, ki mindenki mellett állnak ki:
az aláírók szolidárisak mások mellett a rabszolgatörvénnyel sújtott munkásokkal, a köz- és felsőoktatás elszenvedőivel és mindazokkal, akik támogatásra szorulnak, "és akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz".
Mint írják, a társadalom felelős tagjaiként állnak ki a jogállamért.
2019.01.18 22:04

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34