EU;Orbán Viktor;kvóták;menekültválság;műszaki határzár;

2016-02-12 06:00:00

Orbán Viktor veszélyt lát mindenütt

Brüsszelből a "kényszer-betelepítési kvóták" veszélye, délről pedig az idén várhatóan nagyságrendekkel növekvő migrációs nyomás fenyeget - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön miskolci sajtótájékoztatóján, ahol a Fidesz-KDNP Lillafüredre kihelyezett frakcióülésén előző este tartott felszólalásáról kérdezték.

Angela Merkel német kancellár törökországi látogatása felhívta a figyelmet, hogy továbbra is nagy veszély, a "kényszer-betelepítési kvóta" fenyegeti az európai embereket Brüsszel felől - mondta Orbán Viktor kormányfő csütörtöki miskolci sajtótájékoztatóján, ahol a Modern Városok programjáról tárgyalt, de a kormánypárti frakció lillafüredi ülésén elhangzott előző esti beszédéről kérdezték. Ez a legnagyobb fenyegetés, amelyet a következő hónapokban ki kell védeni - jelentette ki. Orbán hangsúlyozta: nem német-török kétoldalú megállapodásról, hanem egy EU és Törökország közöttiről van szó. Utóbbi tartalmaz egy utalást arra, hogy az Európai Unió 400-500 ezer migránst "közvetlenül átemel" Törökországból - mondta, jelezve, hogy Magyarország tiltakozott ez ellen. Azért is nem került nyilvánosságra ez a törekvés, mert számos uniós tagállam úgy foglalt állást, hogy ezt csak nemzetállami alapon lehet végrehajtani, "kényszererejű szétosztással" nem - tette hozzá. Emellett fel kell készülni arra, hogy az idén nagyságrendekkel növekedni fog az Európára dél felől nehezedő migrációs nyomás. Ezért a magyar kormány elrendelte a műszaki határzár megerősítését és újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását - közölte. Összegzése szerint Brüsszelben diplomáciai, politikai, délen pedig katonai, védelmi erőfeszítésekre van szükség.

A Népszava megkereste Törökország budapesti nagykövetségét és a berlini külügyminisztériumot. Arra próbáltunk választ kapni, hogy mi az érintett két ország vezetésének álláspontja az állítólagos német-török paktum kapcsán. A török nagykövetség megköszönte a „tájékoztatást”, a német külügyminisztérium egyelőre nem válaszolt.

Közben élesen visszaszólt a görög diplomáciának Szijjártó Péter külügyminiszter, aki visszautasította a görög külügyminiszter-helyettes Magyarországot bíráló szavait. Szijjártó szerint furcsa szituáció, hogy a görög külügyminiszter-helyettes próbál oktatni szolidaritásból, szabályokból. Nikosz Kszidakisz a Népszabadság csütörtöki számában megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta: a magyar kormány vádaskodik, ám nem segít a menekültválság kezelésében, még egy sátrat sem kaptak a magyaroktól. Európa azért védtelen déli irányból, mert Görögország nem felel meg a schengeni előírásoknak - hangsúlyozta Szijjártó.

Ugyancsak a délről várható migrációs nyomásról beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Hangsúlyozta: szembe kell szállni Brüsszellel a "kényszer-letelepedési kvóta" miatt, de arra is számítani kell, hogy a következő évtizedben sem javul a kontinens biztonsági helyzete az illegális bevándorlás miatt. Azt mondta, tavasszal újra kezdődhet az országra nehezedő bevándorlási nyomás, ezért fel kell készülni egy újabb biztonsági határzár létesítésére, a román határon. A helyzetet a Fidesz elnöksége is megvitatja ma. Magyarország folyamatosan konzultál a szövetséges szomszédos országokkal, köztük Romániával is, ahogy Törökországgal is folyamatosan tárgyalnia kell az Uniónak - hangsúlyozta. Lázár felhívta a figyelmet Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozatára, amely szerint akár meg is nyithatják országuk határát Európa felé a menekültek előtt. A török elnök arról is beszélt, hogy hamarosan újabb 600 ezer szíriai menekült érkezhet országukba. A német kormány és Törökország közötti tárgyalások arról zajlanak, hogyan kerülhetnek a bevándorlók az unióba, és az EU kényszer alá akarja helyezni a tagállamokat a szétosztásukkal kapcsolatban. A kormány ezért arra számít - hangsúlyozta -, hogy emiatt szembe kell szállni Brüsszellel.

Úgy folytatta: Magyarország határára is újabb nyomás nehezedik, ezért a felállított határzárat jogilag is meg kell védeni. A határon tavaly tapasztalt "jelenetekhez" hasonlókra az idén is számítani kell. Azért tartja szükségesnek a parlamenti pártok összefogását a szükséges jogszabályok megalkotásához, mert csak a honvédség és a rendőrség együttesen képes megóvni az ország biztonságát. Nemzeti konzultációval nem lehet kikényszeríteni az alkotmánymódosítást, de az embereknek talán sikerül az ellenzéket meggyőzni arról, hogy az illegális bevándorlás valódi veszély. Erről a Népszava kérdésére beszélt a kancelláriaminiszter. Lázár szerint a terrorizmus kérdésében a többség egyetért a kormánnyal függetlenül attól, hogy fideszes vagy ellenzéki szavazó. Az embereknek fontosabb a személyes biztonságuk, minthogy elégedettek-e a kabinettel, a terrorizmus nem kormányzati kérdés - fogalmazott. Lázár sajnálja, hogy az ellenzéki pártok ezt nem hiszik el, de bízik abban, hogy a választók döntésére talán majd odafigyelnek. elgondolkodnak azon, érdemes-e a kormány javaslatát elutasítani. Lázár mindenképpen támogatna valamilyen konzultációt vagy népszavazást. A Miniszterelnökség vezetője később arról beszélt, az ellenzéki pártok vezetői elárulták a saját választóikat, aminek az a bizonyítéka, hogy jóval nagyobb a kerítés támogatottsága, mint a Fideszé. A miniszter szerint az ellenzéki pártok "elveszítették a józan eszüket" és rövid távú pártpolitikai célokért veszélyeztetik az emberek biztonságát. Kérdésre válaszolva azon véleményének is hangot adott, hogy Németország az elmúlt tíz évben nem követett el annál nagyobb hibát, mint hogy német nyomásra át kellett Európán engedni 170 ezer embert regisztráció és kontroll nélkül. Ez volt a legsúlyosabb biztonsági hiba, amit az elmúlt tíz évben elkövettek Közép-Európában - szögezte le.

Az ellenzék elutasítja a terrortörvényt

- Több fontos kérdésben is döntött a szocialista párt Salgótarjánban ülésező parlamenti frakciója - értesült a Népszava. Az MSZP továbbra sem támogatja Fidesz alaptörvény-módosító javaslatát, amelynek alapján a terrorveszély-helyzetre hivatkozva a kormány a parlament megkerülésével rendkívüli felhatalmazást kaphatna. A párt frakciója úgy döntött, hogy a kormánypártok elutasító magatartása miatt, korábban ismertetett, saját alternatív törvénymódosító csomagjukat is visszavonják. Miután a Fidesz kijelentette, hogy a kérdésben semmilyen kompromisszumra nem hajlandó a szocialisták értelmetlennek tartják saját törvénycsomagjuk benyújtását. Három további kérdésben viszont konkrét javaslatot tesznek. Javasolják a költségvetés módosítását, hogy tíz milliárd forinttal emeljék meg a rendőrség és a titkosszolgálatok központi juttatásait. Ugyancsak javasolják, hogy a honvédség létszámhiányára tekintettel gyorsítsák meg a tiszti állomány feltöltését. Végül javasolják a Büntetőtörvénykönyv módosítását, hogy a terrorizmus önálló tényállás legyen benne.

- Az LMP elfogadhatatlannak tartja a kormány terrorveszéllyel kapcsolatos, alaptörvény-módosító elképzeléseit ezért saját javaslatcsomagot állított össze, amelyben a rendvédelmi szervek megerősítését szorgalmazza - közölte Schiffer András, a párt társelnök-frakcióvezetője balatonalmádi sajtótájékoztatóján.

- A Jobbik kész szakmai kompromisszumra, de továbbra sem fog asszisztálni ahhoz, hogy alaptörvényben rögzítsenek egy túlhatalmi törekvést - mondta a kormány terrorveszéllyel kapcsolatos, alkotmánymódosító elképzeléseiről a Jobbik szóvivője csütörtökön Salgótarjánban. Mirkóczki Ádám szerint a Jobbik támogat minden javaslatot, amely az emberek biztonságát szavatolja, de "nem szeretnénk, ha a Fidesz az emberek félelmére, naivitására játszva, azt kihasználva, olyan jogi struktúrát hozna létre, amely gyakorlatilag a terrorizmusnál is veszélyesebb lenne az emberek mindennapjaira, szabadságjogára".