Eljött a konfliktusok lezárásának ideje?

Másfél éves szünet után február 12-én ült össze a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök, aki épp a lillafüredi frakcióülésen volt, Tőkés László révén üzente a tanácskozóknak, hogy „eljött a konfliktusok lezárásának ideje”.

Arról nem esett szó, hogy mit tesz ennek érdekében a magyar kormányzat, holott ezek a magyar-magyar konfliktusok a 2000-es évek elején, az első Orbán-kormány bukása után éleződtek ki, amikor a „nemzet miniszterelnökévé” váló Orbán Viktor elkezdte kiépíteni határon túli Fidesz-zsebpárt rendszerét. A második Orbán-kormány is látványosan tűzte zászlajára a nemzetpolitikát és a nemzet egységét, de ez kifújt a potenciális Fidesz-szavazatokat hozó állampolgársági törvénnyel és több látszat- és kirakatintézmény, mint például a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásával.

A KMAT 2004-ben alakult meg Nagyváradon. Elnöke Tőkés László, tagjai azok a külhoni „polgári” szervezetek és pártok, amelyek az adott kisebbségi közösség nagy, az akkori szocialista kormányzattal is együttműködő pártjainak, mint például az RMDSZ-nek a Fidesz által támogatott ellenfelei voltak. Nemzetpolitikai súlyát jelzi, hogy maga az elnök, Tőkés László számára is első volt a frakcióülés, Orbán Viktor sem ért rá, bár a házigazda a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád államtitkár levélben köszöntette a tanácskozókat. Nem vett rész a kampányban lévő szlovákiai MKP, és az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), sem a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. (Szász Jenő egykori pártjának, az MPP-nek az új vezetése az RMDSZ-el kokettál.) A Vajdasági Magyar Szövetség képviseltette magát a rendezvényen.

A Lillafüredről érkezett Tőkés László elmondta: „felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben”. A gyakorlatban ez viszont azt jelenti, hogy pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt önálló jelölteket indít a júniusi romániai önkormányzati választásokon olyan településeken is, ahol ezzel a magyar képviseletet veszélyeztetik.

Szerző
Frissítve: 2016.02.15. 20:35

Újabb határzárat épít Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2016.02.15. 20:32
FOTÓK: Molnár Ádám
Megerősítik a műszaki határzárat, sőt újabb kerítések építését készítik elő, az idei év legnagyobb kihívása ugyanis biztonsági jellegű lesz. Ezt hétfői parlamenti évadnyitójában jelentette be Orbán Viktor. Ahogyan az várható volt, a miniszterelnök beszédében összemosta a terrorizmust a menekültválsággal, keményen kritizálta Brüsszelt, amely állítása szerint be akarja szállítani Európába, majd pedig kötelezően szétosztani a migránsokat, amit a magyar kormány nem enged. Moszkvai tárgyalása előtt két nappal megtudhattuk, Orbán annak idején azért lépett be a politikába, hogy haza küldje az oroszokat. Orbán persze elmondta azt is, hogy "a magyar reformok működnek".

Zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűncselekményeket, terrorakciókat hoztak Európába a menekültek, 2016 legnagyobb kihívása pedig nem gazdasági, hanem biztonsági lesz. A miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában ezzel indokolta, hogy elrendelte a műszaki határzár megerősítését és újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását. Emellett Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, fontolják meg és támogassák a hatodik alaptörvény-módosítást, hogy a terrorakcióktól megvédhessék a magyarokat. A rendőrök és katonák mellett köszönetet mondott a visegrádi együttműködés másik három országának is, amiért mellénk álltak, miközben "egész Európa Magyarországon köszörülte a nyelvét". Az európai közvélemény szerinte azért vizsgázott jól az elmúlt évben, mert "a cenzúrát sikeresen lerúgta magáról", és így világossá vált, többen értenek egyet a magyar kormánnyal, mint ahányan támogatják az uniós migránspolitikát.

Különféle elemzésekből - így az ENSZ szakosodott szervének jelentéseiből - kiderül, hogy hatalmas migrációs nyomás várható a jövőben is - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán számokat sorolt: Irakból 3,2 millióan, Szíriából 6,5 millióan, Nigériából 2,1 millióan, Szudánból 2,5 millióan, Kongóból 3 millióan, Afganisztánból pedig 1 millióan indulhatnak bármikor útnak Európa felé. Ehhez képest az unió gyenge, az Európai Bizottság politikája "megbukott", az akarat is hiányzik ahhoz, hogy megvédje magát, és "Brüsszel be akarja engedni, sőt, be akarja szállítani az illegális migránsokat", és szét is akarja osztani - jelentette ki. A magyar kormány viszont elutasítja a kvótát, ez nemzeti ügy. A magyarok biztonságának megvédése a legfontosabb, Brüsszelnek pedig "be kell tartani a törvényeket, tisztelnie kell a nemzetek akaratát" - jelentette ki Orbán.

A kissé szürkére sikerült napirend előtti felszólalásban persze azt is meghallgathattuk, hogy a "magyar reformok működnek", 2009-ben a büdzsé hiánya szerinte még kétszer akkora volt, mint most, ám még mindig van mit tenni, előbb vagy utóbb nullás költségvetésre van szükség, tehát el kell érni, hogy többet termeljen az ország, mint amennyit elkölt. Az államadósságot "becsületbeli ügyként" csökkentették, ahogyan apadt a munkanélküliség is, mostanra "sikerült kivezetni az országot a gazdasági válságból", így 2016-ban elindulhat "a polgári Magyarország építése" - szólt az orbáni sikerjelentés, aminek némiképp furcsa élt adott, hogy éppen a múlt hétvégén több tízezres tömegtüntetés tiltakozott a kormánypolitika, elsősorban az oktatás ellen.

A brüsszeli válságkezelési politika megbukott, ám milliós tömegeket nem lehet egy kerítéssel megállítani - reagált Schiffer András a kormányfő biztonságpolitikai érvelésére. Az LMP frakcióvezetője ezt követően a multikat és a globális tőkepiacot ostorozta, s a menekültválság világpolitikai megoldását sürgette. Orbán szerint a globális világrend válságát orvosolni kell, de előbb a magyarokat kell megvédeni a migránsoktól, akik "ránk rúgták az ajtót". Arra ugyanakkor a kormányfő már nem válaszolt Schiffernek, amikor a frakcióvezető kifejtette: a kabinet olyan pályára állította az országot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország pedig egy összeszerelő üzemmé vált.

Magyarországon az emberek két dologtól félnek: a migrációtól és a terrorizmustól, illetve a pártállami idők visszatérésétől. Erről Vona Gábor beszélt, aki szerint a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítás a pártállami időket idézi. A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint ez "lépés lenne Észak-Korea irányába", ráadásul "ha önök valamilyen hatalmat megkaptak, megszereztek az elmúlt hat évben, visszaéltek azzal", ezért az emberek joggal félnek. Emlékeztetett: nemcsak az ellenzéknek kell konstruktívnak lennie, hanem a kormánynak is, ezért azt kérte, hogy még üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A miniszterelnök közölte Vonával, neki és több párttársának személyes tapasztalatai vannak a pártállami időszakról, ő azért lépett be a politikába, hogy "az oroszokat haza tudjuk küldeni". A terrorveszélyről szólva Orbán megismételte, Franciaország és Szlovákia is alkotmányt módosított, hogy akár a haderőt is felhasználhassák a terrorellenes akciókban, arról viszont nem beszélt, hogy az alapvető szabadságjogokat egyetlen EU-tagállamban sem korlátozzák.

Erre az MSZP elnök-frakcióvezetője is figyelmeztette Orbánt. Tóbiás József menekültügyben a "hazudozás", a "népámítás" és a "PR-kommunikáció" befejezésére szólította fel a kormányt és azt kérte: az itthoni magyarok biztonságának garantálása mellett tegyenek meg mindent az unión belüli szabad munkavállalás megőrzéséért. A frakcióvezető arról is beszélt, ha a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos javaslathoz nincs meg a kétharmados többség, akkor a kormány még mindig válogathat a számos ellenzéki javaslat közül. Kiderült, szombaton ott volt a Kossuth téri tüntetésen és Orbánéknak stílusváltást javasolt, mire a kormánypárti padsorokból többen beszóltak, nevettek. Végül Tóbiás, az MSZP-frakció tagjaival egy percig némán állt utalva a szombati demonstrációra. A kormányfő minderre reagálva Tóbiásnak azt mondta, érdemes előbb szembe néznie azzal, hogy 2010-ig hogyan vitték csődbe az oktatást, mielőtt most bírálná a kormányt.

Kósa eltévedt?
Egyetlen szóval sem reagált a miniszterelnöki napirend előtti fölszólalásra, vagy Orbán Viktor évértékelőjére a Fidesz (kissé zavartnak tűnt) frakcióvezetője. Kósa Lajosnak csupán az ellenzéki pártok ostorozására jutott ideje, szerinte például, ha Tóbiás szakítani akar a hazudozással, akkor első lépésben bocsánatot kellene kérni a néptől. Megjegyezte: "az első reményt az adná (...), ha némán fejet hajtanának a magyar választók előtt és megköszönnék azt, hogy önök még egyáltalán ebben az országban kimehetnek az utcára anélkül, hogy inzultálnák önöket". Schiffernek azt üzente, "romantikus antikapitalizmust" képvisel, Vonák pedig azt, tisztázzák magukat a KGBéla-ügyben.

Szerző

Újabb határzárat épít Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2016.02.15. 20:32
FOTÓK: Molnár Ádám
Megerősítik a műszaki határzárat, sőt újabb kerítések építését készítik elő, az idei év legnagyobb kihívása ugyanis biztonsági jellegű lesz. Ezt hétfői parlamenti évadnyitójában jelentette be Orbán Viktor. Ahogyan az várható volt, a miniszterelnök beszédében összemosta a terrorizmust a menekültválsággal, keményen kritizálta Brüsszelt, amely állítása szerint be akarja szállítani Európába, majd pedig kötelezően szétosztani a migránsokat, amit a magyar kormány nem enged. Moszkvai tárgyalása előtt két nappal megtudhattuk, Orbán annak idején azért lépett be a politikába, hogy haza küldje az oroszokat. Orbán persze elmondta azt is, hogy "a magyar reformok működnek".

Zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűncselekményeket, terrorakciókat hoztak Európába a menekültek, 2016 legnagyobb kihívása pedig nem gazdasági, hanem biztonsági lesz. A miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában ezzel indokolta, hogy elrendelte a műszaki határzár megerősítését és újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását. Emellett Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, fontolják meg és támogassák a hatodik alaptörvény-módosítást, hogy a terrorakcióktól megvédhessék a magyarokat. A rendőrök és katonák mellett köszönetet mondott a visegrádi együttműködés másik három országának is, amiért mellénk álltak, miközben "egész Európa Magyarországon köszörülte a nyelvét". Az európai közvélemény szerinte azért vizsgázott jól az elmúlt évben, mert "a cenzúrát sikeresen lerúgta magáról", és így világossá vált, többen értenek egyet a magyar kormánnyal, mint ahányan támogatják az uniós migránspolitikát.

Különféle elemzésekből - így az ENSZ szakosodott szervének jelentéseiből - kiderül, hogy hatalmas migrációs nyomás várható a jövőben is - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán számokat sorolt: Irakból 3,2 millióan, Szíriából 6,5 millióan, Nigériából 2,1 millióan, Szudánból 2,5 millióan, Kongóból 3 millióan, Afganisztánból pedig 1 millióan indulhatnak bármikor útnak Európa felé. Ehhez képest az unió gyenge, az Európai Bizottság politikája "megbukott", az akarat is hiányzik ahhoz, hogy megvédje magát, és "Brüsszel be akarja engedni, sőt, be akarja szállítani az illegális migránsokat", és szét is akarja osztani - jelentette ki. A magyar kormány viszont elutasítja a kvótát, ez nemzeti ügy. A magyarok biztonságának megvédése a legfontosabb, Brüsszelnek pedig "be kell tartani a törvényeket, tisztelnie kell a nemzetek akaratát" - jelentette ki Orbán.

A kissé szürkére sikerült napirend előtti felszólalásban persze azt is meghallgathattuk, hogy a "magyar reformok működnek", 2009-ben a büdzsé hiánya szerinte még kétszer akkora volt, mint most, ám még mindig van mit tenni, előbb vagy utóbb nullás költségvetésre van szükség, tehát el kell érni, hogy többet termeljen az ország, mint amennyit elkölt. Az államadósságot "becsületbeli ügyként" csökkentették, ahogyan apadt a munkanélküliség is, mostanra "sikerült kivezetni az országot a gazdasági válságból", így 2016-ban elindulhat "a polgári Magyarország építése" - szólt az orbáni sikerjelentés, aminek némiképp furcsa élt adott, hogy éppen a múlt hétvégén több tízezres tömegtüntetés tiltakozott a kormánypolitika, elsősorban az oktatás ellen.

A brüsszeli válságkezelési politika megbukott, ám milliós tömegeket nem lehet egy kerítéssel megállítani - reagált Schiffer András a kormányfő biztonságpolitikai érvelésére. Az LMP frakcióvezetője ezt követően a multikat és a globális tőkepiacot ostorozta, s a menekültválság világpolitikai megoldását sürgette. Orbán szerint a globális világrend válságát orvosolni kell, de előbb a magyarokat kell megvédeni a migránsoktól, akik "ránk rúgták az ajtót". Arra ugyanakkor a kormányfő már nem válaszolt Schiffernek, amikor a frakcióvezető kifejtette: a kabinet olyan pályára állította az országot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország pedig egy összeszerelő üzemmé vált.

Magyarországon az emberek két dologtól félnek: a migrációtól és a terrorizmustól, illetve a pártállami idők visszatérésétől. Erről Vona Gábor beszélt, aki szerint a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítás a pártállami időket idézi. A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint ez "lépés lenne Észak-Korea irányába", ráadásul "ha önök valamilyen hatalmat megkaptak, megszereztek az elmúlt hat évben, visszaéltek azzal", ezért az emberek joggal félnek. Emlékeztetett: nemcsak az ellenzéknek kell konstruktívnak lennie, hanem a kormánynak is, ezért azt kérte, hogy még üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A miniszterelnök közölte Vonával, neki és több párttársának személyes tapasztalatai vannak a pártállami időszakról, ő azért lépett be a politikába, hogy "az oroszokat haza tudjuk küldeni". A terrorveszélyről szólva Orbán megismételte, Franciaország és Szlovákia is alkotmányt módosított, hogy akár a haderőt is felhasználhassák a terrorellenes akciókban, arról viszont nem beszélt, hogy az alapvető szabadságjogokat egyetlen EU-tagállamban sem korlátozzák.

Erre az MSZP elnök-frakcióvezetője is figyelmeztette Orbánt. Tóbiás József menekültügyben a "hazudozás", a "népámítás" és a "PR-kommunikáció" befejezésére szólította fel a kormányt és azt kérte: az itthoni magyarok biztonságának garantálása mellett tegyenek meg mindent az unión belüli szabad munkavállalás megőrzéséért. A frakcióvezető arról is beszélt, ha a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos javaslathoz nincs meg a kétharmados többség, akkor a kormány még mindig válogathat a számos ellenzéki javaslat közül. Kiderült, szombaton ott volt a Kossuth téri tüntetésen és Orbánéknak stílusváltást javasolt, mire a kormánypárti padsorokból többen beszóltak, nevettek. Végül Tóbiás, az MSZP-frakció tagjaival egy percig némán állt utalva a szombati demonstrációra. A kormányfő minderre reagálva Tóbiásnak azt mondta, érdemes előbb szembe néznie azzal, hogy 2010-ig hogyan vitték csődbe az oktatást, mielőtt most bírálná a kormányt.

Kósa eltévedt?
Egyetlen szóval sem reagált a miniszterelnöki napirend előtti fölszólalásra, vagy Orbán Viktor évértékelőjére a Fidesz (kissé zavartnak tűnt) frakcióvezetője. Kósa Lajosnak csupán az ellenzéki pártok ostorozására jutott ideje, szerinte például, ha Tóbiás szakítani akar a hazudozással, akkor első lépésben bocsánatot kellene kérni a néptől. Megjegyezte: "az első reményt az adná (...), ha némán fejet hajtanának a magyar választók előtt és megköszönnék azt, hogy önök még egyáltalán ebben az országban kimehetnek az utcára anélkül, hogy inzultálnák önöket". Schiffernek azt üzente, "romantikus antikapitalizmust" képvisel, Vonák pedig azt, tisztázzák magukat a KGBéla-ügyben.

Szerző