Óbudai Danubia Zenekar;Oláh Kálmán;Joshua Redman;

2016-02-08 06:47:00

Szimfonikus jazzmuzsika sztárokkal

A nemzetközi színtéren is elismert jazz-zongoraművész és komponista, Oláh Kálmán szerzői estjét rendezik február 12-én, pénteken este, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A produkcióban jazztrió mellett közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar (Kovács László vezényletével), valamint a világhírű amerikai szaxofonos, Joshua Redman. Több kompozíció is ősbemutatóként hangzik el a Müpában. A részletekről és terveiről Oláh Kálmánt kérdeztük.

Oláh Kálmán szerzői estjén egyik állandó zenekara, a Sextet ritmus-szekciója játszik: Barcza Horváth József bőgőzik és egyik legrégebbi zenésztársa, Balázs Elemér dobol. Az első részben, a szimfonikus zenekari számokban az Óbudai Danubia Zenekar közreműködik, Kovács László vezényletével. Hozzájuk társul a világhírű vendégszólista, a 46 esztendős amerikai szaxofonos, Joshua Redman. Oláh Kálmán kérdésünkre elmondta: olyan szólistát keresett erre a számára igen fontos estre, aki nyitott a modern jazz felé, és sokféle stílusban képes a legmagasabb színvonalon játszani.

Először a nagybőgős világsztárra, John Patituccira gondolt, akivel már többször zenéltek együtt. Patitucci az elküldött kompozíciókat kiválónak, akár a legnagyobb amerikai jazz-színpadokon is bemutatandónak tartotta, de időpont-egyeztetési nehézségek miatt végül nem tudta vállalni a budapesti szereplést. Ezután merült fel két remek szaxofonos: Branford Marsalis és Joshua Redman. Végül azért hívták meg éppen Redmant, mert Oláh Kálmán őt tartja generációjukból a legnyitottabbnak, aki „anyanyelvi szinten beszéli a hagyományos jazz-stílusokat, de sohasem zárkózik el az újtól, a bátor kísérletezéstől”. Ráadásul legújabb szólólemezén is vannak nagyzenekari hangszerelések, s Redman ebben a közegben is nagyon otthonosan mozog.

Az első rész a szimfonikus daraboké. A nyitószám, a Passacaglia for Orchestra and Jazz Trio egy hagyományos barokk variációs forma kötöttségeit ellenpontozza a jazz ritmikájával. A szerző szerint „ebben a neobarokk stílusú darabban a basszus-szólam és a harmóniasor meglepően jól összekapcsolható a jazz-improvizációkkal.” Ez Kálmán egyik legtöbbet játszott darabja: itthon már az Operaház zenekarával, a Miskolci Szimfonikusokkal, a Győri Filharmonikusokkal és a pécsi Pannoni Filharmonikusokkal is bemutatták. Az ősbemutatóként megszólaló Fantázia zongorára és zenekarra című darabhoz Liszt Ferenc Faust-szimfóniájának jellegzetes nyitó motívuma adott inspirációt. Az egytételes, szabadon kezelt szonátaformájú darab egésze viszont távol áll Liszt stílusától; inkább Stravinsky nyomdokain halad és részben neoromantikus. „Ez az első olyan darabom, amiben egyáltalán nincs jazz-improvizáció, csupán jazzes ritmika és harmóniák” – mondja Oláh Kálmán.

E két kompozíció után lép színpadra Joshua Redman, s már kvartettben, zenekari kísérettel játsszák a Hungarian Sketch (Magyar vázlat), illetve a Last Moment (Utolsó pillanat) című Oláh Kálmán szerzeményeket. A Hungarian Sketch eredetileg trióként került fel a világhírű amerikai dobossal, Jack deJohnette-tel rögzített Always című lemezre. Kálmán később meghangszerelte big bandre, és az Images for Jazz Orchestra című darab egyik tételeként vették fel a Budapest Jazz Orchestrával (BJO). A mostani, szimfonikus zenekari hangszerelés tehát már a darab harmadik verziója. A Last Momentnek ez lesz a második előadása – először Oláh Kálmán pécsi szerzői estjén hangzott el zenekari kísérettel.

A zongorista-zeneszerző biztos benne, hogy Joshua Redman már az első részben is teljesen eredeti, új színekkel gazdagítja majd az elhangzó műveket. Szünet után pedig kvartettben játszanak – ugyancsak saját kompozíciókat; köztük Kálmán olyan, nagysikerű darabjait, mint a Polimodális blues vagy az Always, amellyel 2006-ban, az Egyesült Államokban megnyerte a rangos Thelonious Monk zeneszerzőversenyt. Joshua Redman is hoz magával egy-két saját szerzeményt; jazz-örökzöldeket viszont ezúttal nem terveznek, bár a koncert végén vagy ráadásként bármi elképzelhető, hiszen a közös zenei anyanyelv, az improvizáció semmiféle határt nem szab a repertoárnak.

Oláh Kálmán – ha első saját zenekara, a Trio Midnight indulását nézzük – bő negyedszázada van jelen aktívan a hazai jazzéletben, s tizenöt éve tanít a Liszt Ferenc Zeneakadémia jazztanszékén. Szerzői érdeklődése ugyancsak másfél évtizede fordult intenzívebben a klasszikus zene és a jazz új szintézisének megteremtése felé. Első szimfonikus zenekari jazz-darabját (Concerto) a Magyar Rádióban mutatták be; a Trio Midnight vonósnégyessel kiegészülve készített lemezt, majd Kálmánnak Németországban jelent meg egy albuma, amelyen Bach Goldberg-variációira improvizált, a Stuttgarti Kamarazenekar közreműködésével.

A BJO-val közös, említett albumot (Images) pedig teljes egészében Bartók Béla emlékének szentelte. Néhány hete, Németországban megjelent lemezén a magyar származású szaxofonos-zeneszerzővel, Peter Lehellel és Mini Schultz nagybőgőssel saját szerzeményeket játszanak, amelyeket elsősorban a magyar népzene, Bartók és Kodály életműve ihletett. Mindez nem jelenti azt, hogy a mainstream jazztől eltávolodott volna: ugyancsak most jelent meg Amerikában egy koncertfelvétele, amit New York felkapott szórakoztató negyedében, a Greenwich Village-ben található Smalls jazzklubban rögzítették. A két fúvós szólista – a zenekarvezető Tim Ries (szaxofon) és Nicholas Payton (trombita) – igazi nemzetközi sztár; mellettük Hans Glawischniq bőgőzik és Terreon Gully dobol. Tim Ries-szal ugyancsak gyakran dolgoznak együtt, s ez már a második közös koncertlemezük.

Oláh Kálmán a szerzői est után németországi turnéra készül: részben Peter Lehellel és Mini Schultz-cal, részben Tony Lakatossal duóban játszik. Február 26-án Binder Károllyal adnak kétzongorás hangversenyt a Zeneakadémia Solti termében. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon, április 10-én Liszt nyomában címmel ad koncertet, ugyancsak a Zeneakadémián, a Nagyteremben. Még ezen a tavaszon Belgiumban is hangversenykörútra indul a Trio Midnighttal és az ugyancsak régi zenésztárssal, Steve Houben szaxofonossal.