Sakk-matt Fazekas Sándornak?

Publikálás dátuma
2016.02.08. 20:05
Fotó: Molnár Ádám
Egyre élesebb szócsatába és vádaskodásba torkollott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hosszabb ideje tartó konfliktusa. A csúcsminiszter a múlt héten már egészen egyértelműen támadta az agrártárca egyik legfontosabb szervezetét, az uniós kifizető ügynökséget, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). Ágazati szakemberek szerint Lázár a vidékfejlesztési pénzek után a közvetlen földalapú támogatásokat is a saját tárcájába söpörné. A belháború vesztese Fazekas lehet, aki akár bele is bukhat ebbe a küzdelembe.

Nyílt belháború tört ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor agrárminiszter között, miután a csúcsminiszter legutóbb múlt héten csütörtökön, a bürokrácia leépítésének ürügyén esett neki az agrártárcának.

Lázár János ugyanis azt találta mondani, hogy "ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma", és példaként említette az agrártárca egyik hivatalát, ahol szerinte többen dolgoznak, mint a minisztériumban. Ez a hivatal pedig nem volt más, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Lázár egyébként már néhány nappal korábban, Hódmezővásárhelyen is elkezdte "kóstolgatni" a Földművelésügyi Minisztérium (FM) egyik legfontosabb szervezetét. Egy gazda panaszára hivatkozva közölte, a parasztok csak "ÁVH"-nak gúnyolják az MVH-t és arról is beszélt, hogy sorra viszik el a hivatal vezetőit vezetőszáron különböző korrupciós ügyek miatt. Fazekas végül múlt szombaton veszítette el a türelmét és "beszólt" nagy hatalmú kollégájának.

Az agrártárca vezetője úgy értékelte, hogy "törvényesen és tisztességesen dolgozó" munkatársait minősíthetetlen hangvételű, alaptalan támadás érte. Fazekas Sándor hangsúlyozta: az MVH a gazdákért dolgozik, azért, hogy időben, megbízhatóan megkapják a támogatásokat. A hivatal 2015-ben 232 ezer kérelmet bírált el, és rekordnak mondható 800 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak, miközben mindössze 1150-en fellebbeztek a döntések ellen - fejtette ki.

Megszűnésre, illetve beolvadásra ítélt agrárszervezetek:
  • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
  • Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  • Agrárgazdasági Kutató Intézet,
  • Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
  • Haszonállat-Génmegőrzési Központ,
  • Növényi Diverzitás Központ
  • Földmérési és Távérzékelési Intézet

Lázár János azt is kifogásolta, hogy az MVH-nál többen dolgoznak, mint az ő minisztériumában. Igaz, azt már nem tette hozzá, hogy a mezőgazdasági hivatalban azért nincs 120 főosztály, mint az ő irányítása alatt működő szervezetben.

Az agrárminiszter azt is hozzátette, hogy a háttérintézmények létszámát a feladathoz kell mérni és ebből a szempontból az MVH nagyjából 1400 dolgozója nem tekinthető soknak.

A kormányzati etikettet ismerők szerint igen súlyos konfliktusok húzódhatnak meg a háttérben, ha az egykori karcagi polgármester mer keményen visszaszólni a kormány erős emberének számító Lázárnak. A szócsata ugyan már korábban elkezdődött a két kormánytag között, de eddig igyekeztek visszafogottan kezelni ellentéteiket.

A szakemberek szerint nem kizárt, hogy Lázár János az uniós vidékfejlesztési pénzek mellett most már a közvetlen földlapú támogatásokat is besöpörné gigaminisztériuma alá. Az már csak apróságnak tűnik, hogy Lázár ugyan csak kisebb állami területet vásárolt, de rokonságában akadnak, akik jelentős területekhez jutottak az állami földárveréseken.

Az eddig kiszivárgott hírek szerint az MVH feladatait a megyei kormányhivatalok vennék át. Csak hogy a kifizető ügynökség átalakítását újra kellene akkreditáltatni Brüsszelben - figyelmeztettek a szakemberek - , s az legalább fél év, de akár két év is lehet. Addig pedig nem utalná az unió az agrártámogatások százmilliárdjait. Lázár János azonban közölte, Brüsszelben ezt rugalmasan kezelnék, megoldható lenne az átalakítás.

Raskó György agrárközgazdász és egy agrártársaság vezetője a Népszavának azt mondta, hogy Lázár ezt nagyon rosszul tudja, mert mindenképpen újra kellene akkreditáltatni a kifizető ügynökséget és ha emiatt a gazdák nem jutnának a támogatásokhoz, "megnyúznák " a csúcsminisztert. Az agrárközgazdász azonban nem tartotta elképzelhetőnek, hogy az Orbán kormány megkockáztatná évi 400 milliárd forint kimaradását a magyar mezőgazdaság forrásaiból. Az uniós pénzek nélkül egyébként a magyar gazdák nagy része úgy "fejre állna, mint a huzat" - fogalmazott Raskó György. Magyarországon ugyanis a termelők jövedelme a támogatásokból származik és nem a versenyképességből.

Ha ez a biztos jövedelem nincs, akkor a gazdák hitelekhez sem juthatnának, hiszen a kereskedelmi bankok számára éppen ezek az uniós támogatások jelentik egyebek mellett a fedezetet és a garanciát.

Raskó mint agrártársasági vezető megjegyezte, az MVH jól működik. Időben megkapják azokat az uniós támogatásokat, amelyek járnak a mezőgazdasági vállalakozásnak, de információi szerint a környezetében gazdálkodó többi termelő sem panaszkodott késedelemre.

Az agrárközgazdász lapunknak azt mondta, a Lázár-féle minisztérium kétségtelenül gyorsan, időnként túl gyorsan dönt, míg az agrártárca ezzel a vezetéssel inkább a múlt században él és nem a XXI. században.

Az agrárpolitikáról pedig sem nem Lázár, sem nem Fazekas dönt. Magyarországon az agrárpolitikát Orbán Viktor találta ki a Fidesznek és az történik, amit a miniszterelnök akar - tette hozzá Raskó György.

Gőgös Zoltán még egyértelműbben fogalmazott a Népszavának: szerinte a két tárcavezető a koncon, vagyis az uniós közvetlen földalapú támogatáson marakodik. Az MSZP elnökhelyettese Lázár Jánosnak az MVH-t a gazdák által állítólag az ÁVH-hoz hasonlító kijelentésére reagálva közölte, lehet, hogy a hivatal munkatársai mostanában a kelleténél is szigorúbban ellenőrzik a kifizetéseket, de ez még mindig jobb, mintha százmilliárdokat kellene visszafizetni az országnak az indokolatlan kifizetések miatt. Az ellenzéki politikus azon sem csodálkozik, hogy a folyamatos bizonytalanságban és fenyegetettségben tartott MVH dolgozók a legkisebb támadási felületet sem akarják nyújtani, ami magyarázhatja az időnként talán indokolatlan szigort.

A szocialista szakpolitikus azonban azt is hozzátette, valóban tapasztalható zavar az MVH tevékenységében, de az nem a dolgozók hibája. A kifizetésekkel ugyan valóban voltak gondok, előfordultak csúszások és ezt a hivatal sem tagadta.

Gőgös Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy Lázár János állításával ellentétben nem 2010-ben lepleztek le korrupt vezetőket az MVH-nál, hanem 2013-ban, ezért fölösleges hátra mutogatni. Az MSZP közbelépésének is köszönhető, hogy végül az érintett főtisztviselőknek nem sikerült 1,5 milliárd forint jogosulatlan támogatáshoz jutniuk. Azóta már mintegy száz vádlottja van a kiterjedt nyomozásnak.

Mindezzel együtt is Gőgös nagyobb szerénységre intette Lázár Jánost, mert a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban vidékfejlesztésre szánt mintegy 40 jogcímből eddig mindössze háromban sikerült meghirdetni a pályázatokat. Ennek oka pedig az MSZP-s szakpolitikus szerint, hogy a Miniszterelnökség Kecskemétre telepített vidékfejlesztési államtitkársága nem készítette el időben a szükséges háttérszabályozást.

Tehát nem az MVH és a gazdák ellentétéről van szó, hanem ez nyílt háború a két miniszter között - vélte Gőgös Zoltán.

Éppen a két szereplő közötti súlycsoportbeli különbség miatt az összecsapás akár Fazekas székébe is kerülhet. Ez a lehetőség nem először vetődött fel. Már az állami földbérlet pályázatok körüli botrányok kirobbanásakor is sok ágazati szereplő úgy gondolta, Fazekasnak mennie kell, és azt is tudni vélték, hogy az utóda Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke, fideszes országgyűlési képviselő lehet, de ebből végül nem lett semmi. Ráadásul mára a NAK elnöke is a támadások kereszttüzébe került földvásárlásai, illetve jelentős hitelei miatt, amelyeket kritikusai szerint jövedelméből nem is lenne képes törleszteni. Így, ha valóban bukna is Fazekas, valószínűtlen, hogy Győrffy lehetne az utóda, bár a végső döntés mindkét esetben Orbán Viktor miniszterelnök kezében van.

Gőgös Zoltán sem tartotta kizártnak, hogy a Lázár-Fazekas konfliktusban az utóbbi húzhatja a rövidebbet. Az utóbbi időben túl sok botrány keveredett körülötte. Az egyik közeli ismerőse lépfene botrányba keveredett, plágium gyanúja vetődött fel a több mint 30 millió forintba kerülő kazah juhtartási és olajos mag termesztési tanulmányok ügyében. Gőgös azt is furcsállotta, hogy a közte és Fazekas között folyó polgári peres eljárásban az a Kovács P. Zoltán ügyvéd jár el az agrárminiszter nevében, aki egyébként százmilliós megbízási szerződéssel rendelkezik az FM-től.

Túl sok van Fazekas Sándor rovásán és mi már többször követeltük a lemondását, leváltását, de ha ez meg is történik, nem tudom, hogy ez bármilyen érdemi változással járhat-e - fűzte hozzá Gőgös.

Az is élezheti a csúcsminiszter és a földművelésügyi tárcavezetője közötti konfliktust, hogy a Lázár-féle bürokrácia leépítési csomagban megszűnésre, illetve az illetékes minisztériumba beolvasztásra kiszemelt szervezet között több olyan háttérintézmény is szerepel, amely jelenleg a földművelésügyi tárcához tartozik. Az MVH, az élemiszerlánc-biztonsági hivatal, vagy az agrárkutató központ önállóságának tervezett megszüntetése azért is érthetetlen, mert ezen intézménynek munkáját sem a szakemberek, sem az ellenzéki szakpolitikusok nem bírálták.

Brüsszelben elbukhat a hivatal átalakítása
Nem először akarja a kormányzat megszüntetni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). Ez az ötlet már a második Orbán kormány hatalomra kerülésekor is felvetődött, de akkor sikerült végül eltéríteni attól a kormányzatot, hogy az hivatalt beolvasszák a kormányhivatalba.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) ezzel szemben felszámolták és feladatait a minisztériumok között osztották szét.
Az "eredmény": 2010-2011-ben gyakorlatilag lefagyott az uniós pályázatok kiírása és így a kifizetések is. Ezért kellett azután később kapkodni és az utolsó pillanatban lehívni a lehető legtöbb támogatást, gyakran erősen vitatható programokra.Az MVH azonban nem pályázati, hanem kifizetési ügynökség. Márpedig már az NFÜ szétverése is Brüsszel nemtetszését vívta ki és a magyar kormány rá is kényszerült bizonyos változtatásokra. A kifizetési ügynökség felszámolását, beolvasztását a megyei kormányhivatalokba még kevésbé lehetne lenyomni Brüsszel torkán.


Elbégetett milliók

Gyülekeztek már a viharfelhők Fazekas Sándor feje felett korábban is. Az állami földek pályázatainak elbírálása országos botrányt váltott ki. Különösen a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) esetében, ahol a Lázár János fennhatósága alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a pályázatok majd' egyharmadában talált hibát, sőt, olyan eseteket is feltárt, amikor a nyertes nem is pályázhatott volna.

A Hungária Értékpapír Zrt. bedőlésével tavaly februárban 410 millió forint közpénzt bukott a Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium.

A később letartóztatott és korrupcióval vádolt Kiss Szilárdot annak ellenére támogatta a moszkvai nagykövetség mezőgazdasági attaséi posztján, hogy nem ment át a nemzetbiztonsági vizsgálaton, sőt elégedetten nyilatkozott annak munkájáról.

A legutóbbi ügy csak olaj volt a tűzre, amikor egy kazah agrártanulmány megrendelése és kifizetése után kiderült, egy juhtenyésztési szakkönyvből másoltak ki 20 oldalt. Az a bizonyos részlet azonban Mucsi Imre hódmezővásárhelyi kutató, egyetemi tanár 2010-ben az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával megjelent három kötetes munkájából származott. A szakmunka ingyenesen olvasható az interneten.

Az FM egyik háttérintézménye 8 millió forintot fizetett ki ezért a plágium gyanús tanulmányért egy törökszentmiklósi agrárcégnek, amelynek a tulajdonosa közeli jó viszonyban van Fazekas Sándorral. A kazah mezőgazdaságról összesen 40 millió forintért rendelt tanulmányokat a tárca.



Szerző

Egész jelentősen csökken a benzin ára

Publikálás dátuma
2016.02.08. 15:09

Csökkenti bruttó 8 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. szerdán, a gázolaj ára nem változik - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI.

A mérsékléssel a benzin átlagára 306-307 forintra csökken, a gázolaj ára 299-300 forint marad. Legutóbb egy hete változott az üzemanyagok ára, akkor bruttó 2 forinttal emelkedett a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.  Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Szerző

Olcsóbb lesz a BKV-nak a Volvo buszok javítása

Az eredetileg becsült nettó 516,5 millió forint helyett 499 millió forintért vállalta a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) Volvo autóbuszai motorjainak javítását, illetve azok felújítását a nyertes Perfekt Motorfelújítás Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

A tájékoztatás szerint a BKV nyílt közbeszerzésére egy ajánlat érkezett, amit a cég el is fogadott. A tavaly szeptember végén megjelent ajánlattételi felhívás 126 buszra és három évre vonatkozik, de a javítandó buszok száma a felére csökkenhet. A BKV a nyertesnek a többi között előírta, hogy a felújításokra és a javításokra 12 hónap jótállást kell vállalnia, futásteljesítménytől függetlenül. A jótállási idő alatti meghibásodáskor a motor ki- és beszerelési költségét is a nyertesnek kell vállalnia.

Szerző