Előfizetés

Radikális és látványos? - Az egészségügy is megmozdul

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.02.10. 20:22
Az új orvosszakszervezet bemutatkozó sajtótájékoztatója januárban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A keresztény Munkástanácsok jogászai keresik a megoldásokat, hogy a szintén keresztény kormány nevében valaki jogszerűen aláírhassa az egészségügyi ágazati kollektív szerződést és ne csak tárgyalgatással szerelje le az elégedetlenkedőket. Az abszurd helyzetben az új orvosszakszervezet aláírásgyűjtésbe kezd, hogy a kormány tekintse nemzeti ügynek az ágazat működtetését, a nyomatékosítás kedvéért pedig az egészségügy minden szakszervezete együtt tiltakozik a pedagógusokkal szombaton a Kossuth téren.

Politikai sandaság a Munkástanácsokhoz tartozó szakszervezetek esetében azt feltételezni, hogy amikor a munkavállalók érdekében kérdéseket teszünk fel, vagy akciókat szervezünk, akkor az ellenzék szekerét toljuk – így reagált a magát keresztény értékű szakszervezetnek valló konföderáció vezetője a kétkedő vagy a fiatal orvosok új szervezetének munkáját megkérdőjelező hangokra. A konföderációhoz két, radikális és látványos akcióktól sem megriadó szervezet is csatlakozott: néhány hete a Dénes Tamás vezette Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) lépett be, de már kinyilvánította ezt a szándékát az 5.12 Szakszervezet, a Tiszta Egészségügyért néven ezen a héten alakuló egészségügyi szakdolgozói érdekvédelmi szervezet is. Palkovics Imre elnök arról is beszélt a Népszavának, hogy jogászaik dolgoznak a közalkalmazotti és a sztrájktörvény módosító javaslatain, mert hiába erősödik napról napra a sztrájkhangulat a legtöbb közalkalmazotti szakmában és hiába izmosodik a szakszervezetek sztrájk képessége, a mostani jogszabályok alapján az egészségügyben vagy az oktatásban nehéz jogszerű munkabeszüntetést szervezni.

A Munkástanácsok Szövetsége alapvetően a tárgyalások híve, de csak azokban a fórumokban hisz, ahol a dolgozók érdekvédelmi szervezetei és a kormány a jogszabályok alapján egyenrangú partnerei egymásnak, ahol a tárgyalások végén mindkét fél számára kötelezően betartandó egyezség születhet. Palkovics szerint nem ilyen például a Köznevelési Kerekasztal, mert az oda meghívott civil szervezetekkel a beszélgetésen kívül sehová nem juthat el a kormány.

Ráadásul a kormány tárgyal, de a munkavállalók jogszerű érdekvédelmének lehetőségeit korlátozó jogszabályokon nem kíván változtatni. Ezért a szakszervezetek saját javaslataikkal próbálnak gyorsítani a módosításokon, mert amíg nincs olyan állami szervezet, amely aláírhatna, sem ágazati kollektív szerződést nem lehet kötni az egészségügyben, sem jogszerű sztrájkot nem lehet szervezni.

Tart tehát a háttérmunka a szakszervezeteknél és így válik érthetővé, hogy miért tartják folyamatosan a felszínen a médiában az esetleges sztrájkot, de napi szinten miért elégednek meg látványos, de következményekkel nem járó akciókkal.

Ilyen a ReSzaSz szerdán bejelentett aláírásgyűjtési kezdeményezése annak elérésére, hogy a kormány tekintse nemzeti ügynek az egészségügyet. Az akcióval szeretnék elérni, hogy az ágazatra fordított közkiadások a bruttó hazai termék, a GDP minimum 2 százalékával emelkedjenek meg a következő 3 évben. A szervezetnek az MTI-hez eljuttatott közleménye 600 milliárd forintos többletigényt fogalmaz meg.

Az új orvosszakszervezet jelentős részben azért jött létre, mert az ágazatban dolgozók elégedetlenek a kormánnyal folytatott tárgyalások eredményeivel, a fiatal orvosok generációja már nem akar fogaskerékként bekapcsolódni az államtitkár szerint is feudális viszonyok között konzerválódott rendszerbe, megoldást szeretnének találni az ágazat gondjaira – így értékeli a helyzetet a Munkástanácsok Szövetségének elnöke. Palkovics azt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy valamelyik radikálisabb kis szakszervezet „próbasztrájkot” szervezzen, hogy kiderüljön, mit tudnak kezdeni ezzel a helyzettel a bíróságok. Az egészségügyben ugyanis szerinte az a furcsa helyzet állt elő, hogy a munkabeszüntetés előtt meg kellene határozni az elégséges szolgáltatások mértékét, aminek el kellene érni legalább az ügyeleti ellátás szintjét, csakhogy egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy a normál napi működést is ezen a szinten végzik az intézmények. Nincs elég szakember, az ismét növekvő tartozások miatt kevés az eszköz.

A kérdésre, hogy valójában hány orvos és szakápoló dolgozik a kórházakban, van statisztikai válasz, de sokak szerint ez beszélő viszonyban sincs a valósággal. Most éppen a nemrég kinevezett országos tisztifőorvos próbál friss és pontos adatokhoz jutni az egészségügyi dolgozókról (február 22-ig várja a listákat), de máris megfogalmazódott az érintettekben az aggodalom, vajon mire akarják használni az adataikat. Elfogyott a bizalom.

Az egészségügyben dolgozók változatlanul elégedetlenek, lassúnak tartják a tárgyalásokat és egyre nagyobb számban csatlakoznak a radikálisabbnak látszó új szervezetekhez vagy internetes akciókhoz. A február 13-ra, szombatra meghirdetett Kossuth téri pedagógustüntetésre valamennyien elmennek, az összes szakszervezeti konföderáció jelezte részvételét és mozgósította tagságát. Januárban összefogott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szociális ágazatban működő Autonóm Területi Szakszervezettel és az egészségügy ikonjává vált Sándor Mária civil mozgalmával, szombaton együtt demonstrálnak, mert szerintük szétverték az ápolóképzést is, ezért nincs utánpótlás. A fekete ruhás nővér így biztat a részvételre: „Gyertek velünk, emberek, mert mi értetek tanultunk, értetek élünk! Ne engedjétek, hogy az életetek szegényebb legyen! Várunk Téged Magyarország! „A Pedagógusok Szakszervezetének felhívására szerveződő tüntetés akár megmutathatja egy nagyobb összefogás lehetőségét is.

Lassan, de halad a sztrájktárgyalás
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tavaly májusban újrakezdett sztrájktárgyalások szerdai fordulójáról csak annyi közölt, hogy a kötelező továbbképzésekre kivehető szabadnapokon kívül minden munkaidőt érintő kérdésről megállapodtak. Ez valóban fontos ügy, hiszen például egy kórházi osztályon a műszakok átadás-átvételi idejének fél órája eddig a hivatalos munkaidőn kívül történt, ami havonta akár 8-9 kifizetetlen órát jelentett a dolgozóknak. Megkerestük a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét, reálisnak tartja-e Ónodi államtitkár ígéretét, hogy fél éven belül le lehet zárni az ágazati kollektív szerződés tárgyalását. Balogh Zoltán ennél korábbi döntési időpontot tart szükségesnek az alapkérdések, így a bérek rendezésének ügyében. Ezzel a 2017-es költségvetés tervezéséig, vagyis tavaszra végezniük kell, különben nincs garancia az elvárt béremelések fedezetére. Ez ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy az idei bérekről ne egyeztetnének – hangsúlyozta a kamara vezetője, mert a kormány egészségügyi szakdolgozói béremelésekre vonatkozó nyilatkozatai félrevezetőek. Nem béremelés történt, csak jogilag rögzítették, hogy a bérpótlékok korábban kiharcolt összege törvényesen jár a munkavállalóknak. Balogh Zoltán tehát azt mondja, folytatják a harcot a valódi béremelésért, amely már azokat is kell, hogy érintse, akik nem ügyelnek, és másként sem kaphatnak pótlékokat. A kormánnyal folytatott tárgyalások épp ezekről a kérdésekről folytatódnak két hét múlva.

Távozott az MTVA sajtófőnöke

Publikálás dátuma
2016.02.10. 20:10
Fotó: Népszava
Nagy Csilla három hónapig foglalkozott a közmédia sajtóügyeivel - írja az Origo.

Nagy Csilla 2015. november 9-től Tóth István Zoltánt váltotta az MTVA sajtófőnöki posztján, de az Origo információi szerint már nem dolgozik ott, ma, 2016. február 10-én közös megegyezéssel távozott.

A portál megkereste Nagy Csillát, aki a három közmédiás hónapja alatt együttműködő volt, most azonban nem kívánta kommentálni a hírt, csak megerősítette, hogy közös megegyezéssel távozik az MTVA-tól. 

Az MVM megbízott kommunikációs vezetői állását töltötte be korábban, előtte három évig PR-vezető, illetve a kommunikációs igazgató helyettese volt a társaságnál. Az állami energetikai társasághoz a Szerencsejáték Zrt.-től került több mint tíz év után, de korábban már dolgozott a közmédiában, az MTV Új Médiában.

Orbán értékelőjével kezdődik a Fidesz-KDNP frakcióülése

Publikálás dátuma
2016.02.10. 19:37
Harrach Péter érkezik a frakcióülésre. MTI Fotó: Vajda János
 Orbán Viktor politikai évértékelője, biztonságpolitikai kérdések, a bürokrácia csökkentése, az oktatás, a földárverések helyzete szerepel egyebek mellett a Fidesz-KDNP frakciószövetségének lillafüredi kihelyezett ülésén - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdán sajtótájékoztatón, a tanácskozás helyszínén.

A politikus a frakciószövetség háromnapos ülésének tervezett programját ismertetve azt mondta: szerda este Orbán Viktor miniszterelnök mond politikai évértékelőt, és a következő két év közös stratégiai feladatainak megvitatása is napirenden lesz.

Csütörtökön - a migrációval összefüggésben - a magyar emberek nyugalmának biztosítása, az alaptörvény ezzel kapcsolatos tervezett módosítása lesz napirenden. Ezzel kapcsolatban határoznak meg feladatokat a belügyminiszternek és a honvédelmi miniszternek - mondta Kósa Lajos. Úgy fogalmazott: "Magyarország ma még boldog, nyugalmas időszakban él, de fel kell készülni a rosszra, a terrorveszélyre, a fenyegetettségre."

A Fidesz frakcióvezetője jelezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a bürokrácia csökkentéséről beszél majd, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a földárverésekről és a birtokpolitika alakulásáról ad tájékoztatást, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításáról szól, Balog Zoltán szakminiszter és a minisztérium államtitkárai az oktatás helyzetéről, a köznevelési kerekasztal üléséről számolnak be. Pénteken a Fidesz elnöksége, és a frakciók kabinetjei üléseznek - tette hozzá.

Kósa Lajos kitért arra is: a Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a kormány - több nyugati ország példáját követve - még a nyári szünet előtt készítsen tájékoztatót a fiataloknak és a külföldre utazóknak, amely arról szólna, mire számíthatnak, ha külföldre utaznak. Erre azért van szükség, mert mára nagyon megváltoztak azok a körülmények, amelyekkel az unió országaiban találkozhatnak - fűzte hozzá. Külön utalt ezzel a kiemelt biztonsági kockázatú francia labdarúgó Európa-bajnokságra, ahová vélhetően több tízezer magyar utazik majd el.

Kósa Lajos az ülés helyszínéről szólva megemlítette, hogy mindenképpen a Dunától keletre, sőt mindenképpen Miskolcra akartak jönni, mert Miskolc sikeres város, a szocialista nagyipar összeomlása után nagy mérvű fejlesztések valósultak meg, és a miniszterelnök az elsők között indította itt el a Modern városok programot.