Készül a szíriai akció?

A szíriai kérdés volt a vasárnap befejeződött müncheni biztonságpolitikai konferencia napirendjén. Élesen bírálta a Nyugatot Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, válaszul John Kerry amerikai külügyminiszter ment neki a Kremlnek. Szerinte a szíriai orosz légicsapások során tömegesen halnak meg polgári személyek. Tegnap valamelyest enyhült a feszültség a két ország között, miután telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök.

Ankara szombaton váratlanul készségét fejezte ki arra, hogy szárazföldi csapatokkal avatkozik be Szíriában az Iszlám Állam (IS) ellen. Törökország Szaúd-Arábiával együtt küldene katonákat a szélsőséges dzsihadistákkal szemben. „Ha születik egy stratégia erre, akkor a két állam megkezdheti a beavatkozást” – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a Yeni Safak című lapnak, miután részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Előzőleg Rijád is készségét fejtette ki arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett koalíció keretében csapatokat küld a szélsőségesekkel szemben. Az ország tegnap harci gépeket küldött a törökországi, incirliki légibázisra.

Ezzel egy időben a szaúdiak azt közölték, meg vannak számlálva Bassár el-Aszad elnök napjai. A szíriai elnök előzőleg késznek mutatkozott ugyan arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a polgárháború lezárásáról, de nem hagyott kétséget afelől, hogy országa élén kíván maradni. Ugyanakkor Adel bin Ahmed al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter elmondta, Aszadnak nem lehet jövője. „Az az ember, aki 300 ezer embert öletett meg és 12 milliót űzött el, tönkretett egy államot, annak nem lehet jövője Szíriában” – fejtette ki. Mint mondta, az IS-nek semmi köze az iszlámhoz. „Ez egy terrorszervezet” – fejtette ki.

Élesen kikelt a Nyugat ellen Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a müncheni biztonságpolitikai konferencián Szerinte a Nyugat s hazája hidegháborúban állnak. Úgy vélte, mélypontra került a hazája és az EU közötti viszony. Medvegyev óva intett a világméretű konfliktustól. „Valóban szükséges egy harmadik világsokk ahhoz, hogy megértsük: ma együttműködésre és nem konfrontációra van szükségünk?” – fogalmazott az orosz kormányfő.

Valls nem kér a menekültekből

Elutasítja a menekültek elosztását Európa területén Manuel Valls francia miniszterelnök. Ezzel szembemegy Angela Merkel politikájával. Felszólított arra, hogy minden érintett tartsa magát ahhoz a korábbi megállapodáshoz, amely szerint az EU területén 160 ezer menekültet osztanának el, Franciaország 30 ezer személyt fogadna be.

Utalt a hatvanas évekre, amikor a nukleáris apokalipszis réme fenyegetett. Akkor azonban az Egyesült Államok és a Szovjetunió megértették, hogy az államok és rendszerek közötti háború nem ér annyit, hogy emberek életét veszélyeztessék – tette hozzá. A szíriai konfliktus kapcsán konstruktív hozzáállást ígért hazája részéről. Ugyanakkor hétvégén ismét bebizonyosodott, hogy Oroszország továbbra is bombázza az Aszad-rezsim ellenfeleit. (Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter később azt mondta, félreértették Medvegyev szavait, mert ő nem azt mondta, hidegháború van, hanem azt, el kell kerülni ezt.)

A Münchenben szintén felszólaló John Kerry amerikai külügyminiszter éles támadást fogalmazott meg Oroszországgal szemben. Felszólította a Kremlt arra, változtasson stratégiáján Szíriában. Ő is azt állította, hogy az orosz légicsapások eddig jórészt a rezsim ellenfeleivel szemben irányultak. Mint mondta, sok polgári áldozat is életét vesztette. Kerry bírálta Moszkvát az ukrán konfliktusban betöltött szerepe miatt is, s agresszióval vádolta a Kremlt. Dicsérettel illette ugyanakkor Angela Merkel kancellárt, aki megfogalmazása szerint kivételes bátorságról tett tanúbizonyságot menekültpolitikájával.

Telefonon egyeztetett egymással tegnap Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai rendezés érdekében való együttműködésről - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség a Kremlre hivatkozva. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Putyin tudatta Obamával, hogy egységes, nemzetközi terrorizmus-ellenes frontot kellene létrehozni. Putyin és Obama is pozitívan értékelte a müncheni nagyhatalmi találkozót.

Arról nem esett szó, hogy a telefonbeszélgetésen szót ejtettek-e az esetleges tűzszünetről, amint közös stratégiában sem állapodtak meg. A szíriai polgárháború lezárását elérni kívánó nemzetközi csoport még péntekre virradóra állapodott meg a fegyvernyugvásról, amelynek egy héten belül kellene életbe lépnie. Az Iszlám Állam és más szélsőséges csoportok elleni harc azonban folytatódna. A mérsékelt szíriai ellenzék nagyon szkeptikus az esetleges fegyverszünettel kapcsolatban. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy foglalt állást, nem engedhető meg az, hogy folytassa az Aszad-rezsim a brutális támadásokat, miközben a segélyszervezetek a szenvedőknek próbálnak vizet és élelmiszert vinni.

Stoltenberg a moszkvai fenyegetésről

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan Oroszország atomfegyvereivel bánik. Az észak-atlanti szövetség első embere a Bild napilap ma megjelent számában úgy fogalmazott, hogy az orosz elnök a nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett. Stoltenberg világossá tette, hogy a szövetség nem nézi tétlenül a nukleáris fenyegetéseket.

Mint mondta, a NATO részéről ennek a lehetősége „minden korábbinál kisebb”, de amíg léteznek nukleáris fegyverek, „addig elrettentő arzenálunk részét képezik” – tette hozzá.A NATO-főtitkár hozzátette, mindezektől függetlenül nem minősíti az észak-atlanti szervezet ellenségének Oroszországot, szemben Vlagyimir Putyin elnökkel, aki ennek állította be a NATO-át. „A világ túl bonyolult ahhoz, hogy csak ellenségekre és barátokra osszák fel. Moszkva nélkül nem tudnánk megoldani a világban zajló konfliktusokat” – tette hozzá.