Bundabotrány - A vádlottak felmentését kérték a védők

Az első-, a másod- és a nyolcadrendű vádlott esetében is felmentést kértek a védői perbeszédekben a labdarúgó fogadási csalási ügy csütörtöki budapesti tárgyalásán. Délelőtt a harmadrendű vádlott ügyvédje indítványozta védence felmentését.

A Fővárosi Törvényszéken zajló elsőfokú büntetőper előző, múlt keddi tárgyalási napján a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette" miatt indított úgynevezett labdarúgó bundaügyben. 

A vádirat szerint a két pontban érintett elsőrendű vádlott, K. Zoltán, valamint a három pontban érintett másodrendű vádlott, L. Mátyás a bűncselekmények megrendelőjeként, finanszírozójaként, "haszonlesőjeként" aktív vesztegető volt az ügyben. Esetükben letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész, a kiszabható - két hónaptól négy és fél évig terjedő időtartamú - szabadságvesztés középmértékét meghaladó időre. A nyomozati szakaszban egyikük sem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését.

Ügyvédjük, Zamecsnik Tamás perbeszédében azt mondta, hogy a vádirat feltételezéseket, hiányos tényállásokat tartalmaz, ezért az abban foglaltak egy részének törvényességével kapcsolatban alapvető jogi kételyek vetődnek fel. Arra emlékeztetett, hogy H. Gábor negyedrendű vádlott vallomásai ellentmondásban vannak a saját maga, illetve vádlott-társai által korábban elmondottakkal. Felidézte H. Gábor szavait, amelyek szerint - részben korábbi ügyvédjei tanácsára - a fantáziáját használva alaposan kiszínezte a történteket. Zamecsnik Tamás úgy fogalmazott, hogy a jelentős életvezetési problémákkal küzdő férfinak a fogva tartása alatt tett tizennyolc nyomozati vallomása nem tekinthető befolyásmentesnek.

H. Gábor az ügy bírósági szakaszának korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit, de az általa elmondottakat a vádhatóság képviselője múlt heti megszólalásában hitelesként, egységesként jellemezte, és közölte, hogy szavahihetőségét illetően semmiféle aggály nem vetődött fel.

Az ügyvéd kijelentette: a telefonlehallgatások korábban lejátszott felvételei érdemi bizonyítékként nem vehetők figyelembe, hiszen a beszélgetők "virágnyelvet" használtak, márpedig a kódfejtés nem lehetséges, ha nem áll rendelkezésre maga a kód. A külföldi tanúkihallgatásokról pedig azt mondta, hogy rögzítésükkor szabálytalanságok történtek.

Kétségbe vonta, hogy K. Zoltán és L. Mátyás esetében megállja a helyét a vádiratban szereplő minősítés, az üzletszerűség, hozzátéve, hogy a vádirati tényállást több pontban sem támasztották alá minden kétséget kizáróan. Zárásként az első- és a másodrendű vádlott felmentését indítványozta. A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi a nyolcadrendű vádlott A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét, aki három vádpontban érintett. Az ügyész tíz év letöltendő szabadságvesztés kiszabását javasolta ellene.

A mindvégig tagadásban lévő tréner ügyvédje csütörtökön szintén védence ártatlanságát hangsúlyozta, és azt, hogy a vádhatóság több esetben sem tett eleget a - szerinte feltételezéseket tartalmazó - vádiratban foglaltak bizonyításának. Czeglédy Csaba ügyvéd az általuk korábban bemutatott adatokra utalva kijelentette: nem igaz, hogy A. Zoltán esetenként úgy állította össze a Siófok csapatát, hogy a bundázásban résztvevő játékosok pályára küldésével elősegítse a vereséget.

Felidézte, hogy a klub akkori vezetői tanúvallomásukban pozitívan nyilatkoztak az edzőről, a vádiratban szereplő kötelezettségszegést pedig nem bizonyították be. Cáfolta továbbá, hogy védence önálló intézkedésre lett volna jogosult és visszautasította az üzletszerűség vádját. Az ügyvéd nyomásgyakorlásnak minősítette a nyomozóhatóság egyes módszereit, például az őrizetbe vétel körülményeit - A. Zoltánt ugyanis 2011. november 30-án a Videoton-Haladás kupameccs után a Terrorelhárítási Központ felfegyverzett emberei tartóztatták le a székesfehérvári stadionban a játékosok, a vezetők és az újságírók szeme láttára.

Az ügyvéd szintén kitért a koronatanúként számon tartott H. Gábor szerepére, aki a szembesítés során előbb visszavonta azt, amit korábban az edzőre mondott, majd elsírta magát. Czeglédy Csaba végül kijelentette, hogy nem lehet a nyolcadrendű vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítani, ezért elsődlegesen bűncselekmény, másodsorban pedig bizonyítottság hiányában a felmentését indítványozta.

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként - ebben az ügyben - tizenkét vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy "bundagyanús" labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen - vagy segédkeztek ebben -, és ezzel megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját. A vád szerint a meccsekre az "aktív vesztegetők" változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, a játékosok pedig alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban. A tárgyalás kedden további védőbeszédekkel folytatódik, az elsőfokú ítélet márciusra várható.

Szerző
Témák
bundabotrány

A MOB nem érti Kiss Lászlót

A Magyar Olimpiai Bizottság vezetése értetlenül áll Kiss László csütörtöki állásfoglalása előtt, amelyben az úszók szövetségi kapitánya többek között arról írt, hogy Hosszú Katinka esetében a MOB átnyúl a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) feje fölött.

A MOB a reagálásában emlékeztetett arra, hogy a legendás mesteredző a múlt héten maga fordult Borkai Zsolt MOB-elnökhöz levélben, és kérte őt: próbálja meg elérni, hogy "ez a fölösleges - minek is nevezzem? - civakodás mielőbb lezáruljon és a magyar úszó válogatott a megszokott keretek között érhesse el azokat az eredményeket, amelyekre mindeddig a Magyar Olimpiai Bizottság is büszke volt". Levelét úgy folytatta, hogy amíg ez az "áldatlan állapot" fennáll, Hosszú Katinkától és edzőjétől a versenyző edzőtábori igényeiről, a versenyzési terveiről, illetve arról szeretne tájékozódni, hogy számíthat-e rá a váltókban az áprilisi országos bajnokságon.

A MOB honlapján olvasható válaszból kiderül, Borkai Zsolt felkérte Szabó Bence MOB-főtitkárt, hogy a sportigazgatóság illetékes munkatársával közösen kérjen válaszokat Hosszú Katinkától a Kiss László által feltett kérdésekre. Szerdán megtörtént az egyeztetés, amelynek eredményéről Szabó Bence írásban tájékoztatta Kiss Lászlót.

A levélben a főtitkár egyértelművé tette, hogy először és utoljára vállalt a MOB ilyen feladatot.

"Szeretném nyomatékosítani, hogy tőlem és a Magyar Olimpiai Bizottság Irodájától a jövőben ne kérjen +közvetítő+ szerepet a Magyar Úszó Szövetség (MUSZ) és Hosszú Katinka sem" - írta Szabó Bence, hozzátéve, hogy Borkai Zsolt soha nem tett olyan nyilatkozatot, hogy ő, vagy a MOB folyamatosan közvetítene Hosszú Katinka és az úszóválogatott szövetségi kapitánya között.

Kiss László az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmazott: "Már korábban levélben fordultam a MOB elnökéhez, amelyben keserűségemnek adtam hangot, hiszen ötvenéves edzői pályafutásom alatt olyannal még nem találkoztam, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság átnyúljon a szövetség feje fölött, mivel úgymond a +nyugalom+ érdekében maga kíván szakmai kérdésekben egyeztetni egy élversenyzővel. Ez ide vezetett..."

A szakvezető arra reagált ezzel, hogy a világ- és Európa-bajnok tudatta: nem indul az áprilisi országos bajnokságon, és erről a döntéséről a MOB-ot tájékoztatta.

Váltóban először a tavalyi, kazanyi világbajnokságon lehetett kiharcolni a riói részvételt - ott az első tizenkét helyen rangsorolt kvartett szerzett indulási jogot -, további négy helyet viszont a világranglistás helyezés alapján töltenek majd fel.

A szövetség és Hosszú viszonya a múlt év végén mérgesedett el. Az úszó karácsony előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen kifejtette, hogy elégedetlen a MÚSZ teljesítményével és hozzáállásával. Kritikáit január 6-án, ugyancsak sajtótájékoztatón megismételte, egyben kijelentette: nem fogadja el azt a szerződést, amelyet a szövetség ajánlott számára decemberben.

Erre a sajtóeseményre Kiss László is elment, ám utána hiába próbált beszélni az úszóval, Hosszú elhagyta a termet. A szövetségi kapitány az ügy folyományaként lemondott posztjáról, de három nappal később Gyárfás Tamás MÚSZ-elnök közölte, hogy a szakember meggondolta magát, és folytatja a munkát.

Szerző

Elmarad az MTK-Paks futballmérkőzés

 Elmarad az MTK Budapest-Paksi FC mérkőzés a labdarúgó OTP Bank Liga tavaszi rajtján.

A szombaton 15.30-ra kiírt találkozót a paksiak kérésére halasztották el, mert - a honlapjuk szerint - két munkatársuknál bakteriális fertőzést diagnosztizáltak és a további megbetegedések elkerülése érdekében a klub összes dolgozója laborvizsgálaton vesz részt, de ennek eredményei csak a jövő héten érkeznek meg.

A fővárosi együttes honlapja arról számolt be csütörtökön, hogy mindenben együttműködtek a riválissal, elfogadták a halasztási kérelmet, amelyhez a Magyar Labdarúgó Szövetség már hozzá is járult.

"A klubok vezetői egyeztetnek, hogy a feszített menetrend mellett mikor tudják lejátszani az elmaradó találkozót. A mérkőzésre megváltott belépőjegyek a későbbi időpontban megrendezésre kerülő találkozóra érvényesek" - olvasható a kék-fehérek állásfoglalásában.

Szombaton így öt találkozóra kerül sor az NB I 20. fordulójának keretében.

Szerző
Témák
futball MTK Paks