Titok marad az államadósságtrükk

Ritkította az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az államadósság aktuális adatainak közlését, holott ezt korábban hetente közzétette - adta hírül a Világgazdaság tegnapi számában. Erre reagálva a Fidesz közleményében kijelentette: ahogy eddig, ezután is nyilvánosak az államadóssággal kapcsolatos adatok és (ÁKK) azokat rendszeresen közzéteszi. A Fidesz figyelmét valószínűleg elkerülte az, amiről lapunk is korábban beszámolt, hogy az ÁKK megváltoztatta a publikációs rendet, már nem adnak heti jelentést a központi kormányzat tartozásáról, így nem látni, mennyi volt a trükk az év végi államadósság-csökkentésben.

Ha volt is mit titkolni az év végén, a nemzetgazdasági tárca tegnap közzétett januári államháztartási adatai már kedvezőbb képet mutatnak a költségvetésről. Az elmúlt időszak kedvező reálgazdasági folyamatai a költségvetésben is tükröződnek – kommentálta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az előzetes adatokat. Eszerint az államháztartás központi alrendszere 92,2 milliárd forintos többlettel zárt januárban, míg egy évvel ezelőtt 53,8 milliárd forintos hiány volt. Az államtitkár az állami televízióban kijelentette: több embernek van munkája, a reálbérek jobban növekednek, mint a korábbi időszakban, így a költségvetésnek is több bevétele van. Januárban a főbb adónemekből több pénz érkezett a költségvetésbe, mint 2015 januárjában, ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen kedvező a mostani adat.

A szaktárca az év egészére arra számít, hogy a 2 százalékos GDP arányos hiány továbbra is reálisan elérhető – mondta az államtitkár. Hozzátette, ezzel az adattal Európa első felében helyezkedik el a magyar gazdaság és a magyar államháztartás.

Kitért arra is, hogy a bürokráciacsökkentés az üzleti környezet javítása, Magyarország versenyképességének növelése szempontjából fontos, aminek a reálgazdasági pozitív hatások mellett közvetlen költségvetési hatása is lesz. A szaktárca azzal számol, hogy a bürokráciacsökkentő intézkedéseknek köszönhetően csökken a központi költségvetés kiadási szükséglete – mondta Banai.

Szerző

Lázár elszámolta magát

Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:22
A központosítás nyilvánvaló jele a kormányhivatalok szerepének erőltetése FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kiváló gazdasági programok ellenére sem tudtuk a versenyképességünket érdemben javítani - állította Lázár János. A kancelláriaminiszter az állami televízióban a bürokráciacsökkentés szükségességét is ezzel indokolta. Szakértők szerint a versenyképesség javítása miatt fontos, de nem a leglényegesebb feltétele az állam szerepének mérséklése.

Aligha lehetünk büszkék arra, hogy hosszú évek óta nem tudunk elmozdulni a versenyképességi rangsorban elfoglalt 60. körüli helyünkről. A legutóbbi listán a 63.-ak voltunk, ami 3 hellyel rosszabb, mint egy esztendővel korábban. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország teljesítménye az ötödik legrosszabb. A termelékenység javítása, a hatékony foglalkoztatottság vagy a korszerű információtechnológiai alkalmazások minél szélesebb körű alkalmazása sokkal nagyobb mértékben képesek hozzájárulni a versenyképességünk javításához, mint mérsékeltebb bürokrácia. Lázár János több alkalommal, legutóbb tegnap az állami televízióban mégis erről beszélt.

A kancelláriaminiszter mindenesetre kiválónak minősítette a kormány gazdasági programját, és a bürokráciát úgy állította be, mintha az ezeknek a hatékonyságát csökkentené. A bürokrácia csökkentésének szükségességét senki nem tagadja - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár véleménye szerint azonban most erről szó sincs! Sokkal inkább arról, hogy a kormány megbúvik a versenyképesség jelszava mögé, miközben a mostani akciójával csupán egyetlen célja van, hogy a mérhetetlen állami koncentrációt még tovább fokozza. Vagyis mindent elkövetnek azért, hogy még az eddiginél is jobban rátelepedjenek az országra. Mi sem bizonyítja ezt jobban - fűzte hozzá Katona Tamás -, mint hogy Lázár János is kijelentette: az állam irányítását három pilléren nyugvóként képzelik el: a Miniszterelnökség, a kormányhivatalok és a járási hivatalok. Vagyis azok a háttérintézmények, amelyek eddig némi függetlenséget élvezhettek, bürokráciacsökkentésre hivatkozva elvesztik ezt a státuszukat.

Katona Tamás határozottan cáfolta Lázár Jánosnak azt a kijelentését, hogy a közszférában jelenleg egymilliónyian dolgoznak. (A kancelláriaminiszter szerint ugyanis Magyarországon 4 millió 300 ezer ember fizet a munkája után adót, közülük egymillió a közszférában dolgozik, vagyis a versenyszféra 3,3 millió dolgozója "fizeti ki" minden hónapban az egymillió állami alkalmazott bérét.) Katona Tamás, aki maga is hosszú éveket töltött el minisztériumok és háttérintézményeik vezetésében elmondta, hogy soha nem érték el a rendszerváltás óta a milliós nagyságrendet. Feltehetően a kancelláriaminiszter úgy számolt, hogy a 700 ezer közalkalmazotthoz hozzáadta 200 ezer közmunkást is, de még így is hiányzik 100 ezer ember. Hasonlóképpen fals Lázár Jánosnak az az adata, hogy nálunk 20, a környező országokban pedig 10 százalékos a közszférában dolgozók száma. Katona Tamás megítélése szerint mind a két adat erősen eltúlzott. Ezek fényében különösen furcsa, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese egyik beszédében úgy fogalmazott, hogy 150 ezer hivatali dolgozót kellene elküldeni, ami Katona Tamás szerint azért képtelenség, mert ezt a foglalkoztatási réteget mindössze 100 ezer alkalmazott alkotja. (A rendszerváltás óta mindig 100 és 110 ezer forint között mozgott ez a létszám.) Ráadásul aligha növeli a versenyképességet, a bürokráciacsökkentésre hivatkozva bocsátanak el mentősöket, ápolókat, tanárokat vagy könyvtárosokat - összegezte véleményét Katona Tamás.

Lázár János is elismerte rádiónyilatkozatában, hogy nemcsak a bürokraták számát kell csökkenteni, szükség van a jogszabályok egyszerűsítésére, az ügyintézési költségek csökkentésére is. Megjegyezte, elsősorban az építésügy területén kell egyszerűsíteni, de új adóeljárási törvényre is szükség van, és meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy könnyebben lehessen hozzáférni az európai uniós forrásokhoz. Ám mindezek hatása a versenyképességre áttételes és meglehetősen bizonytalan, amennyiben a kormány folytatja centralizációs politikáját.

Szerző

Csok: nem számítanak ingatlanboomra

Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:21
Illusztráció: Thinkstock
Nagyon optimista hangulat uralkodott el a hazai ingatlanpiacon, ebben már szerepet játszott a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése, illetve kiterjesztése is - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. tegnap ismertetett felméréséből, melyet a Magyar Gyáriparosok és Országos Szövetsége (MGYOSZ) támogatott.

A következő egy évben lakást vásárolni vagy építeni biztosan szándékozó háztartások száma 41 százalékkal, az ezt valószínűleg választóké 18 százalékkal emelkedett a tavaly októberihez képest, ami hétéves csúcsot jelent - ismertette Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója.

A válaszadók nagy többsége szerint az év elején hatályba lépett lakáspolitikai intézkedések pozitívan hatnak a lakásépítésre, 36 százalék szerint jelentősen, 43 százalék szerint kissé növelik azt, és csak 21 százalék szerint nem lesz érdemi hatása 2016-ban. A válaszadók 80 százalék szerint idén áremelkedést idéz elő a csok, kétharmaduk szerint hosszabb távon is drágítja az ingatlanokat. Az új építésű lakások árai a várakozások szerint a következő egy évben a korábbinál jóval erőteljesebben, 5-8 százalékkal emelkedhetnek.

Petz Raymund a Népszava kérdésére elmondta, hogy a tavalyi 8 ezer új lakásnál idén a csok hatás miatt talán 2-3 ezerrel épülhet több, s 2017-ben az új lakóingatlanok száma elérheti a 14-15 ezret is, de ez még mindig csak töredéke az ezredforduló utáni években elért 40 ezernek. A hiteligényeket visszafogja, hogy a bankok és az ügyfelek is jóval óvatosabbak lettek az elmúlt néhány évben, köszönhetően a devizahitelezés kudarcának.

Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke megjegyezte, inkorrektnek tartja az új lakásoknál az építési engedélyezés eltörlését, ráadásul a csok sok igénylőjét csalódás érheti, mert a tucatnyi szakhatósági engedélyre ezután is szükség lesz. Nem úszható meg többek között a gáz, a villany, a csatorna, a környezetvédelmi szakhatóságok felkeresése.

Az ingatlanfejlesztésben is érdekelt szakember arra is felhívta a figyelmet, az sem mindegy, hogy a csok-osok mikor jutnak a támogatáshoz, illetve a kedvezményes hitelhez. Amíg nem szerzik meg a bank jóváhagyását, addig a beruházók nem igen fognak foglalkozni a csok-os ügyfelekkel. A építési szakma is várja az e hétre ígért rendeleteket, mert úgy látják, hiába a türelmetlenség a kormányzat részéről, ez a program kidolgozatlan és egyelőre sok buktató van benne.

A kormányzat által feltételezett építési boomot fékezheti az egyre súlyosabb szakember hiány is. Az MGYOSZ társelnöke lapunknak megemlítette, korábban csak pénzkérdés volt, hogy lesz-e elegendő szakmunkás egy-egy építkezésen. Tavaly azonban a szakemberhiány miatt az egyik építkezésük április és október között előbb lelassult, majd le is állt, ugyanis akikkel korábban dolgoztak, vagy nem voltak már megtalálhatók, vagy külföldön vállaltak munkát.

Az MSZP szerint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) ugyanolyan csapdává válhat, mint az első Orbán-kormány által engedélyezett devizahitelezés. Korózs Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője ezt azzal magyarázta, hogy a (gyerek)vállalások nem teljesítése esetén komoly büntetések kapcsolódnak a csokhoz és az emellé felvett hitelhez. A jegybanki alapkamat ötszörösével kell visszafizetnie a támogatást annak, aki nem tudja teljesíteni a vállalt gyerekszámot, vagy időközben elválik.

Szerző