Reményünket vesztve

Ami a jelenlegi politikai helyzetet illeti, többé-kevésbé egyetértek Herényi Károllyal (Reményünket vesztve? Szép Szó február 7.), Antall József szerepét illetően azonban erősen eltér a véleményünk. A volt miniszterelnök vitathatatlan érdeme a demokratikus intézményrendszer kiépítése, annak demokratikus működtetésével kapcsolatban azonban komoly aggályaim vannak. Negyed évszázad eltelte, az idő megszépítő hatása sem feledtetheti azokat a súlyos sérelmeket, amelyek Antall regnálása alatt a demokráciát érték, és amelyek lehet, hogy a Fidesz teljhatalomra való törekvésének tükrében jelentéktelennek látszanak. Elfelejthetjük talán a kormánypárti médiából az ellenzékre zúduló szennyáradatot?

Chrudinák, Pálfy G. vagy Stefka ténykedését? A kormánnyal szemben kritikus műsorok megszüntetését, ellenzékinek tartott újságírók százainak elbocsátását? A médiaelnökök miniszteri szintű meghurcolását, Göncz Árpád Kossuth téri megalázását? És sorolhatnám tovább. Meggyőződésem, hogy Antall a múlt embere volt, aki nem érezte, és nem értette a kor kihívásait, ezért nem is tudott megfelelő választ találni rájuk. Nem értette meg, hogy a politika nem úriemberek vasárnap délutáni kedvtelése, hanem a pillanat felismerésének és kihasználásának művészete. Úriember voltára hivatkozva például elszalasztotta a kínálkozó lehetőséget az államadósság csökkentésére, míg mások élni tudtak az eséllyel. Mindvégig kívülálló amatőrként csetlett-botlott a nehézsúlyú profik világában.  

Miniszterei többsége tökéletesen alkalmatlannak bizonyult feladatára, ami nem is csoda, hiszen kiválasztásuk egyetlen szempontja, a hozzá fűződő barátság volt. Antall kétségtelen érdeme, hogy jobboldali utódaitól eltérően valóban hitt abban, amit csinált. Mély meggyőződése volt, hogy az ország hajója visszakormányozható valahova a harmincas, negyvenes évek idejére. Horthy és a Horthy-rendszer iránti nosztalgiája olyan szellemet szabadított ki, amelyet soha többé nem lehetett visszaparancsolni a palackba. Noha a társadalom akkor még nagy többséggel utasította vissza ezt a zsákutcába vezető utat, Orbán – aki akkor még a liberalizmussal kacérkodott –,  jó érzékkel ismerte fel, hogy igenis van igény erre a politikára, csak jobban és főleg hatásosabban kell csinálni. Annak, ami most folyik, Antall vetette meg az alapját. Nem hiszem, hogy köszönet illetné érte.

Egy eset

1964-es születésű soltvadkerti lakos vagyok. Még 1987 október végén sérültem meg, combcsont törést szenvedtem. Kecskeméten az 1991, 92, 93-as felül vizsgálatok után 1994-ben úgymond véglegesítették a rokkant állapotomat. (Csak zárójelben jegyzem meg: 1990 után kormányok jöttek-mentek, de mindegyik elvett egy kicsit tőlünk, mozgáskorlátozottaktól.) 2014-ben elvette a Fidesz a véglegesített státuszom, bevezette a fél évenként bélyegeztetést. Nekem Kecskemét 50 kilométeres út. Ugyanakkor a rokkant nyugdíjam nevét átminősítette, és levette 76000 forintról 59000 forintra. 2018 márciusában került sor a kontroll felülvizsgálatra. Ekkor az immáron 63000 forintra nőtt pénzem levették 44000 forintra. Ha 1988-tól 2014-ig nem rendeződött az állapotom, akkor szerintük most minden rendbe fog jönni? Ráadásul 2019 márciusára újabb kontroll felülvizsgálatot rendeltek el. Félő, hogy ekkor elveszik a maradék pénzem is! Ebből én egymagam sem tudok megélni, de még van egy enyhén mentálisan sérült gyermekem is, akiről gondoskodnom kell.

Szerző

Felcsúti kisvasút

Orbán Viktor a Felcsúton zakatoló kisvasút hosszabbítását tervezi. Híradásokból tudható, hogy a vasút kihasználtsága enyhén szólva gyér. Ennek ellenére, ha a miniszterelnök valamit a fejébe vesz, nincs Magyarországon olyan személy, hatóság, szervezet, amely ezt meg tudná akadályozni! Orbán megfeledkezik arról, hogy ő nem egy vidéki polgármester, aki szűkebb pátriájának felvirágoztatásáért cselekszik, hanem egy egész ország felelős vezetője. Hogyan lesz gazdaságos a kisvasút működése? Vagy ez is olyan beruházás, mint a stadionoké, hogy csak viszi a pénzt? Orbán az egyéni „hobbijainak" él, herdálva ezzel a közvagyont. Egy demokratikus államban ilyen nem létezhet, mert vannak szervezetek, amelyek megakadályozzák az ésszerűtlen költekezéseket.

Szerző
Frissítve: 2018.07.01 08:38