Humanitárius válság fenyeget Aleppónál

Többszázezer ember élete kerülhet veszélybe, ha a szíriai kormánycsapatok körbezárják Aleppót, figyelmeztetett tegnap az ENSZ. A kormányerők iráni és Hezbollah-egységekkel karöltve, orosz légitámogatások mellett megindult offenzívája elvághatja a civil lakosságot, hirdetett vészhelyzetet a világszervezet humanitárius segélyeket koordináló irodája.

Az egykor kétmilliós város lázadók ellenőrzése alatt álló részének visszafoglalásáért indított támadás elzárhatja a legfontosabb török határátkelőhöz vezető útvonalat, s ezzel a még a városban tartózkodó mintegy 300 ezer embernek nem tudnak humanitárius segélyt, élelmet szállítani. A harcok miatt további 100-150 ezer ember kelhet útra, csatlakozva azokhoz, akik a török határ szíriai oldalán felállított sátortáborban várják, hogy továbbengedjék őket. Mintegy 30 ezer ember várakozik ott jelenleg, az ő ellátásuk is megterheli a segélyszervezetek kapacitásait. Az ENSZ felhívásában sürgette Törökországot, hogy nyissa meg a határt, a világszervezet más tagállamait pedig arra szólította fel, hogy nyújtsanak anyagi támogatást Ankarának a szíriai menekültek ellátásához.

Miközben az ENSZ és a nyugati országok sorra ítélik el Oroszországot az aleppói bombázás miatt és róják fel a moszkvai vezetésnek, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén Aszad-elnök demokratikus ellenzékét is támadja, Carla del Ponte volt hágai főügyész védelmébe vette az orosz katonai fellépést. A korábban a jugoszláviai háborús bűnök feltárására létrehozott hágai nemzetközi bíróság főügyészeként ismertté vált Del Ponte jelenleg az ENSZ szíriai vizsgálóbizottságának tagja és nem először megy szembe Szíria ügyében a nyugati állásponttal. „Összességében úgy gondolom, hogy Oroszország beavatkozása jó dolog, mert valaki végre tényleg támadja ezeket a terrorcsoportokat, a Daesht (Iszlám Állam) az an-Nuszra Frontot és a többi hasonlót” - fogalmazott a svájci közszolgálati televíziónak nyilatkozva a volt főügyész.

Del Ponte Szíria és az Aszad-rezsim kapcsán 2013-ban is „különvéleményt” fogalmazott meg a vegyifegyver-használat kérdésében. Amikor 2013 nyarán Washington a katonai beavatkozást fontolgatta, a nemzetközi jogvédő szervezetek pedig bírálták Aszadot, amiért a kormányhadsereg állítólag vegyi fegyvert vetett be a lázadók ellen, a del Ponte által vezetett helyszíni vizsgálóbizottság más álláspontra helyezkedett. „Bár nincs 100 százalékos bizonyítékunk erre, arra a következtetésre jutottunk, hogy a vegyifegyvereket a lázadók vetették be”, közölte akkor a volt főügyész. A svájci televízióban nyilatkozva del Ponte újra azt hangoztatta, hogy Aszad elnököt nem lehet kihagyni a politikai rendezésből.

Más állásponton vannak a nemzetközi jogvédő szervezetek, a Human Rights Wach és az Amnesty International. Hétfőn közölte a HRW, hogy adataik szerint az orosz légierő és a szíriai kormánycsapatok közös műveleteiben legalább 14 alkalommal vetettek be tiltott fegyvernek számító kazettás bombákat január 26. óta Szíriában. Legalább 37 civil halt meg, többen megsebesültek. A HRW a tiltott fegyver használatát legalább egy szemtanú beszámolója és a támadásról készült felvételek alapján állapította meg, az áldozatok számát egészségügyi dolgozók, helyiek és újságírók által nyújtott információkra alapozza a szervezet. Az Amnesty International már tavaly decemberben azzal vádolta Oroszországot, hogy kazettás bombákat vet be Szíria civilek lakta részén. Moszkva cáfol, egy katonai szóvivőjük szerint nem is rendelkeznek ilyenekkel Szíriában.

Támogatás Ankarának

Nem lehet kizárólag Törökországra hárítani a migrációs válság kezelésének terheit, az EU-nak is vannak feladatai és kötelezettségei - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, miután török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval egyeztetett. A tárcavezető szerint Törökország tiszteletreméltó teljesítményt nyújt az EU-török akcióterv végrehajtásában, ezt minél hatékonyabban és gyorsabban kell megvalósítani.

A török külügyminiszter hangsúlyozta: haladéktalanul le kell állítani az orosz légicsapásokat Szíriában, hiszen ezek a támadások nagyrészt a mérsékelt ellenzéket érik, és csak elmélyítik a válságot. Cavusoglu elmondta, országa eddig 9 milliárd dollárt költött a menekültek ellátására. Az orosz légicsapások miatt több mint 50 ezer menekült érkezett a török határhoz, tízezret befogadtak, a többieknek táborokat hoznak létre, de ha tovább folynak a támadások, még több ember érkezhet - közölte.