Orbán Viktor;Tőkés László;Erdélyi Magyar Néppárt;Vajdasági Magyar Szövetség;Magyar Autonómia Tanács;
2016-02-16 06:34:00
Arról nem esett szó, hogy mit tesz ennek érdekében a magyar kormányzat, holott ezek a magyar-magyar konfliktusok a 2000-es évek elején, az első Orbán-kormány bukása után éleződtek ki, amikor a „nemzet miniszterelnökévé” váló Orbán Viktor elkezdte kiépíteni határon túli Fidesz-zsebpárt rendszerét. A második Orbán-kormány is látványosan tűzte zászlajára a nemzetpolitikát és a nemzet egységét, de ez kifújt a potenciális Fidesz-szavazatokat hozó állampolgársági törvénnyel és több látszat- és kirakatintézmény, mint például a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásával.
A KMAT 2004-ben alakult meg Nagyváradon. Elnöke Tőkés László, tagjai azok a külhoni „polgári” szervezetek és pártok, amelyek az adott kisebbségi közösség nagy, az akkori szocialista kormányzattal is együttműködő pártjainak, mint például az RMDSZ-nek a Fidesz által támogatott ellenfelei voltak. Nemzetpolitikai súlyát jelzi, hogy maga az elnök, Tőkés László számára is első volt a frakcióülés, Orbán Viktor sem ért rá, bár a házigazda a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád államtitkár levélben köszöntette a tanácskozókat. Nem vett rész a kampányban lévő szlovákiai MKP, és az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), sem a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. (Szász Jenő egykori pártjának, az MPP-nek az új vezetése az RMDSZ-el kokettál.) A Vajdasági Magyar Szövetség képviseltette magát a rendezvényen.
A Lillafüredről érkezett Tőkés László elmondta: „felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben”. A gyakorlatban ez viszont azt jelenti, hogy pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt önálló jelölteket indít a júniusi romániai önkormányzati választásokon olyan településeken is, ahol ezzel a magyar képviseletet veszélyeztetik.