Egyéves a Simicska-Orbán háború

Minden jel szerint tiltólistán van a Magyar Nemzet a parlamentben - írta a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó lap tegnap. A mára kormánykritikussá vált újságra az idén már nem tudnak előfizetni hivatali keretükből az Országgyűlés tisztségviselői. A Nemzet épp február 5-én tette közzé cikkét, egy évvel azután, hogy Simicska a Népszavának úgy nyilatkozott: "totálissá válhat a médiaháború" a kormánnyal. Másnap február 6-án pedig az úgynevezett G-napon "legecizte" Orbán Viktort. Egyéves a Simicska-Orbán háború.

"Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az ötszázalékos reklámadót" - nyilatkozta tavaly február 5-én a Népszavának Simicska Lajos. Lapunk már aznap este közzétette online felületén a Fidesz addig meghatározó gazdasági háttéremberének szavait, ám a magyar sajtó csak másnap ébredt föl.

2017-ben ismét beindulhat

Tavaly szeptemberben az Index kérdésére, hogy valóban vége-e a háborúskodásnak és a kibékülés útjára léptek-e a kormányfővel, Simicska azt mondta: "Ki az az Orbán Viktor?". Utalt arra is, hogy sok mindent mondana, "de még nincs itt az ideje". Információink szerint a vállalkozó 2017-ben veszi fel újra a kesztyűt, mert arra számít, hogy a választási kampányban sokkal erősebbek lehetnek az Orbánnal szembeni adui, és nem kell a kormányzati menekültellenes kampánnyal megküzdenie.

Pontosan egy éve, 2015. február 6-án reggel még több médium kétségbe vonta az általunk közzétett nyilatkozatot, ám a kételyeket néhány óra múlva maga Simicska oszlatta el. Hogy, hogy nem szinte minden újságíró elérte a Közép tulajdonosát, aki az index.hu-nak például azt mondta: "Bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok", "kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet, akiket nem lehet megfélemlíteni meg lefizetni". "Orbán egy geci" - talán ez volt a legerősebb mondata a nagyvállalkozónak, aki azzal szembesült, hogy nyilatkozatainak hatására lemondtak pozíciójukról médiabirodalmának vezetői.

Az Indexnek azt is elmondta, azért tekinti gecinek Orbán Viktort, mert ő vette rá az említett vezetőket a távozásra. Hozzátette: 2014 áprilisa óta nem beszélt Orbánnal. A Hír24-nek azt is elárulta, hogy az Orbánnal való konfliktusba akár fizikailag is belehalhat: "kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó". "Engem is le lehet lőni" – tette hozzá. Utóbb a "gecizős" nyilatkozat miatt a magyar sajtóban G-dayként vagy G-napként vált ismertté február 6-a.

Simicska 2015 elején azonban már csak kiborította a bilit, vagyis nyilvánosság előtt is vállalta azt, ami már 2014 nyár eleje óta, ugyan suttogva, de a magyar közélet legfőbb témája volt: Orbán összeveszett korábbi legfőbb szövetségesével, egykori középiskolai társával, egyetemi kollégiumi szobatársával.

A szobatárs

Az 1960-ban született Simicska Lajos 1979-ben érettségizett a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban, ahol megismerkedett Orbán Viktorral, aki ugyanide járt, de két évfolyammal alatta. 1983-ban, másodéves egyetemistaként lett a Bibó Szakkollégium tagja, akkor már Orbánékkal együtt. Nem volt Fidesz-alapító, és hivatalos pozíciót sem vállalt a pártban, de már ekkor gazdasági tanácsadóként szerepelt. 1993-ban lett a Fidesz gazdasági igazgatója, erre az időszakra esett az első nagy botrány: az MDF-Fidesz székházeladási ügye. 1994 októberében a Népszabadságnak arról beszélt: biztosítani kell "a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól". Ekkor mondta azt is, hogy "a politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz". 1994-ben jutott hozzá a Mahirhoz, amely azóta is egyik meghatározó cége. A Fidesz kormányra kerülése után, 1998-ban az APEH elnöke lett, 1999. augusztus 30-án mondott le. Ezután már semmilyen tisztséget nem vállalt, média- és építőipari vállalatbirodalmait ekkor kezdte kiépíteni, ám a Fidesz 2002-10 közötti ellenzéki évei hozták meg számára a gazdasági sikert. A második Orbán-kormány alatt mindent vitt, 2014-ben azonban már felszínre került ellentéte Orbánnal.

Mi történt február 6-a után?

- Portfolió-rendezés: Simicska kivásárolta az őt cserben hagyókat médiabirodalmából és átalakította portfóliója vezetését is. Még aznap a Magyar Nemzet főszerkesztője D. Horváth Gábor lett, a lapkiadó ügyvezetője Tóth Marianna, a Lánchídrádió új főszerkesztője pedig Schlecht Csaba lett, a Hír Tv elnöke ideiglenesen pedig maga Simicska.

- Kormányfői nyilatkozat: Orbán Viktor február 10-én reagált először egykori bizalmasa szavaira. Mint mondta: "sem én, sem a kormány nem vettünk és veszünk részt ilyen vitákban".

- Újabb sorrendezés: Egy héttel később Simicska lemondott a Hír Tv épp csak átvett elnöki posztjáról, majd eladta a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-ben és a Lánchíd Rádió Kft.-ben lévő részesedésének döntő hányadát a bizalmasa - médiabirodalmának meghatározó alakja -, Fonyó Károly tulajdonába tartozó Megapolis Media Zrt.-nek és a Pro-Ráta Holding Zrt.-nek. Fonyó lett a Hír Tv elnöke is.

- Riválisok az építőiparban: Ezekben a napokban Simicska építőipari érdekeltségei ellen is megindult a kormányzati háború. Kiderült, a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Zrt. megszerezte a Magyar Építő Zrt. többségi részesedését. A Körösaszfalt vezérigazgatója az a Pálffy Balázs, aki Felcsút milliárdos polgármesterének, Mészáros Lőrincnek a jövendőbeli veje. A Videoton-tulaj Garancsi István pedig megszerezte a Market Építő Zrt. 75 százalékát.

- Orbán beszervezése: Simicska újabb csapása érte Orbánt március 8-án. A Mandinernek azt nyilatkozta, Orbán katonakorukban jelentett róla a szolgálatoknak, amit a későbbi kormányfő be is vallott neki. A vállalkozó szerint Orbán később azt mondta, végül nem írta alá a beszervezései papírokat. "Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt" - tette hozzá. A Miniszterelnökség erre reagálva Orbán 2012-es, Vadai Ágnes hasonló témájú megkeresésére adott hivatalos nyilatkozatát küldte el a Mandinernek, a papírok azt nem bizonyították, hogy Orbán úgynevezett "társadalmi kapcsolatként" sem működött együtt. (Orbán esetleges beszervezése már korábban felmerült, amit a vele amúgy nem szimpatizáló történészek, levéltárosok rendre kétségbe vontak.) A kormányfő maga a Hír24-nek reagált a vádakra: "A tények magukért beszélnek, és minden információ elérhető. Az ügyről pedig az a véleményem, hogy sajnálatos dolognak tartom, hogy a személyes sértettség ilyen mélyre juttathat bárkit. Egyébként ilyen csinn-bumm cirkuszokat csinálni a magyar politikában, nem látom értelmét." Március közepén Orbán nyíltan megfenyegette Simicskát a parlamentben az ügynökvád miatt: "mindennek rendelt ideje van, az elégtételnek is". Amit legszívesebben mondana, azt nem mondhatja, s amit szíve szerint tenne azokkal, akik "sunyi módon gyanúsítgatnak", azt nem teheti, pedig kedve volna hozzá és igény is volna rá - fogalmazott a miniszterelnök.

- A kormányzati bosszú kezdete: Kormánypárti politikusok "bojkottálják" a Hír Tv-t és a Magyar Nemzetet, egyre kevesebb kormányzati hirdetés jelenik meg Simicska médiumaiban. Március végén a NAV adóvégrehajtást jegyeztetett be a Közgép Zrt. leányvállalatára, a Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft.-re. Március 31-én pedig Lázár János és Seszták Miklós miniszterek leállíttatják az M4-es autópálya építési munkálatait, amelynek a Közgép is a kivitelezői között volt. Hivatalosan az Európai Bizottság által felvetett kartellgyanúra hivatkoztak, de hamar kiderült, az EB a tenderezést nem kérdőjelezte meg.

- Ellen-médiabirodalom: Habony Árpád és Győri Tibor, aki korábban Simicska emberének számított, megalapította a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t. Az MMG "az új jobboldali sajtóbirodalom központi cége", székhelye az akkor még Napi Gazdaság néven megjelenő, ma Magyar Időknek nevezett lap óbudai épülete lett. A Napi Gazdaságot a szintén egykori bizalmas, Liszkay Gábor vásárolta meg, a lap főszerkesztője Csermely Péter lett. Később Sánta Jánoshoz, a Continental Dohányipari Csoport elnökéhez került a Napi kiadójának 49 százalékos tulajdonrésze. Egy Rogán Antal nyilatkozat szerint "csak a vak nem látja", hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz. Elindult a közmédián az átalakított M1, amely a Hír Tv-t lett hivatott pótolni, de még annak nézettségét sem érte el.

- Tisztogatás az üzleti szférában: Kiderült, hogy a Közgép február óta nem nyert egyetlen közbeszerzést sem, pedig öt tenderen is elindult, sok esetben pedig a legolcsóbb ajánlatot tette. Lemondott posztjáról Németh Miklós, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke, a Közgép Zrt. vezérigazgatója. Nyerges Zsolt, a Közgép vezetője több forrás szerint végleg elhagyta az országot. A Szolnokon élő milliárdos ugyanakkor a Népszabadságnak azt mondta, hogy "a történetből egyetlen motívum igaz: valóban az Egyesült Államokba költözik a családom, de mindössze egyetlen évre". A Közgépet kizárta a BKK egy felüljáró felújítására kiírt közbeszerzésből, mondván: túl olcsó ajánlatot adott.

- Tisztogatás az állami szférában: A Figyelő áprilisban megírta, hogy Orbán még 2015-ben eltávolítana minden Simicskához köthető állami vezetőt, s ez a folyamat már hónapokkal korábban elkezdődött. Júniusban Baji Csaba - Simicska embere - az MVM elnök-vezérigazgatója kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését, és egyben lemondott minden MVM Csoportban betöltött tisztségéről. Június végén leváltották Szentpétery Kálmánt, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját. Szentpétery mielőtt 2010-ben átvette a Szerencsejáték Zrt. vezetését, 11 évig volt a Simicska-Töröcskei István tulajdonban lévő BÁV Zrt. vezérigazgatója.

- Közbeszerzési kizárás: Július közepén a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban. A Közgép bírósághoz fordult a döntés miatt, mondván: a határozat nemcsak téves, de több uniós jogszabályt is sértett. Szeptemberben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette az építőipari céget a közbeszerzésektől eltiltó határozat végrehajtását. Még ugyanebben a hónapban kiderült: a Közgép még mindig a kizártak listáján szerepel a KDB honlapján, így hivatalosan nem indulhat közbeszerzéseken. Decemberben a bíróság első fokon úgy döntött, jogszerűtlen volt a Közgép kizárása, de a kormány fellebbezett.

- Átalakított hirdetési piac: Augusztusban két kormányközelinek számító ügynökség és egy multinacionális vállalat nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) 25 milliárdos reklámtenderét. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Inter Media Group Kft. (IMG) meg sem próbálta elnyerni a megbízásokat, holott az előző ciklusban ez volt a kormány "kedvenc ügynöksége". Szeptember végén egyoldalúan szerződést bontott a fővárosi közgyűlés Simicska cégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel. A testület egyben felszólította a céget, hogy bontsa el mind a 761 budapesti hirdetőoszlopát. A Mahir ennek nem tett eleget, így az év végén a főváros nekilátott az oszlopok elbontásának, ami végül közelharcot eredményezett Simicska őrző-védő cége és a főváros között. Januárban aztán a Fővárosi Törvényszék ideiglenesen eltiltotta a fővárost a hirdetőoszlopok bontásától. A bírósági végzés kötelezte az önkormányzatot, hogy a 2006. szeptember 28-i szerződés szerint biztosítsa a Mahir jogosultságát az "utcabútorok elhelyezésére szolgáló terület" használatára - az ítélethozatalig. Ugyanakkor az elsőfokú döntés szerint nem kell visszaállítani az eredeti állapotokat a fővárosnak.

- Láb alól kihúzott földek: Az állami földek egy részének értékesítését épp Simicskáék miatt kezdte el a kormány. A rendszert úgy alakították, hogy az új tulajdonos felemelheti a földbérleti díjakat. Az októberben meghirdetett, és november közepétől indított árverések a Simicska és Nyerges agrárcégei által 2051-ig bérelt földekkel startoltak; 380 ezer hektárnyi kalapács alá került területből 14 400 hektárnyi Simicska-érdekeltségű volt. Simicska még tavaly bejelentette: pert indít az állam, illetve a Nemzeti Földalapkezelő ellen, hiszen érvényes bérleti szerződései ellenére árverezték el a földeket.

Csak a személyek változnak

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, a gazdagodásuk forrása azonban nem - közölte a Transparency International Magyarország két hete. Mint írták, a haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az európai uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül. Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) volt a legsikeresebb, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei csaknem 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, de Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.