Új fordulat az amerikai kapmányban

Elhunyt az amerikai legfelsőbb bíróság egyik legkonzervatívabb tagja, Antonin Scalia. A 79 éves Scaliát még Ronald Reagan nevezte ki a kilenc tagú taláros testületbe 1986-ban. Az egyik legfelkészültebb jogász volt, aki ragaszkodott az amerikai alkotmány legszigorúbb, betű szerinti értelmezéséhez. Rendre nemmel szavazott a vízválasztó társadalmi kérdésekben. 

Hibának tartotta az abortusz legalizálását, ellenezte a hátrányos helyzetű feketék előnyben részesítését, a melegjogok ellen voksolt. Elnökválasztási év lévén a megüresedett legfelsőbb bírósági hely betöltése a szokásosnál is keményebb politikai csata lesz a demokrata elnök és a republikánus többségű szenátus között.

Scalia halála rányomta bélyegét a szombaton este (közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban) tartott republikánus tévévitára, amelyet Dél-Karolina államban a CBS csatorna rendezett. A hat állva maradt jelölt fejet hajtott a bíró emléke előtt, s nagyjából az egyetlen dolog, amiben egyetértettek, hogy Obama már ne jelöljön senkit, a szenátus pedig halassza a következő elnök hivatalba lépése utánra a szavazást a legfelsőbb bíróság új tagjáról. (Obama már jelezte, megfelelő időben jelölni fog.)

Donald Trump szokás szerint a volt floridai kormányzót vette célba, Jeb Bush ezúttal határozottan visszavágott, mondván, elege van abból, hogy Trump a családját bírálja. A milliárdos ezúttal is elmondta, hogy George W. Bush hibát követett el az iraki háború megindításával. Jeb szerint míg Trump valóságshowt szervezett, addig bátyja Amerika biztonságáról gondoskodott.

A két kubai gyökerekkel rendelkező fiatal szenátor, Ted Cruz és Marco Rubio a második helyért folyó csata hevében többször lehazugozta egymást. Cruz felhánytorgatta, hogy Rubio támogatott egy kétpárti tervezetet az illegális bevándorlás rendezésére. Amikor a floridai szenátor megkérdőjelezte, hogy texasi kollégája beszél-e spanyolul, Cruz spanyolra fordította a szót. John Kasich ohiói kormányzó és Ben Carson idegsebész halványabban szerepelt, a gyorsfelmérések ezúttal is Trumpot hozták ki győztesnek. A milliárdos megígérte, tartózkodni fog a vulgáris szavak használatától.

Szerző

Vége a mentésnek, száznál több halott

Összesen 114 ember halt meg a dél-tajvani Tajnan városban a február 6-án történt földrengésben, illetve az annak következményeként összeomlott toronyházban. A mentést szombaton zárták le – írta a Reuters. Korábban őrizetbe vették a leomlott 16 emeletes épület építtetőjét, egy ingatlanfejlesztő cég első emberét, továbbá két másik vezetőt, akiket egyaránt gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsítanak.

A tajvani kormányzat feje, Simon Csang szerdán bejelentette, hogy minden áldozat családja 1 millió tajvani dollárt (8,4 millió forint) kap a költségvetésből a kormány együttérzésének jeleként. Egyúttal arra kérte a kormányzati intézményeket, hogy február 15-én, a holdújévi ünnepek utáni első munkanapon a gyász jeleként engedjék félárbocra a nemzeti zászlót. A rengés 6,4-es erősségű volt, az összedőlt épület 16 emelet magas. Múlt hétfő este óta nem találtak túlélőket, akkor még több mint száz embert kerestek. Az épületnek 256 lakója volt, de többen voltak benne, amikor a katasztrófa történt. 289 embert találtak, ebből 175 életben maradt.

Az épületet az 1990-es évek elején húzták fel, szakértők korábban már megjegyezték: azóta jelentősen változtak a kapcsolódó építési szabályok. Arra reagálva, hogy a romok között olajoskannákkal megtoldott falrészek váltak láthatóvá, akadt, aki úgy nyilatkozott, hogy ezeknek nem volt statikai funkciójuk, csupán arra szolgáltak, hogy esztétikai okokból - rejtett módon - megvastagítsák az adott falszakaszt. Tajvan déli részén hétfőig 68 utórezgést regisztráltak, kedden reggel a sziget keleti felében 5,1 erősségű földmozgást mértek. Anyagi károkról, személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

Szerző
Frissítve: 2016.02.14. 21:12

Készül a szíriai akció?

Publikálás dátuma
2016.02.15. 06:36
Szergej Lavrov orosz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a müncheni konferencián FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LENNA
A szíriai kérdés volt a vasárnap befejeződött müncheni biztonságpolitikai konferencia napirendjén. Élesen bírálta a Nyugatot Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, válaszul John Kerry amerikai külügyminiszter ment neki a Kremlnek. Szerinte a szíriai orosz légicsapások során tömegesen halnak meg polgári személyek. Tegnap valamelyest enyhült a feszültség a két ország között, miután telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök.

Ankara szombaton váratlanul készségét fejezte ki arra, hogy szárazföldi csapatokkal avatkozik be Szíriában az Iszlám Állam (IS) ellen. Törökország Szaúd-Arábiával együtt küldene katonákat a szélsőséges dzsihadistákkal szemben. „Ha születik egy stratégia erre, akkor a két állam megkezdheti a beavatkozást” – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a Yeni Safak című lapnak, miután részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Előzőleg Rijád is készségét fejtette ki arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett koalíció keretében csapatokat küld a szélsőségesekkel szemben. Az ország tegnap harci gépeket küldött a törökországi, incirliki légibázisra.

Ezzel egy időben a szaúdiak azt közölték, meg vannak számlálva Bassár el-Aszad elnök napjai. A szíriai elnök előzőleg késznek mutatkozott ugyan arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a polgárháború lezárásáról, de nem hagyott kétséget afelől, hogy országa élén kíván maradni. Ugyanakkor Adel bin Ahmed al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter elmondta, Aszadnak nem lehet jövője. „Az az ember, aki 300 ezer embert öletett meg és 12 milliót űzött el, tönkretett egy államot, annak nem lehet jövője Szíriában” – fejtette ki. Mint mondta, az IS-nek semmi köze az iszlámhoz. „Ez egy terrorszervezet” – fejtette ki.

Élesen kikelt a Nyugat ellen Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a müncheni biztonságpolitikai konferencián Szerinte a Nyugat s hazája hidegháborúban állnak. Úgy vélte, mélypontra került a hazája és az EU közötti viszony. Medvegyev óva intett a világméretű konfliktustól. „Valóban szükséges egy harmadik világsokk ahhoz, hogy megértsük: ma együttműködésre és nem konfrontációra van szükségünk?” – fogalmazott az orosz kormányfő.

Valls nem kér a menekültekből

Elutasítja a menekültek elosztását Európa területén Manuel Valls francia miniszterelnök. Ezzel szembemegy Angela Merkel politikájával. Felszólított arra, hogy minden érintett tartsa magát ahhoz a korábbi megállapodáshoz, amely szerint az EU területén 160 ezer menekültet osztanának el, Franciaország 30 ezer személyt fogadna be.

Utalt a hatvanas évekre, amikor a nukleáris apokalipszis réme fenyegetett. Akkor azonban az Egyesült Államok és a Szovjetunió megértették, hogy az államok és rendszerek közötti háború nem ér annyit, hogy emberek életét veszélyeztessék – tette hozzá. A szíriai konfliktus kapcsán konstruktív hozzáállást ígért hazája részéről. Ugyanakkor hétvégén ismét bebizonyosodott, hogy Oroszország továbbra is bombázza az Aszad-rezsim ellenfeleit. (Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter később azt mondta, félreértették Medvegyev szavait, mert ő nem azt mondta, hidegháború van, hanem azt, el kell kerülni ezt.)

A Münchenben szintén felszólaló John Kerry amerikai külügyminiszter éles támadást fogalmazott meg Oroszországgal szemben. Felszólította a Kremlt arra, változtasson stratégiáján Szíriában. Ő is azt állította, hogy az orosz légicsapások eddig jórészt a rezsim ellenfeleivel szemben irányultak. Mint mondta, sok polgári áldozat is életét vesztette. Kerry bírálta Moszkvát az ukrán konfliktusban betöltött szerepe miatt is, s agresszióval vádolta a Kremlt. Dicsérettel illette ugyanakkor Angela Merkel kancellárt, aki megfogalmazása szerint kivételes bátorságról tett tanúbizonyságot menekültpolitikájával.

Telefonon egyeztetett egymással tegnap Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai rendezés érdekében való együttműködésről - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség a Kremlre hivatkozva. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Putyin tudatta Obamával, hogy egységes, nemzetközi terrorizmus-ellenes frontot kellene létrehozni. Putyin és Obama is pozitívan értékelte a müncheni nagyhatalmi találkozót.

Arról nem esett szó, hogy a telefonbeszélgetésen szót ejtettek-e az esetleges tűzszünetről, amint közös stratégiában sem állapodtak meg. A szíriai polgárháború lezárását elérni kívánó nemzetközi csoport még péntekre virradóra állapodott meg a fegyvernyugvásról, amelynek egy héten belül kellene életbe lépnie. Az Iszlám Állam és más szélsőséges csoportok elleni harc azonban folytatódna. A mérsékelt szíriai ellenzék nagyon szkeptikus az esetleges fegyverszünettel kapcsolatban. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy foglalt állást, nem engedhető meg az, hogy folytassa az Aszad-rezsim a brutális támadásokat, miközben a segélyszervezetek a szenvedőknek próbálnak vizet és élelmiszert vinni.

Stoltenberg a moszkvai fenyegetésről
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan Oroszország atomfegyvereivel bánik. Az észak-atlanti szövetség első embere a Bild napilap ma megjelent számában úgy fogalmazott, hogy az orosz elnök a nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett. Stoltenberg világossá tette, hogy a szövetség nem nézi tétlenül a nukleáris fenyegetéseket.
Mint mondta, a NATO részéről ennek a lehetősége „minden korábbinál kisebb”, de amíg léteznek nukleáris fegyverek, „addig elrettentő arzenálunk részét képezik” – tette hozzá.A NATO-főtitkár hozzátette, mindezektől függetlenül nem minősíti az észak-atlanti szervezet ellenségének Oroszországot, szemben Vlagyimir Putyin elnökkel, aki ennek állította be a NATO-át. „A világ túl bonyolult ahhoz, hogy csak ellenségekre és barátokra osszák fel. Moszkva nélkül nem tudnánk megoldani a világban zajló konfliktusokat” – tette hozzá.



Szerző