nyomozás;letelepedési kötvény;

- Letelepedési kötvények ügyében nyomoznak

Feljelentésként értékelte a Magyar Nemzet bejelentését és megindította a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények értékesítési visszásságainak felderítésére. Az ügy előzménye, hogy a lap a kétes üzletekkel kapcsolatban anonim bejelentést tett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál még tavaly decemberben.

A három éve kezdődött kötvényértékesítések körül a kezdetektől túl sok a gyanús jel. A letelepedési államkötvényeket főként az offshore cégek körében népszerű helyszíneken bejegyzett cégek értékesítik, amelyek számítások szerint az elmúlt években több mint 70 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar állammal kötött szerződéseknek köszönhetően.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt azonban csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt cégek forgalmazhatják. Laptársunk konkrét esetekről tett bejelentést, amelyekben a bizottság meglehetősen furcsa módon döntött arról, mely társaság forgalmazhat letelepedési papírokat, s melyik nem.

Először két liechtensteini cég bejegyzésének furcsaságai keltették fel figyelmüket, ugyanis a gazdasági bizottság rejtélyes módon az előtt ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna. A két cég feltehetően hasonló tulajdonosi körrel rendelkezik és arra kaptak engedélyt, hogy unión kívülről érkező állampolgároknak értékesíthessenek letelepedési államkötvényt.

A Magyar Nemzet a héten újabb esetre hívta fel a rendőrség figyelmét: a gazdasági bizottság tavaly decemberben amiatt vonta vissza két közvetítőcég engedélyét, hogy nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt. A gond ezzel csak annyi, hogy a hároméves határidő akkor még le sem járt, ezzel saját határozatát sértette meg a bizottság.

Idén januárban 0,9 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő infláció, havi összevetésben pedig 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH, holott az elemzők 1,1-1,2 százalékos emelkedést vártak éves alapon.