Megosztott vajdasági magyarok

Nyolcvankét személyt zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből múlt héten, miközben áprilisban választásokat rendeznek Szerbiában. A délvidéki magyarság legnagyobb pártjában nem újkeletűek a belső konfliktusok, a több mint két évtizeden át megingathatatlannak tűnő VMSZ azonban csak most kezd darabjaira hullni. Az utóbbi időben a magyar kormány kiemelt partnerévé váló szervezetnek nem tett jót Budapest gyámkodása.

Látszólag nem rengeti meg a szerbiai magyarság legnagyobb pártját, hogy a múlt héten, csütörtökön kizárták a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) a Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet alapító tagjait, összességében 82 személyt. Ez azonban nem így van. A VMSZ-nek ugyan több mint 11 ezer tagja van, de a kizártak között nagyon sok az ismert arc, s köztük van Szabadka polgármestere, az ellenzéki berkekben is népszerű Maglai Jenő is. Szabadka az egyetlen szerbiai nagyváros, amelynek élén magyar vezető áll, de ha itt is több magyar jelölt indul a tisztségért, s immár nemcsak jelentéktelen kis szélsőséges párt képviseletében, hanem az MM színeiben is, minden esély megvan arra, hogy a nevető harmadik fusson be, a vajdasági magyarság pedig utolsó fellegvárát is elveszítse.

Áprilisban előrehozott parlamenti és tartományi választásokat rendeznek Szerbiában, s a most csúcsosodott botrány meghatározhatja a helyi magyar politizálás jelenét és jövőjét. Magyarán, a délvidéki magyarság elveszítheti pozícióit mind a tartományi, mind a belgrádi parlamentben. A VMSZ hosszú ideig a stabilitás jelképe volt a kárpát-medencei magyar kisebbségi politizálásban. Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján darabokra szakadt a politikai élet, sorra jelentek meg a nagy érdekképviseletekkel szembemenő Fidesz zsebpártok, (Szlovákiában ellenkező folyamat zajlott le, az Orbánék által támogatott MKP-ból vált ki a Híd-Most), de Szerbiában megőrizte pozícióit a VMSZ. Itt egy idő után nem is próbálkozott a Fidesz, hiszen a nemrég elhunyt Kasza József VMSZ elnök 2007-ben visszavonult a párt éléről, s amúgy is épp átalakulás zajlott a pártban.

Akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen irányba. 2010-ben a Pásztor István vezette VMSZ azonban kizárta Kaszát a pártból és megfosztotta tiszteletbeli elnökségétől, ami az új idők új szelét jelentette már és felszínre hozta a mélyülő belső feszültséget. A VMSZ azonban akkor még tényleg nem omlott össze, az sem rázta meg, hogy a Jobbik próbálkozott pártépítéssel. Vonáék „testvérpártja”, a Magyar Remény Mozgalom nem rúgott labdába, a VMSZ tavalyig rendíthetetlenül uralta a magyar közéletet, mindaddig, míg le nem mondott a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Korhecz Tamás és tavaly augusztusban meg nem jelent a Magyar Mozgalom (MM).

A civilként színre lépő MM annak az egyre terebélyesedő botránynak volt a következménye, amelyet a vajdasági magyar média és közélet VMSZ általi „megszállása” robbantott ki. Az MM nem lett párt, a múlt heti kizárás azért történt, mert a feszültség tovább mélyült és Korhecz bejelentette, előfordulhat, hogy az MM is indul a választásokon. Mivel a VMSZ alapszabálya szerint a párt tagjai nem indulhatnak más szervezet színeiben, fegyelmi eljárás indult az MM-tagok ellen január végén, a fellebbezések után vált véglegessé a kizárásról szóló döntés.

A VMSZ álláspontja szerint az MM-t olyan "sértődött, pozíciót vesztett" emberek alapították, akik ismét előtérbe szeretnének kerülni. A mozgalom hivatalosan még nem jelentette be indulását. Amennyiben részt vesz a választáson, úgy tűnik, számíthat a balközép irányultságú VMSZ-ellenzékiek támogatására és mindazokéra, akik úgy gondolják, hogy a Pásztor István vezette formáció túlzottan alávetette magát a magyar kormánynak. Az Orbán-kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy 50 milliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban és a VMSZ-el közösen hajtja végre. A projekt öt évre szól, 30 milliárd hitelprogram, húsz milliárd vissza nem térítendő állami támogatás. Elsődleges célja, „hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék, hogy távoli piacokra is el tudják juttatni termékeiket”.

A bejelentést tevő Magyar Levente külügyi államtitkár szerint történelmi jelentőségű döntés született, amire soha korábban nem volt példa. Azt szeretnék kifejezni, hogy a kormány elkötelezett a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékben és érdemi módon történő megsegítésében. Más határon túli magyar területen nincs ilyen fejlesztési program.

Az autonómia sem zökkenőmentes

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati testülete, amely választás révén áll össze. Legutóbb 2014 októberében rendeztek kisebbségi választást Szerbiában, ugyanekkor voksoltak a magyarok az MNT összetételéről. Szerbiában 20 nemzeti kisebbség él, ebből 17 indult a kisebbségi választáson. A részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kell feliratkozniuk.

Erre a külön választói névjegyzékre 454 596-an iratkoztak fel, a legtöbben - 137 057-en - a magyarra. Szerbiában 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti.Az első MNT-t 2010-ben választották, mert a nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadta el a szerb parlament. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy a Kárpát-medencében elsőként, és azóta is utolsóként, a vajdasági magyarság nyert kulturális autonómiát és hozhatta létre az azt szavatoló intézményrendszert. Az MNT 35 tagú testület, amelyben a VMSZ háromnegyedes többséget ért el. A helyekért legutóbb négy magyar listán 117 jelölt indult.

Az autonómia gyakorlása közben azonban feszültségek adódtak. Az MNT-t több vád érte a kulturális élet „megszállása” miatt, azért, hogy a VMSZ a testületen keresztül centralizálja és kisajátítja a vajdasági magyar kultúra, oktatás és média intézményeit, saját embereit ülteti ezen intézmények és testületek élére. Az MNT tevékenysége ugyanis törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére egyaránt kiterjed.