New Hampshire-ben meglepetés várható

New Hampshire szavazóinak kegyeiért hadakoznak kedden az amerikai elnökaspiránsok. A kis új-angliai állam négy évente ilyenkor hagyományosan reflektorfénybe kerül. Az iowai caucust követően itt tartják ugyanis az Egyesült Államokban az első előválasztást, azaz nem jelölőgyűléseken döntenek, hanem valóban urnákhoz járulnak a szavazók. A demokratáknál Bernie Sanders fölényesen vezet Hillary Clintonnal szemben, míg a republikánusoknál a milliárdos Donald Trump áll az élen, de a legnagyobb kérdés inkább az, ki fut be másodikként a középutas jelöltek közül.

A voksolás félig-meddig nyitott, a bejegyzett demokraták és republikánusok csak saját pártjukra voksolhatnak, de a „kívülállók”, tehát a függetlenek vagy pártpreferenciát nem megjelölő választók is szavazhatnak, akár az egyik, akár a másik nagy pártra. Noha a demokratáknál csupán 24, a republikánusoknál 20 delegátusért folyik a küzdelem, az itteni eredménynek ennél jóval nagyobb a jelentősége, jócskán befolyásolhatja a kampány további menetét. A demokrata elnökjelöltség megszerzéséhez összesen 2383 delegátus támogatását kell elnyerni országszerte (a 4764-ből), a republikánus elnökjelöltséghez pedig 2472-ből 1237-et.

Sok választó még azt sem döntötte el, hogy melyik párt előválasztásán fogja leadni szavazatát – írta a Boston Globe. Az állam bejegyzett szavazóinak egyébként 44 százaléka független, 26 százalék bejegyzett demokrata, 30 százalék republikánusként regisztráltatta magát. New Hampshire szavazói kiszámíthatatlanok - erre figyelmeztetett David Axelrod, Barack Obama egykori kampánystratégája is, saját tapasztalatait felidézve.

2008-ban Obama meglepetésre győzött az iowai caucuson, s ha a New Hampshire-i előválasztáson is nyerni tudott volna, sétagalopp lehetett volna útja a demokrata elnökjelöltség elnyeréséig. Obama végig vezetett New Hampshire-ben a közvélemény-kutatások szerint, ám mégsem nyert. A Gránit Állam (így is emlegetik New Hampshire-t) szavazóinak a váratlan iowai kudarc miatt megesett a szívük Hillary Clintonon, s győzelemhez segítették. A delegátusok utáni harc egészen a konvencióig elhúzódott.

Rendhagyó kampány az idei, így várhatóan az alig másfél milliós New Hampshire ezúttal is gondoskodik meglepetésekről. A demokratáknál Bernie Sanders előnye voltaképp nem váratlan: a szomszédos állam, Vermont független szenátora, s kezdettől az élen állt a helyi felmérésekben. Az viszont meglepetés, hogy egy friss CNN-felmérés szerint Sanders a voksok 61 százalékát szerezheti meg, míg Clintonra csak 31 százalék szavazna. Sokan azt mondják, a volt First Lady akár ki is hagyhatná ezt az állomást, hisz a következő, főként déli államokban sokkal kedvezőbb számára a választói összetétel és a közhangulat. Clinton támogatottsága magas a feketék és a spanyol ajkú amerikaiak körében.

A washingtoni politikai elitet bíráló Sanders viszont a 30 évnél fiatalabbak, a leszakadó fehér középosztály, s a dolgozó fehér férfiak körében népszerű. A demokraták fő dilemmája: a 74 éves Sanders túl balra húzza a pártot. Clinton pragmatikusan úgy véli, csak akkor lehet megőrizni a progresszív vívmányokat, ha ismét demokrata elnököt küldenek a Fehér Házba, márpedig választást csak középről lehet nyerni. Clinton szerint a magát szocialistának valló Sanders jószándékú idealista, aki irreális, populista ígéreteket tesz, s ha ő lenne az elnökjelölt, novemberben kockára tenné a demokrata győzelmet.

A republikánus térfélen sem egyszerű a helyzet: továbbra sem tudják, mihez kezdjenek a „nagy fehér elefánttal”. Donald Trump legyőzhetetlenségének mítosza Iowában ugyan szertefoszlott, de New Hampshire-ben már ismét a milliárdos a favorit: 30,7 százalékkal vezet, s a második helyezett nem az iowai győztes, Ted Cruz texasi szenátor, hanem a politikai establishment ideáljához jóval közelebb álló, de azért meglehetősen konzervatív floridai szenátor, Marco Rubio. Rubio 16,4 százalékon áll, Cruz 12 százalékot kapna a Real Clear Politics több felmérésből átlagolt adatai szerint.

Hasonló eredményre számíthat John Kasich. Ohio állam sikeres kormányzója minden reményét New Hampshire-be helyezi, ha ott nem sikerül meglepetést okoznia, aligha kísérletezik tovább. Ettől az államtól reméli a kitörést Jeb Bush is. A volt floridai kormányzó még édesanyját, az „Ezüstróka” becenéven emlegetett volt First Ladyt is bevetette. Pedig Barbara megmondta, hogy Bush elnökből pont elég volt kettő, s kezdetben nem is bátorította kisebbik fiát az indulásra. Mintha megsejtette volna, hogy a Bush-örökség végül inkább átoknak, mintsem áldásnak bizonyul Jeb számára, aki sem nem elég tenyérbemászó, sem nem elég karizmatikus. Hiába van még mindig rengeteg pénze, a holnapi előválasztáson is csak 9 százalékot jósolnak neki.

A Boston Globe és a Suffolk Egyetem közös felmérése szerint Rubio ennél jobban áll: Trump náluk 29, Rubio 19 százalékot is elérhet, Kasich harmadik 13 százalékkal, míg Bushra 10, Cruzra pedig csupán 7 százalék készül szavazni. A helyi republikánus szavazók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még meggondolhatja magát, ám a demokraták többsége már eldöntötte, hogyan fog voksolni. Nem zárják ki azt sem, hogy mivel a demokrata verseny gyakorlatilag eldőlt, az „el nem kötelezett” szavazók jórésze a republikánus előválasztást akarja majd befolyásolni, függetlenül attól, ki lesz a favoritjuk novemberben.

A kormányzók támadása

Heten maradtak a republikánusok az első előválasztást megelőző utolsó, hétvégi vitára, amelyet a New Hampshire-i Manchesterben az ABC tévé rendezett. Donald Trump visszatért, de ezúttal nem ő, hanem az emelkedő sztár, Marco Rubio floridai szenátor volt a fő célpont. Az egyetlen női indulót, Carly Fiorinát már meg sem hívták. Chris Christie, New Jersey állam kormányzója például, aki az egyik legjobb debattőr a csoportban, többször is zavarba hozta az első hivatali idejét töltő szenátort.

„Soha az életben nem kellett semmiért felelősséget vállalnia” – mondta Rubiónak. Bezzeg neki, második hivatali idejét töltő kormányzóként rengeteg a tapasztalata, nap mint nap az emberek problémáit kell megoldania. A fiatal politikus még a szenátusi szavazásokról is gyakran hiányzik – rótta fel. Christie kifigurázta Rubiót, hogy jórészt előre betanult formulákat, ismételget, például minden válasza elején tesz 25 másodpercnyi gúnyos megjegyzést Barack Obamára. Amikor Rubio negyedszer is előhozta az Obamát bíráló konzerv-szöveget, a közönség fújolni is kezdett.

Christie harciasságával szemben John Kasich, Ohio kormányzója a megbékítésre tette a hangsúlyt. Arról beszélt, hogy ő lehet az, aki egységet teremt a Republikánus Pártban, összehozza a politikai szakadék két oldalán állókat, s ismét naggyá teheti Amerikát. Kasich elmondta, több mint 100 fórumon hallgatta meg a helyiek problémáit. Jeb Bush volt floridai kormányzó az éllovas Donald Trumppal tűzött össze. Felidézte: Trump egyszer megpróbálta elvenni egy idős asszony ingatlanát Atlantic Cityben, hogy kaszinót építsen a helyére. Trump rögtön visszavágott, mondván, végül nem is lett az övé az épület, Bush pedig jobban tenné, ha nem harciaskodna, mert az nem áll jól neki.

Az iowai győztes, Ted Cruz texasi szenátor számára nem sok babér terem majd New Hampshire-ben, ő már Dél-Karolina felé tekint. Nyilvánosan bocsánatot kért Ben Carson idegsebésztől amiatt, hogy Iowában munkatársai azt terjesztették, Carson úgyis visszalép, nem érdemes rá szavazni. Cruz bizonytalankodott, amikor a külpolitikai vitában arról kérdezték, visszahozná-e a Bush-Cheney időszakban alkalmazott, kínzás határát súroló, vízbefojtást imitáló vallatási technikát, végül abban maradt magával, hogy bizonyos esetekben nem zárná ki. Trump erre is rá tudott tromfolni, az Iszlám Állam terroristái ellen a vízbefojtásnál is sokkal keményebb módszereket alkalmazna. A szenátorok és kormányzók szokásos csörtéjét ezúttal az utóbbiak nyerték, de kérdés, befolyásolja-e még jó szereplésük a keddi előválasztást. Ha nem, többük számára ez a vita az utolsó fellépést jelentette.