Megosztott vajdasági magyarok

Publikálás dátuma
2016.02.16 06:31
Sokan fordultak a pártelnök, Pásztor István ellen FORRÁS: YOUTUBE
Fotó: /
Nyolcvankét személyt zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből múlt héten, miközben áprilisban választásokat rendeznek Szerbiában. A délvidéki magyarság legnagyobb pártjában nem újkeletűek a belső konfliktusok, a több mint két évtizeden át megingathatatlannak tűnő VMSZ azonban csak most kezd darabjaira hullni. Az utóbbi időben a magyar kormány kiemelt partnerévé váló szervezetnek nem tett jót Budapest gyámkodása.

Látszólag nem rengeti meg a szerbiai magyarság legnagyobb pártját, hogy a múlt héten, csütörtökön kizárták a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) a Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet alapító tagjait, összességében 82 személyt. Ez azonban nem így van. A VMSZ-nek ugyan több mint 11 ezer tagja van, de a kizártak között nagyon sok az ismert arc, s köztük van Szabadka polgármestere, az ellenzéki berkekben is népszerű Maglai Jenő is. Szabadka az egyetlen szerbiai nagyváros, amelynek élén magyar vezető áll, de ha itt is több magyar jelölt indul a tisztségért, s immár nemcsak jelentéktelen kis szélsőséges párt képviseletében, hanem az MM színeiben is, minden esély megvan arra, hogy a nevető harmadik fusson be, a vajdasági magyarság pedig utolsó fellegvárát is elveszítse.

Áprilisban előrehozott parlamenti és tartományi választásokat rendeznek Szerbiában, s a most csúcsosodott botrány meghatározhatja a helyi magyar politizálás jelenét és jövőjét. Magyarán, a délvidéki magyarság elveszítheti pozícióit mind a tartományi, mind a belgrádi parlamentben. A VMSZ hosszú ideig a stabilitás jelképe volt a kárpát-medencei magyar kisebbségi politizálásban. Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján darabokra szakadt a politikai élet, sorra jelentek meg a nagy érdekképviseletekkel szembemenő Fidesz zsebpártok, (Szlovákiában ellenkező folyamat zajlott le, az Orbánék által támogatott MKP-ból vált ki a Híd-Most), de Szerbiában megőrizte pozícióit a VMSZ. Itt egy idő után nem is próbálkozott a Fidesz, hiszen a nemrég elhunyt Kasza József VMSZ elnök 2007-ben visszavonult a párt éléről, s amúgy is épp átalakulás zajlott a pártban.

Akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen irányba. 2010-ben a Pásztor István vezette VMSZ azonban kizárta Kaszát a pártból és megfosztotta tiszteletbeli elnökségétől, ami az új idők új szelét jelentette már és felszínre hozta a mélyülő belső feszültséget. A VMSZ azonban akkor még tényleg nem omlott össze, az sem rázta meg, hogy a Jobbik próbálkozott pártépítéssel. Vonáék „testvérpártja”, a Magyar Remény Mozgalom nem rúgott labdába, a VMSZ tavalyig rendíthetetlenül uralta a magyar közéletet, mindaddig, míg le nem mondott a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Korhecz Tamás és tavaly augusztusban meg nem jelent a Magyar Mozgalom (MM).

A civilként színre lépő MM annak az egyre terebélyesedő botránynak volt a következménye, amelyet a vajdasági magyar média és közélet VMSZ általi „megszállása” robbantott ki. Az MM nem lett párt, a múlt heti kizárás azért történt, mert a feszültség tovább mélyült és Korhecz bejelentette, előfordulhat, hogy az MM is indul a választásokon. Mivel a VMSZ alapszabálya szerint a párt tagjai nem indulhatnak más szervezet színeiben, fegyelmi eljárás indult az MM-tagok ellen január végén, a fellebbezések után vált véglegessé a kizárásról szóló döntés.

A VMSZ álláspontja szerint az MM-t olyan "sértődött, pozíciót vesztett" emberek alapították, akik ismét előtérbe szeretnének kerülni. A mozgalom hivatalosan még nem jelentette be indulását. Amennyiben részt vesz a választáson, úgy tűnik, számíthat a balközép irányultságú VMSZ-ellenzékiek támogatására és mindazokéra, akik úgy gondolják, hogy a Pásztor István vezette formáció túlzottan alávetette magát a magyar kormánynak. Az Orbán-kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy 50 milliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban és a VMSZ-el közösen hajtja végre. A projekt öt évre szól, 30 milliárd hitelprogram, húsz milliárd vissza nem térítendő állami támogatás. Elsődleges célja, „hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék, hogy távoli piacokra is el tudják juttatni termékeiket”.

A bejelentést tevő Magyar Levente külügyi államtitkár szerint történelmi jelentőségű döntés született, amire soha korábban nem volt példa. Azt szeretnék kifejezni, hogy a kormány elkötelezett a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékben és érdemi módon történő megsegítésében. Más határon túli magyar területen nincs ilyen fejlesztési program.

Az autonómia sem zökkenőmentes
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati testülete, amely választás révén áll össze. Legutóbb 2014 októberében rendeztek kisebbségi választást Szerbiában, ugyanekkor voksoltak a magyarok az MNT összetételéről. Szerbiában 20 nemzeti kisebbség él, ebből 17 indult a kisebbségi választáson. A részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kell feliratkozniuk.
Erre a külön választói névjegyzékre 454 596-an iratkoztak fel, a legtöbben - 137 057-en - a magyarra. Szerbiában 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti.Az első MNT-t 2010-ben választották, mert a nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadta el a szerb parlament. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy a Kárpát-medencében elsőként, és azóta is utolsóként, a vajdasági magyarság nyert kulturális autonómiát és hozhatta létre az azt szavatoló intézményrendszert. Az MNT 35 tagú testület, amelyben a VMSZ háromnegyedes többséget ért el. A helyekért legutóbb négy magyar listán 117 jelölt indult.
Az autonómia gyakorlása közben azonban feszültségek adódtak. Az MNT-t több vád érte a kulturális élet „megszállása” miatt, azért, hogy a VMSZ a testületen keresztül centralizálja és kisajátítja a vajdasági magyar kultúra, oktatás és média intézményeit, saját embereit ülteti ezen intézmények és testületek élére. Az MNT tevékenysége ugyanis törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére egyaránt kiterjed.



2016.02.16 06:31

Nyolc rendbeli csalásban találták bűnősnek Trump egykori kampányfőnökét

Publikálás dátuma
2018.08.22 07:27

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
További tíz – szintén pénzügyi csalást felsoroló – vádpontban nem jutott dűlőre az esküdtszék.
Nyolc rendbeli csalásban bűnösnek találta az esküdtszék Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot – írja az MTI. A múlt csütörtök óta tanácskozó esküdtszék kedden közölte döntését, miszerint 18 vádpontból nyolcban döntést hozott, de tízben nem sikerült megegyezésre jutnia. A volt kampánymenedzsert öt rendbeli adócsalásban, két rendbeli banki csalásban, továbbá külföldön tartott bankszámlák eltitkolásában mondták ki bűnösnek. Mivel további tíz – szintén pénzügyi csalást felsoroló – vádpontban az esküdtszék nem tudott dűlőre jutni, ezekben a vádpontokban új bírósági eljárás kezdődhet, új esküdtszékkel. Az ügyészeknek augusztus 29-ig kell ezzel összefüggésben ismertetniük döntésüket. A bíró arra kérte az esküdteket, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak, ahogyan fogalmazott: „kötelességük a per bizalmas jellegének megőrzése”. A bíró egyelőre nem jelölte meg az nyolc vádpontban az ítélethirdetés napját. Sajtókommentárok szerint a nyolc rendbeli csalásért Manafort összességében akár 80 évig terjedő börtönbüntetést is kiróható, de jogi szakértők szerint körülbelül legfeljebb tíz év szabadságvesztésre fogják ítélni. Manafort egyik ügyvédje, Kevin Downing rövid nyilatkozatot tett közzé, amely szerint védence „csalódott”, amiért az esküdtek nem mentették fel őt valamennyi vádpontban. 

Trump: Nagyon szomorú vagyok

Donald Trump elnök, aki Nyugat-Virginiában választási kampánykörúton van, leszögezte, hogy „a Manafort-ügynek semmi köze” hozzá. Trump „jó embernek” nevezte volt kampánymenedzserét, és bírálta Robert Mueller különleges ügyészt, az általa vezetett vizsgálóbizottság munkáját pedig „boszorkányüldözésnek” minősítette. „Paul Manafort jó ember. Dolgozott Ronald Reagannel, dolgozott egy sor más politikussal is az évek során. Nagyon szomorú vagyok miatta” – mondta Trump. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azoknak a vádpontoknak, amelyekben a kampányszakembert bűnösnek találták, nincs közük az oroszokkal kampány időszakban történt állítólagos összejátszás ügyéhez.
„Ez boszorkányüldözés. De semmi köze ahhoz, amiért a (Mueller vezette) vizsgálat elindult” – fogalmazott az elnök. Robert Mueller annak a különleges vizsgálóbizottságnak a vezetője, amely a Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánycsapata egyes munkatársai és orosz tisztségviselők közötti esetleges összejátszást hivatott feltárni. A vizsgálatok során derült fény Paul Manafort pénzügyi visszaéléseire, amelyeket a volt kampánymenedzser még évekkel azelőtt követett el, hogy Donald Trumpnak dolgozott.

Trump volt ügyvédje elismerte: megsértette a kampányfinanszírozási törvényt

Eközben Trump volt ügyvédje, Michael Cohen, akit banki és adócsalással, valamint a kampányfinanszírozási törvény megsértésével gyanúsítanak, kedden délután a manhattani bíróságon vádalkut kötött és bűnösnek mondta magát több rendbeli adócsalásban és egy rendbeli banki csalásban. Sőt, eskü alatt vallotta: a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította őt arra, hogy a választások befolyásolása végett fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akik azt állították, hogy évekkel korábban viszonyuk volt az akkor még üzletember Trumppal – erről itt írtunk bővebben.

2018.08.22 07:27
Frissítve: 2018.08.22 07:27

Trump volt ügyvédje elismerte: megsértette a kampányfinanszírozási törvényt

Publikálás dátuma
2018.08.22 07:14
Michael Cohen
Fotó: AFP/ DREW ANGERER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
Michael Cohen eskü alatt vallotta, hogy az amerikai elnök utasította őt bűncselekmény elkövetésére.
Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen vádalkut kötött és bíróság előtt beismerte kedden, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt; az amerikai média szerint ez kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az amerikai elnököt is. Az 51 éves ügyvéd bűnösnek vallotta magát banki és adócsalásban is a manhattani bíróságon – írja az MTI. Az amerikai sajtó tudósításai szerint Cohen elcsukló hangon válaszolt William Pauley bíró kérdéseire, és elismerte: bűnös öt rendbeli adócsalásban, egy rendbeli banki csalásban, melynek során hamis adatokat szolgáltatott egy pénzintézetnek, egyszer szándékosan törvénysértő módon vett igénybe kampányfinanszírozásra szánt vállalati pénzeket, egy alkalommal pedig a törvényben megengedettnél nagyobb mértékű összeget juttatott kampánycélokra. A vádalku során az ügyvéd Trumpot nem nevesítette. Úgy nyilatkozott, hogy ami a kampányfinanszírozási törvény megsértését illeti, arról „egy szövetségi hivatalra pályázó jelölttel” egyeztetve cselekedett. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás előtt elhallgatott olyan információkat, amelyekkel ártott volna „egy szövetségi jelöltnek”. Michael Cohen letartóztatásban várja a tárgyalást. A vádalkuja részleteinek nyilvánosságra kerülése után Adam Schiff kaliforniai demokrata párti politikus, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezető demokrata párti tagja közleményt tett közzé, amely szerint Cohen vallomása felveti azt, hogy Donald Trump is érintett lehet a kampányfinanszírozási törvény megsértésében.

Eskü alatt vallotta, hogy Trump utasította bűncselekmény elkövetésére

Michael Cohen – ügyvédje közleménye szerint – eskü alatt vallotta, hogy Donald Trump utasítására követett el bűncselekményt. Lanny Davis úgy fogalmazott: védence a vádalku során eskü alatt vallotta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította őt arra, hogy a választások befolyásolása miatt fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akik azt állították, hogy évekkel korábban viszonyuk volt az akkor még üzletember Trumppal.
„Ha ezekkel a kifizetésekkel Michael Cohen bűncselekményt követett el, akkor ez miért ne lenne bűncselekmény Donald Trump esetében is?”
– tette fel a kérdést Lanny Davis.
Cohen a Stormy Daniels néven ismert Stephanie Clifford pornószínésznőnek 130 ezer dollárt fizetett a hallgatásáért. A másik kifizetés bonyolultabb volt: az ügyvéd megvásárolta egy bulvárlaptól Karen McDougal Playboy-modell történetét Donald Trumppal szintén évekkel korábban folytatott viszonyáról, majd a sztorit elsüllyesztette a fiókban. Michael Cohen vádalkut kötött, és bíróság előtt beismerte kedden, hogy megsértette a kifizetésekkel a kampányfinanszírozási törvényt; az amerikai média szerint ez kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az amerikai elnököt is. Lanny Davis ügyvéd után Rudolph Giuliani, Donald Trump ügyvédcsapatának jelenlegi vezetője is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy
„a Cohen elleni vádakban nincs célzás arra, hogy az elnök bármiféle bűnt követett volna el”.
Cohen ügyében december 12-re hoz ítéletet a bíróság, amely 500 ezer dollár óvadék ellenében engedélyezte szabadlábra helyezését.

Az eddigi legrosszabb, amivel szembesülnie kell

Michael Caputo, Trump korábbi tanácsadója a Politico című lapnak nyilatkozva azt mondta: Michael Cohen vallomása valószínűleg az eddigi legrosszabb dolog, amivel Donald Trumpnak szembesülnie kell elnökként. Caputo úgy ítélte meg, hogy Trump korábbi kampánymenedzserének, Paul Manafortnak a pere korántsem annyira aggasztó, mint Michael Cohen eskü alatt tett vallomása.      A Politico idézett egy neve elhallgatását kérő, a Fehér Házhoz közeli ügyvédet is, aki szerint Cohen még több kárt okozhat Trumpnak, hiszen rálátása volt az ő üzleti és személyes ügyeire, és olyan információkkal rendelkezhet, mint talán senki más. Cohen muníciót adhat a demokrata párti politikusoknak, akik – ha az őszi félidős választásokon megszerzik a többséget a képviselőházban – megindíthatják az alkotmányos vádeljárást az elnök elmozdítására. Hogy Donald Trump és környezete is valóban számol ezzel az eshetőséggel, arra maga Rudolph Giuliani, az elnök jogászcsapatának jelenlegi vezetője utalt a minap, amikor egy televíziós interjúban arra figyelmeztetett: a félidős választások tétje éppen az, hogy a demokratáknak lehetőségük nyílik-e az elnök alkotmányos elmozdítására irányuló eljárás megindítására. Egy szintén neve elhallgatását kérő volt kormányzati tisztségviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy az elnök szorongatott helyzetében rossz lépést tehet, tovább rontva az amúgy is rossz helyzetén. Elemzők felhívják arra is a figyelmet a Paul Manafort perében hozott esküdtszéki döntés és Michael Cohen eskü alatt tett ugyancsak keddi vallomása pár nappal azután történt, hogy a The New York Times című napilap nyilvánosságra hozta, hogy a Fehér Ház jogi főtanácsadója, Donald McGahn kilencedik hónapja önkéntesen együttműködik a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottsággal, amelynek három alkalommal tárt fel információkat, és összességében mintegy 30 órán át tartottak a meghallgatások. A lap értesülései szerint McGahn az elnöknek a Mueller-féle vizsgálattal kapcsolatos reakcióiról beszélt, továbbá arról, hogy Donald Trump megpróbálta-e akadályozni a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) oroszokkal kapcsolatos nyomozásait, illetve megkísérelt-e nyomást gyakorolni Jeff Sessions igazságügyi miniszterre a nyomozás leállítása érdekében.

Nyolc rendbeli csalásban találták bűnősnek Trump egykori kampányfőnökét

A volt ügyvéd vallomása előtt szinte percekkel találta nyolc rendbeli csalásban bűnösnek az esküdtszék Trump volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot. Igaz, további tíz – szintén pénzügyi csalást kimondó – vádpontban az esküdtszék nem jutott dűlőre, ezért a bíróság munkája szünetel és e vádpontokban akár új esküdtszékkel új bírósági eljárás is kezdődhet, annak függvényében, hogy az ügyészek hogyan döntenek – erről itt írtunk bővebben. A Manafort-per és a Cohen-vallomás után a Fehér Ház nem tett közzé kommentárt, Sarah Huckabee Sanders szóvivő az újságírókat Rudolph Giulianihoz irányította. Maga Donald Trump – aki Nyugat-Virginiában kampányol – a Cohen-vallomást nem kommentálta, a Manafort-per jelenőségét pedig kicsinyítette. Azt hangoztatta, hogy azoknak a vádpontoknak, amelyekben a kampányszakembert bűnösnek találták, nincs közük az oroszokkal történt állítólagos összejátszás ügyéhez. „Ez boszorkányüldözés. De semmi köze ahhoz, amiért a (Mueller vezette) vizsgálat elindult” – fogalmazott az elnök.

2018.08.22 07:14
Frissítve: 2018.08.22 09:19