Orosz segédlettel mégis lehet Malév-utód?

Publikálás dátuma
2016.02.10. 06:22
Illusztráció: Tóth Gergő/Népszava
Nem sok esélye van egy új budapesti székhelyű légitársaságnak piacot szereznie, ennek ellenére egy új magyar "Malév" alapításáról tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékese és az orosz Szuhoj repülőgépgyártó képviselője hétfőn Budapesten.

Az ellenzéki pártok közül az Együttnek máris gyanús a dolog, szerintük a Fidesz-kormány csak a korrupció és a lopás újabb lehetősége miatt akar az oroszokkal szövetkezni. Az NFM becslése szerint a magyar bruttó hazai termékhez (GDP) évente 110 millió euróval (34 milliárd forinttal) járulhat hozzá egy nemzeti légitársaság létrehozása. Ez azonban erősen megkérdőjelezhető, mert nem látszódnak olyan piac rések, amelyeket csak egy új cég lenne képes betölteni, amelyiknek ráadásul nincsenek különleges ismeretei, méretgazdaságossági előnyei - írja a Portfolió.

A tervek szerint a gyártó hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához. Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese azt mondta, a cégnek és Superjet 100-as gépének kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nem csak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák.

A sajtóban hivatkozott repülőgép azonban nem egy bejáratott típus, hanem egy szinte kizárólag Oroszországban használt gyártmány. A Malév csődje kapcsán az oroszok már egyszer megégették magukat, az orosz állami Vnyesekonombanknak 120 millió eurós követelése volt a légitársasággal szemben a felszámolás pillanatában. Úgy tűnik leginkább az új gép európai piacra vitele jelenthet vonzerőt. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig 368-at adtak el.

A Népszavának nyilatkozó légiközlekedési szakértő szerint ha egyáltalán létrejön az üzlet, a cégnek legföljebb a Malév egykori balkáni útvonalaira lenne érdemes összpontosítania, mert a fontosabb légikikötőkbe irányuló forgalomban rendkívül erős a verseny. A közeli balkáni fővárosokba viszont a Szuhoj Suoerjet nem repíthető gazdaságosan. Ráadásul egy új légitársaság menetrendjéről a magyar és az uniós légi irányítási szervezetek döntenek, s évente kétszer foglalkoznak ilyen kérelmekkel. Ha pedig az orosz félnek többségi tulajdonrésze lenne az új cégben, akkor csak külön szerződések megkötésével landolhat uniós légikikötőkben.

Szerző

Jogellenesen figyel a TEK? - Trócsányihoz fordultak

Publikálás dátuma
2016.02.09. 19:01

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a Terrorelhárítási Központ (TEK) titkos megfigyelési jogköre ügyében. 

A miniszterhez írott levelében Majtényi László arról kéri a miniszter tájékoztatását, milyen lépéseket tervez a kormány a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében.

Mint ismeretes: a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság az Eötvös Károly Intézet korábbi igazgatója, Szabó Máté, és az intézet egykori munkatársa, Vissy Beatrix által indított ügyben 2016. január 12-én megállapította, hogy a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét eredményezi. 

Korábban ugyanerről a szabályozásról az Alkotmánybíróság a 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában azt állapította meg, hogy nem ellentétes az Alaptörvénnyel. Ebből és a január 12-én kihirdetett ítéletből pedig együttesen az következik, hogy a magyar jogrendszer – ideértve nemcsak a titkos megfigyelést szabályozó törvényeket, hanem az Alkotmánybíróság által értelmezett Alaptörvényt is  – nem biztosítja az emberi jogvédelem európai minimumkövetelményeit, ellentétes a magyar állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Az Eötvös Károly Intézet elnöke levelében kijelentette: az Intézet kész további eljárásokat indítani annak érdekében, hogy a törvényhozás az alapjogok sérelme nélkül rendezze a kérdést.

Majtényi László levelét az alábbi linken olvashatja!

Szerző

Jogellenesen figyel a TEK? - Trócsányihoz fordultak

Publikálás dátuma
2016.02.09. 19:01

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a Terrorelhárítási Központ (TEK) titkos megfigyelési jogköre ügyében. 

A miniszterhez írott levelében Majtényi László arról kéri a miniszter tájékoztatását, milyen lépéseket tervez a kormány a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében.

Mint ismeretes: a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság az Eötvös Károly Intézet korábbi igazgatója, Szabó Máté, és az intézet egykori munkatársa, Vissy Beatrix által indított ügyben 2016. január 12-én megállapította, hogy a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét eredményezi. 

Korábban ugyanerről a szabályozásról az Alkotmánybíróság a 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában azt állapította meg, hogy nem ellentétes az Alaptörvénnyel. Ebből és a január 12-én kihirdetett ítéletből pedig együttesen az következik, hogy a magyar jogrendszer – ideértve nemcsak a titkos megfigyelést szabályozó törvényeket, hanem az Alkotmánybíróság által értelmezett Alaptörvényt is  – nem biztosítja az emberi jogvédelem európai minimumkövetelményeit, ellentétes a magyar állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Az Eötvös Károly Intézet elnöke levelében kijelentette: az Intézet kész további eljárásokat indítani annak érdekében, hogy a törvényhozás az alapjogok sérelme nélkül rendezze a kérdést.

Majtényi László levelét az alábbi linken olvashatja!

Szerző