Aligha lehetünk büszkék arra, hogy hosszú évek óta nem tudunk elmozdulni a versenyképességi rangsorban elfoglalt 60. körüli helyünkről. A legutóbbi listán a 63.-ak voltunk, ami 3 hellyel rosszabb, mint egy esztendővel korábban. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország teljesítménye az ötödik legrosszabb. A termelékenység javítása, a hatékony foglalkoztatottság vagy a korszerű információtechnológiai alkalmazások minél szélesebb körű alkalmazása sokkal nagyobb mértékben képesek hozzájárulni a versenyképességünk javításához, mint mérsékeltebb bürokrácia. Lázár János több alkalommal, legutóbb tegnap az állami televízióban mégis erről beszélt.
A kancelláriaminiszter mindenesetre kiválónak minősítette a kormány gazdasági programját, és a bürokráciát úgy állította be, mintha az ezeknek a hatékonyságát csökkentené. A bürokrácia csökkentésének szükségességét senki nem tagadja - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár véleménye szerint azonban most erről szó sincs! Sokkal inkább arról, hogy a kormány megbúvik a versenyképesség jelszava mögé, miközben a mostani akciójával csupán egyetlen célja van, hogy a mérhetetlen állami koncentrációt még tovább fokozza. Vagyis mindent elkövetnek azért, hogy még az eddiginél is jobban rátelepedjenek az országra. Mi sem bizonyítja ezt jobban - fűzte hozzá Katona Tamás -, mint hogy Lázár János is kijelentette: az állam irányítását három pilléren nyugvóként képzelik el: a Miniszterelnökség, a kormányhivatalok és a járási hivatalok. Vagyis azok a háttérintézmények, amelyek eddig némi függetlenséget élvezhettek, bürokráciacsökkentésre hivatkozva elvesztik ezt a státuszukat.
Katona Tamás határozottan cáfolta Lázár Jánosnak azt a kijelentését, hogy a közszférában jelenleg egymilliónyian dolgoznak. (A kancelláriaminiszter szerint ugyanis Magyarországon 4 millió 300 ezer ember fizet a munkája után adót, közülük egymillió a közszférában dolgozik, vagyis a versenyszféra 3,3 millió dolgozója "fizeti ki" minden hónapban az egymillió állami alkalmazott bérét.) Katona Tamás, aki maga is hosszú éveket töltött el minisztériumok és háttérintézményeik vezetésében elmondta, hogy soha nem érték el a rendszerváltás óta a milliós nagyságrendet. Feltehetően a kancelláriaminiszter úgy számolt, hogy a 700 ezer közalkalmazotthoz hozzáadta 200 ezer közmunkást is, de még így is hiányzik 100 ezer ember. Hasonlóképpen fals Lázár Jánosnak az az adata, hogy nálunk 20, a környező országokban pedig 10 százalékos a közszférában dolgozók száma. Katona Tamás megítélése szerint mind a két adat erősen eltúlzott. Ezek fényében különösen furcsa, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese egyik beszédében úgy fogalmazott, hogy 150 ezer hivatali dolgozót kellene elküldeni, ami Katona Tamás szerint azért képtelenség, mert ezt a foglalkoztatási réteget mindössze 100 ezer alkalmazott alkotja. (A rendszerváltás óta mindig 100 és 110 ezer forint között mozgott ez a létszám.) Ráadásul aligha növeli a versenyképességet, a bürokráciacsökkentésre hivatkozva bocsátanak el mentősöket, ápolókat, tanárokat vagy könyvtárosokat - összegezte véleményét Katona Tamás.
Lázár János is elismerte rádiónyilatkozatában, hogy nemcsak a bürokraták számát kell csökkenteni, szükség van a jogszabályok egyszerűsítésére, az ügyintézési költségek csökkentésére is. Megjegyezte, elsősorban az építésügy területén kell egyszerűsíteni, de új adóeljárási törvényre is szükség van, és meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy könnyebben lehessen hozzáférni az európai uniós forrásokhoz. Ám mindezek hatása a versenyképességre áttételes és meglehetősen bizonytalan, amennyiben a kormány folytatja centralizációs politikáját.
