Farigcsált nyilvánosság

Tovább farigcsálja a kormány az információszabadságot, de most taktikát váltott és nem az információszabadság törvény újabb direkt csonkolásával próbálkozik, hanem a postatörvény sunyi módosításával egy konkrét állami vállalatot von ki az átlátható működésre kötelezett szervek sorából. Talán elsőnek. A K-Monitor az Átlátszóval, a TASZ-szal és a Transparency International Hungaryvel közösen úgy döntött, hogy nem megy el szó nélkül az újabb kísérlet mellett.

Mint a Népszava is megírta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke kedden módosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében az ágazati postatörvény lehetőséget adna arra, hogy a Magyar Posta (az irányítása alatt álló további cégekkel együtt) minden olyan adat kiadását megtagadja, amelynek nyilvánosságra hozatala üzleti tevékenységük szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az aránytalan sérelem pedig - az előterjesztett gumiszabály értelmében - minden olyan esetben bekövetkezhet, amikor az adat megismerése bármely piaci versenytárs számára indokolatlan előnyt teremtene. Tehát alapvetően akkor, amikor a posta úgy gondolja, hogy veszélybe kerül valamilyen gazdasági érdeke. A javaslat egyébként kegyesen meghagyja az információszabadság törvény hatálya alatt az “egyetemes postai szolgáltatás keretében létrejött postai szolgáltatási szerződésekre vonatkozó adatokat”, vagyis az érdeklődő állampolgárok megtudhatják, mi újság a levélküldemények, vagy a postacsomagok kézbesítése háza táján, de azt már versenytársak ellen védő jótékony homály fedi, hogy közpénzből mennyiért szerez be például egyenruhát vagy járművet a 75 százalékos közvetlen állami kézben lévő részvénytársaság.

A posta a leányvállalatokkal együtt csaknem 200 milliárd forint állami vagyonnal gazdálkodik, ez léptékét tekintve hozzávetőlegesen a tizede annak az összegnek, amit uniós és hazai forrásból évente közbeszerzésekre költünk. Portfóliójában megjelentek a befektetési és biztosítási szolgáltatások is. Ennek tükrében érthető, hogy nem akarózik minden adatot közszemlére tenni, ami indokolt lehet egyes árképzési elemek esetében. Ugyanakkor a hatályos információs szabadság-törvény kimondja, hogy közérdekből nyilvános adatként nem minősülhet üzleti titoknak “az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat”. A javaslat pedig ezt a törvényi rendelkezést kerüli meg - szembemenve az Alaptörvénnyel. 2013 óta súlyosan korlátozzák az alapjogok érvényesülését, aminek újabb lépése a most benyújtott javaslat. Ezért a K-Monitor, az Átlátszó, a TASZ és a Transparency International Hungary felszólítja a parlamenti képviselőket, ne szavazzák meg a Németh Szilárd módosítóját.