Partra vetődött delfinek - Mérgező anyagot találtak a boncolásnál

Publikálás dátuma
2016.02.12. 14:01
Illusztráció/Getty Images
Nagy mennyiségű mérgező anyagot, higanyt és kadmiumot találtak a Skóciában partra vetődött és elpusztult delfinek szervezetében brit kutatók. A tragikus eset mg 2012-ben történt, amikor hosszúszárnyú gömbfejű delfinek raja vetődött a skót partokra Anstruther és Pittenweem között szeptember 2-án. A 31 emlősből csak 10 volt képes visszatérni a vízbe, 21 elpusztult.

Az Aberdeeni Egyetem és a partra vetődött tengeri állatok skót adatbázisának (Scottish Marine Animal Stranding Scheme) kutatói megvizsgálták a tetemeket, tanulmányukat a Science of the Total Environment című szaklap ismertette. A kutatók a higany olyan magas koncentrációját mérték az állatok szervezetében, ami embereknél idegrendszeri zavart okozhat. Első alkalommal mutatták ki, hogy a kadmium képes áthatolni az úgynevezett vér-agy gáton, vagyis az agyat védő természetes határon - írta a BBC hírportálja. Nem találták jelét annak, hogy a higany és a kadmium az agyban megzavarta volna az állatok tájékozódási képességét, amely néha partra sodródást okoz. Úgy vélték azonban, hogy a két anyag nagy mennyisége stresszt okozhatott a delfineknél.

Tanulmányuk "világos összefüggést" mutatott ki a cetek életkora és a mérgező anyagok koncentrációja között, ami arra utal, hogy a mérgek okozta, úgynevezett toxikus stressz annál nagyobb, minél tovább él az állat. Az eredmények azt bizonyíthatják, hogy ez a delfinfaj kevésbé érzékeny a higanymérgezésre, mint az ember, ám nem lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy a mérgek hozzájárultak az állatok eltévedéséhez.

Eva Krupp, az Aberdeeni Egyetem környezetvédelmi vegyész-analitikusa, a kutatás résztvevője elmondta, hogy a delfinek legfontosabb szerveiből meglepően sok mintát sikerült gyűjteniük, így először láthatták, hogyan hatnak a környezetszennyező anyagok hosszú távon a tengeri emlősökre.

"Egyedülálló információk birtokába jutottunk, mivel egyetlen delfinraj igen különböző korú tagjainál vizsgálhattuk meg, hogy változnak a korral a különböző anyagok hatásai" - magyarázta Krupp. Az állatok között egy év alatti és 36 éves is volt. A kilencévesnél idősebb delfinek mindegyikénél igen magas higanykoncentrációt mértek, háromnál olyan magas volt, ami embereknél komoly idegrendszeri zavart okozna. "Minél tovább él tehát a tengeri emlős, annál kevésbé lehet képes a mérgező hatásokkal megküzdeni" - következtetett a kutató.

Szerző

124 krokodil szenvedett kínhalált Mexikóban

Publikálás dátuma
2016.02.11. 13:50
Illusztráció/Thinkstock
Megfulladt 124 krokodil, miközben egy farmra szállították őket - jelentette be a mexikói környezetvédelmi hatóság.Az állatok pusztulása miatt akár 3,6 millió pesóra (53 millió forint) is büntethetik a Cocodrilos Exoticos nevű céget - idézte a Phys.org a hatóságot.

Összesen 350 púpos krokodilt kellett volna eljuttatniuk a Cocodrillos Mexicanos farmról, a Csendes-óceán partján fekvő Sinaloából több mint 2500 kilométerre, a Yucatán-félszigeten lévő Chetumal Cocodrilia nevű farmra - olvasható a hivatal közleményében. A hüllők "feltehetően megfulladtak, agyonnyomták egymást szállítás közben" - írták a szakértők. A szállítót azzal vádolják, hogy nem garantálta a megfelelő bánásmódot a védett állatoknak. A Cocodrilia majdnem ötezer krokodilt vásárolt a sinaloai cégtől.

Szerző

A ló és az ember - Döbbenetes felfedezést tettek a kutatók

Publikálás dátuma
2016.02.10. 14:17
Illusztráció/Thinkstock
A Sussexi Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a lovaknak nagyméretű képeken szélsőséges érzelmeket mutató emberi arcokat mutattak. A hatás még a szakembereket is meglepte. 

Ugyan az már korábban is tudható volt, hogy a lovak a háziasítással képessé válhattak az emberi viselkedés valamiféle értelmezésére, és az ahhoz való alkalmazkodásra.

De a mostani kísérlet során kiderült, hogy az ember és ló kapcsolata ez utóbbi jóvoltából ennél lényegesen kifinomultabb. A képeket 28 lónak mutatták meg, és az állatok valamennyien negatívan reagáltak a mérges arckifejezésre - írja a BBC online kiadása.

Az egyikünk mutatta a fotót, a másik fogta a lovat. Az állatok a bal szemükkel nézték meg a mérges arcot - ismertette az egyik kutató. Az emlősök agya úgy működik, hogy a bal szemből jövő ingereket az agy jobb fele dolgozza fel. A jobb agyfélteke a negatív ingerek feldolgozására specializálódott. Ez valójában az energiamegosztásról szól, hiszen így az emlősnek nincs szüksége arra, hogy az az egész agyat használja - magyarázta a kutató.

A tudósok pulzusmérőket is felszereltek a lovakra, amelyek megmutatták, hogy a mérges arckifejezések jelentősen fokozták a szívverésüket.

Hasonló eredmények születtek nemrég családban élő kutyák vizsgálatakor is, ami felveti a kérdést, hogy hogyan befolyásolta az emberekkel való együttélés az állatok viselkedését. A lovaknak megvan az a velük született képességük, hogy felismerjék egymás érzelmeit. Úgy tűnik, hogy a háziasítással képessé váltak az emberi érzelmek azonosítására is - állapították meg a kutatók.

A ló (Equus caballus) az emlősök osztályának a páratlanujjú patások rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj. A ma ismert ló hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a törzsfejlődés több mint 60 millió évre nyúlik vissza. A ló háziasítása a korai civilizációk idején, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában kezdődött (botaji kultúra), majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. A nomád lótartók hamarosan rájöttek, hogy lovon szállíthatják felszerelésüket, elkezdték tehát málhás lovakként használni őket. Nyugat- és Közép-Európában körülbelül 700 óta, a vaskortól használják a lovat hátas állatként.(Wikipédia)

Szerző