Keleten erősít a NATO

A NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről állapodtak meg az észak-atlanti szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődött brüsszeli tanácskozásán.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, a katonai szervezeten belül egyetértés van azt illetően, hogy folyamatos, de rotációs jelenlétre van szükség a térségben, a részletek - például a missziók mérete és összetétele - azonban még kidolgozatlanok.

"Ez világos üzenetet fog küldeni. A NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét érő bármilyen agresszióra" - mondta a szövetség vezetője, hangsúlyozva, hogy a NATO-nak a keleti és déli irányból érkező fenyegetésekre is képesnek kell lennie reagálnia.

Szerző

Iraknak elege van a dzsihadistákból

Az iraki kormány az év végéig véget akar vetni az Iszlám Állam dzsihadista szervezet jelenlétének az országban - jelentette ki az iraki miniszterelnök a Matteo Renzi olasz kormányfővel Rómában tartott szerdai sajtótájékoztatón.

"Irakban nem akarunk nem iraki fegyvereseket látni. Év végére véget akarunk vetni az Iszlám Állam jelenlétének Irakban" - fogalmazott Haider al-Abádi, az Irakban és Szíriában nagy területeket ellenőrzése alatt tartó szervezetre utalva.

Az iraki miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a nemzetközi koalíció segíti az iraki fegyveres erők kiképzését és ez segítséget jelent a terrorizmussal szembeni küzdelemben is. Haider al-Abádi elmondta, hogy a majdnem kizárólag a kőolajtól függő iraki gazdaság a kőolajárak fokozatos csökkenésétől szenved, ezért a nemzetközi közösség segítségére van szüksége saját gazdasága diverzifikálására is.

Matteo Renzi kijelentette: Irak kulcsfontosságú szerepet tölt be az egész közel-keleti térségben, ezért minden erőfeszítést meg kell tenni az ország stabilitása érdekében. Az olasz miniszterelnök szerint az "Iszlám Állam terroristáinak, akiket semmi nem tart vissza, tudniuk kell, hogy el fogják veszíteni harcukat. Irak és a nemzetközi közösség nyeri meg az Iszlám Állammal szembeni küzdelmet". A római kormányfő hozzátette: az Iszlám Állammal szembeni harcot nem csak fegyverrel, hanem "a kultúra erejével" is meg lehet nyerni.

A sajtótájékoztatón szó volt az iraki Kurdisztánban található moszuli gátról is. A római kormány decemberben jelentette be, hogy olasz cég nyerte a kurdisztáni frontvonalon húzódó gát helyreállítási munkáinak megvalósítására kiírt nemzetközi pályázatot. Róma azt is bejelentette, hogy négyszázötven katonát küld Irakba a gát javításán dolgozó olaszok védelmére. Matteo Renzi a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Olaszország hétszáz katonával van jelen Irakban, ez az egyik legnagyobb számú külföldi kontingensnek számít. Haider al-Abádi a munkák elindítását sürgette a rossz állapotban levő gáton.

Az iraki miniszterelnököt ezt megelően Ferenc pápa fogadta a Vatikánban. Haider al-Abádi Pietro Parolin szentszéki államtitkárral is találkozott. A tárgyalások az Irakban és térségében élő keresztények, valamint az etnikai és vallási kisebbségek helyzetéről és jogaik védelméről szóltak a Vatikán keddi közleménye szerint.

Szerző

Menekültválság - Brüsszel újabb szankciói

Hét ország esetében léptette új szakaszba szerdán az Európai Bizottság a korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat az európai menekültügyi szabályok megsértése miatt.

A bizottság közleménye szerint Németország és Szlovénia esetében két-két eljárás, Észtország, Görögország, Franciaország, Olaszország és Lettország esetében pedig egy-egy kötelezettségszegési eljárás ügyében küldött a brüsszeli testület úgynevezett indoklással ellátott véleményt a tagállami fővárosokba.

Németország az eljárás múlt szeptemberi megindítása óta sem közölte Brüsszellel, hogyan ültette át saját jogrendjébe a menekültügyi eljárásokra, valamint a befogadás körülményeire vonatkozó uniós irányelvet. Szlovénia szintén a menekültügyi eljárásra vonatkozó, valamint a tartósan az országban tartózkodó személyekről szóló irányelv előírásainak átültetéséről mulasztotta el értesíteni Brüsszelt a hivatalos felszólító levél ellenére.

A menekültügyi eljárásokra vonatkozó szabályokat Észtország nem ültette át még időben. A tartósan az országban tartózkodókra vonatkozó uniós előírásokat pedig Görögország, Franciaország, Olaszország, Lettország is megsérti.
Az érintett országoknak most két hónapjuk van arra, hogy átültessék saját jogrendjükbe az uniós szabályokat, s erről értesítsék a brüsszeli testületet. Ha ezt nem teszik meg, az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat, amely akár büntetést is kiszabhat az uniós jogot sértő országokra.

A bizottság hangsúlyozza: az egységes uniós szabályok azonos tagállami végrehajtása azért különösen fontos, mert ha a tagországok menekültügyi rendszerei nem mutatnának ilyen komoly eltéréseket, az nagyban segítené, hogy a menedékkérők ne vándoroljanak egyik országból a másikba. Vagyis a bizottság azt feltételezi, hogy ha például Bulgáriában és Görögországban ugyanolyanok volnának a körülmények, mint Németországban és Svédországban, akkor kevesebben vennék célba Nyugat- és Észak-Európát.

Szerző