Légszennyezés: metán kontra szén-dioxid?

Publikálás dátuma
2016.02.16. 06:16

Nemcsak a szén-dioxid, hanem más légszennyező és mérgező anyagok kiszűrését valósította meg az Európai Unió InGOS nevű programja. A nemzetközi hálózat egyik fontos eszköze egy hollandiai óriás mérőtorony volt. Közben egy, a Nature-ban megjelent tanulmány arra figyelmeztet: a széndioxidnak a levegőből való kivonásának káros mellékhatásai is lehetnek.

Az InGOS-programnak (Integrated non-C02, Greenhouse gas Observing System), amelyben 14 ország, köztük az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatói és szakemberei vettek részt, az volt a célja, hogy kialakítsák az olyan potenciálisan káros gázok mérését, mint például a nitrogénoxidét és metánét. Az InGOS olyan légkörfigyelő hálózatot hozott létre egész Európában, amely segítségével egységesíteni lehet a méréseket, bővíteni a már meglévő állomásokat és fejleszteni az új EU-tagállamok adottságait a már működő hálózatokba való integrálásra.

Az InGOS-nak sikerült azonosítani számos eddig ismeretlen, vagy a közelmúltban a hagyományos ipari gázok helyettesítésére piacra dobott gázokat a megfigyelő hálózat érzékenységének köszönhetően. Az egyik ilyen gáz, amelyre a program koncentrált, a metán volt, amelynek molekulái sokkal több hőt tartanak meg, mint a széndioxid, és ezáltal jobban erősítik a globális felmelegedést. Ennek mérésére a hollandiai Cabauw-ban működő több mint 200 méter magas meteorológiai tornyot használták fel.

A metán baktériumok által természetes módon képződik a nedves zónákban és ott, ahol nagy az állatállomány. Jelenleg az emberi tevékenységek nagyobb mennyiséget bocsátanak a légkörbe, mint a természetes források. Közben a Nature-ben az East Anglia egyetem kutatója olyan tanulmányt tett közzé, mely szerint jobb csökkenteni a C02-kibocsátásokat, mint megoldásokat keresni annak kivonására.

Repülők CO2-kibocsátási korlátja
Az ENSZ egy bizottsága új szén-dioxid-kibocsátási korlátokat jelentett be a kereskedelmi repülőgépek számára. A cél lelassítani az egyik leggyorsabban növekvő közlekedési légszennyezési forrást. A szabvány az új tervezésű repülőgépekre 2020-tól, és a jelenleg már gyártásban lévő típusok leszállítását illetően 2023- tól vonatkozik. A bizottság ajánlásai között 2028 szerepel a standardokat nem teljesítő modellek végső gyártási határidejeként. A Fehér Ház közleménye szerint a megállapodás – annak hatálybalépését követően – 140 millió személyautó szén-dioxidkibocsátás ának megfelelő csökkenést eredményez.

Napjainkban számos elképzelés létezik ez utóbbira:

* nagyarányú fatelepítések,

* az óceánokban lévő fitoplankton mesterséges tenyésztése,

* elégetésre szánt növények termesztése az elektromos hőközpontokban,

* lúgos eső kiváltása a felhőkből a levegőben lévő széndioxid lekötésére.

Ha nem sikerül sürgősen csökkenteni a C02-kibocsátást ezekre valóban szükség lesz. Csakhogy, mint arra a tanulmány szerzője, Phil Williamson rámutatott, ezek az eljárások igen költségesek és környezetkárosodással járnak. A professzor emlékeztetett arra, hogy amennyiben betartják a tavalyi párizsi klímacsúcs megállapodásait, vagyis a globális felmelegedést az évszázad végéig 2 C fok alá szorítják le, a különböző klímamodellek becslései szerint 2100-ig 600 milliárd tonna széndioxidot kell kivonni a légkörből. Ezt legkésőbb 4 éven belül el kell kezdeni, évi 20 milliárd tonna kivonásával.

Ennek költségeit még fel sem mérték igazán, de például a jelenleg feltételezett módszerek szerint a bioenergiához szükséges kultúrákhoz 580 millió hektárnyi termőterület kellene, amely az Egyesült Államok területének a fele, és a Föld jelenleg művelhető területeinek egyharmada. Ez pedig erdők, legelők elvesztését jelentene, komoly kihatással lenne az állatvilágra és ezáltal az élelmiszer-biztonságra, hiszen a megmaradt területeken ugrásszerűen kellene a mezőgazdasági termelékenységnek növekednie, hogy kielégítsék a Föld folyamatosan szaporodó lakosságának igényeit.

A légköri széndioxid bioenergia felhasználása általi csökkentése körül amúgy is sok a bizonytalanság, mert igen nagy különbségek várhatók a bioenergiát adó növények termesztésében aszerint, hogy azokat elhagyott területeken művelik, vagy pedig e célból erdőket kell kiirtani. De egyik variáció sem érné el a párizsi célkitűzést, sőt, ha nagy területen váltanák fel az erdőket a termőterületek, akkor a légköri C02 további 150 milliárd tonnával növekedne. A nagyarányú erdőtelepítések sem veszélytelenek, mert megbonthatják a természetes ökoszisztémát: megváltozna a felhőtakaró, a talaj és a víz aránya, amelyek a párolgások révén ugyancsak kihatnának a Föld felszíni hőmérsékletére. Alternatív megoldásként a brit kutató a talajba megfelelő mennyiségben kevert szilikátokat ajánlja, amelyek kémiai úton elnyelik a széndioxidot.

Kína palackozott friss levegőt vásárol Kanadából

A környezetvédelemre való figyelmeztetésnek vannak egészen sajátos módjai. Egy Hongkongban élő brit fiatalember, miután tavaly decemberben a pekingi hatóságok első ízben ismerték el a főváros súlyos légszennyezettségének tényét, úgy döntött, hogy üzletet csinál a friss levegőből: angliai és wales-i vidéki friss levegőt kezdett el palackozni 580 milliliteres üvegekbe, amelyeket 80 fontért árusít tehetős kínaiaknak.

Az e célból létrehozott Aether nevű cégének alkalmazottai hajnalban járják a hegyeket-völgyeket, hogy minél frissebb levegőt gyűjtsenek a „rászorultaknak”. A kínai újév alkalmából már egy „luxusdobozt” is kitaláltak 15 palackkal, összesen 888 fontért. Hasonló ötlettel kanadaiak is próbálkoztak: a Sziklás hegységből származó Vitality Air dobozait már 20 dollárért is meg lehet vásárolni.


Zöld dízel

A szennyező kibocsátásokat nemcsak elektromos, hidrogén vagy hibrid meghajtású autókkal lehet csökkenteni. Van egy új üzemanyag is, olasz szabadalom, a nemzeti energiatröszt (ENI) technológiai kutatásának eredménye. Az új üzemanyag tudományos neve HVO, azaz Hydrotreated Vegetable Oil. A technológiáját a Honeywell Uop-pal dolgozta ki az ENI. Ez a növényi olajak hidrogenizációján alapul és felhasználhatók állati zsírok, használt olajok, hulladékszármazékok is. Az új üzemanyag előnye:

* már 5 százalékos keverésével is elérhető 4 százalékos fogyasztás-csökkentés,

* a „hideg” indulás megkönnyítése,

* a széndioxid-kibocsátás 5 százalékos csökkentése (az Euro 5 motoroknál ez 40 százalékot is elérhet, amivel az olasz törvény által előírt kibocsátási szint alá kerülhet)

* kevesebb zaj.

A zöld dízel Olaszországban január 12-től kapható az országban működő 3500 ENI-kútnál. Ára ugyanannyi, mint a „kék dízelé”.

Biokerozinnal Skandináviába

Január végétől mindazok a repülők, amelyek Oslo legnagyobb légi kikötőjében, Gardermoenben landolnak, biokerozinnal tölthetik fel tartályaikat. Az Airbus, a Boeing vagy a Bombardier legújabb modellje nem igényelnek átalakítást ehhez. Az első fecske a Lufthansa Airbus 320-a volt. A Star Alliance más társaságai a skandináv SAS-tól a Star Alliance-ig csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint ahogy a holland KLM is. A bio-üzemanyagot Gardermoenben ugyanazoknak a tartályokban tárolják, mint korábban a hagyományosat.

A kezdeményezők az Avinor, az a társaság, amely irányítja a norvég repülőtereket, a Sky SPG, amely a bioüzemanyagok kutatására és előállítására szakosodott és az Air Pop, a forgalmazó voltak. Az Avinor és az Air Pop megegyezést kötöttek legalább 1,23 millió liter szállításához. A nemzetközi repülési szervezettel, az IATÁ-val egyetértésben terjeszteni akarják az üzemanyagot a világ minden részében. Az IATA célul tűzte ki a polgári repülés által kibocsátott szennyezés felére csökkentését 2050-ig.

Ingyen töltés
Svédország és Norvégia sokkal előbbre tart, mint a világ többi része az alternatív források felhasználásában. Norvégiában az eladott autók 11 százaléka elektromos. A vevő az autó árától függően 5-10 ezer euró kedvezményt kap. Az eredmény: 2015 szeptemberében a Teslától, egy hónappal később a Nissan Leafből adták el a legtöbbet.
Akinek elektromos autója van, az ingyen feltöltheti a nyilvános töltőállomásoknál, csaknem nullával egyenlő összeget fizet a közlekedésért, a biztosításért, a parkolásért, és használhatja a buszsávot. Ambiciózus a svéd kormány terve is: a magas fokú iparosítás, erdőtlenítés ellenére 2050-re meg akarja szüntetni a káros kibocsátásokat, kedvezményeket ajánl annak, aki bio-üzemanyag meghajtású kocsit vásárol, (jelenleg ezek a kocsipark 25 százalékát teszik ki), és hibrid üzemanyagú buszokat terveznek beállítani.
ENSZ-javaslat a repülőgépek széndioxid-kibocsátásáraAz ENSZ egy bizottsága új széndioxid-kibocsátási korlátokat jelentett be a kereskedelmi repülőgépek számára. A cél lelassítani az egyik leggyorsabban növekvő közlekedési légszennyezési forrást. A szabvány az új tervezésű repülőgépekre 2020-tól, és a jelenleg már gyártásban lévő típusok leszállítását illetően 2023-tól vonatkozik. A bizottság ajánlásai között 2028 szerepel a standardokat nem teljesítő modellek végső gyártási határidejének. A Fehér Ház közleménye szerint a megállapodás – annak hatályba lépését követően – annyi széndioxidkibocsátás-megtakarítást eredményez, amennyit 140 millió személyautó bocsát ki.

 

Frissítve: 2016.02.15. 20:48

Ha szerencséje van, élőben is láthatja a hiénakölyköket Szegeden - Fotók!

Publikálás dátuma
2016.02.15. 15:15

Némi szerencsével már a látogatók is megfigyelhetik azt a két kölyök foltos hiénát (Crocuta crocuta), melyek tavaly születtek a Szegedi Vadasparkban - közölte Veprik Róbert igazgató hétfőn.

A kölykök életük első hónapjait a házuk biztonságában töltötték. A kis hiénák neme még nem ismert, bár az állatorvosi vizsgálatokon és a kötelező oltásokon már túlestek. A hiénáknál a nőstények és hímek teljesen egyformák, még a nemi szerveik is ugyanúgy néznek ki. Brehm idejében még csak akkor tudták teljes biztonsággal megállapítani, hogy a vizsgált hiéna milyen nemű, ha megszülettek a kicsinyei. Ma már elegendő ehhez vérmintájuk genetikai vizsgálata.

A hiéna hímek és nőstények nagyfokú hasonlósága abból fakad, hogy az utóbbiak tesztoszteronszintje nagyon magas. A felnőtt hiéna nőstények nagyobbak a hímnél, és agresszivitásuk sem marad el tőlük. Erejük mellett az is segíti őket, hogy rokoni kapcsolatban állnak egymással, így számítanak az uralkodó nemnek a csapaton belül.


A foltos hiénák etetése része annak az állatbemutató programnak, amelyet március közepétől november első napjáig tartanak a Szegedi Vadasparkban. Az etetés mellett rövid előadással mutatják be az állatokat.

A foltos hiénák Afrikában a Szaharától délre a nyílt füves puszták, szavannák, bozótos területek lakói. Sokáig dögevőknek tartották őket, de ma már ismeretes, hogy kitűnő vadászok. A hiéna kisebb rágcsálókat egymaga is elfog, a nagyobb zsákmányra azonban falkában vadászik. Egy tíz-húsz egyedből álló csapat kevesebb mint egy perc alatt képes felfalni egy zebrát.

Fotó: Endrédi Lajos/zooszeged.hu

Fotó: Endrédi Lajos/zooszeged.hu

A ragadozó rendkívül erős állkapcsával a csontokat is képes összeroppantani. Rendkívül erős nyak- és vállizmainak köszönhetően magánál nagyobb állatott is el tud vonszolni. Főleg sötétben vadászik, és akár óránként 60 kilométeres sebességgel is képes futni viszonylag hosszabb távon.

A hiénák testhossza eléri a 180 centimétert, átlagos tömegük 85 kilogramm. Hátulsó lábaik rövidebbek az elsőnél, hátuk emiatt lejtős. Futáskor csak az ujjaik érintik a földet. Karmaik nem húzhatók vissza. Szürkésbarna bundájuk ritkás, a nyakon és a hát hosszában sörényt alkot, az egyedek ennek felborzolásával üdvözlik egymást.

A nőstények teje nagyon magas fehérje- és zsírtartalmú, és a kicsik hosszú ideig, akár 12-16 hónapos korukig szopnak. A magasabb rangú nőstények előbb válnak ivaréretté és gyakrabban is fialnak, mint az alacsonyabb rangúak, ezzel több utódot tudnak felnevelni.

Szerző

Partra vetődött delfinek - Mérgező anyagot találtak a boncolásnál

Publikálás dátuma
2016.02.12. 14:01
Illusztráció/Getty Images
Nagy mennyiségű mérgező anyagot, higanyt és kadmiumot találtak a Skóciában partra vetődött és elpusztult delfinek szervezetében brit kutatók. A tragikus eset mg 2012-ben történt, amikor hosszúszárnyú gömbfejű delfinek raja vetődött a skót partokra Anstruther és Pittenweem között szeptember 2-án. A 31 emlősből csak 10 volt képes visszatérni a vízbe, 21 elpusztult.

Az Aberdeeni Egyetem és a partra vetődött tengeri állatok skót adatbázisának (Scottish Marine Animal Stranding Scheme) kutatói megvizsgálták a tetemeket, tanulmányukat a Science of the Total Environment című szaklap ismertette. A kutatók a higany olyan magas koncentrációját mérték az állatok szervezetében, ami embereknél idegrendszeri zavart okozhat. Első alkalommal mutatták ki, hogy a kadmium képes áthatolni az úgynevezett vér-agy gáton, vagyis az agyat védő természetes határon - írta a BBC hírportálja. Nem találták jelét annak, hogy a higany és a kadmium az agyban megzavarta volna az állatok tájékozódási képességét, amely néha partra sodródást okoz. Úgy vélték azonban, hogy a két anyag nagy mennyisége stresszt okozhatott a delfineknél.

Tanulmányuk "világos összefüggést" mutatott ki a cetek életkora és a mérgező anyagok koncentrációja között, ami arra utal, hogy a mérgek okozta, úgynevezett toxikus stressz annál nagyobb, minél tovább él az állat. Az eredmények azt bizonyíthatják, hogy ez a delfinfaj kevésbé érzékeny a higanymérgezésre, mint az ember, ám nem lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy a mérgek hozzájárultak az állatok eltévedéséhez.

Eva Krupp, az Aberdeeni Egyetem környezetvédelmi vegyész-analitikusa, a kutatás résztvevője elmondta, hogy a delfinek legfontosabb szerveiből meglepően sok mintát sikerült gyűjteniük, így először láthatták, hogyan hatnak a környezetszennyező anyagok hosszú távon a tengeri emlősökre.

"Egyedülálló információk birtokába jutottunk, mivel egyetlen delfinraj igen különböző korú tagjainál vizsgálhattuk meg, hogy változnak a korral a különböző anyagok hatásai" - magyarázta Krupp. Az állatok között egy év alatti és 36 éves is volt. A kilencévesnél idősebb delfinek mindegyikénél igen magas higanykoncentrációt mértek, háromnál olyan magas volt, ami embereknél komoly idegrendszeri zavart okozna. "Minél tovább él tehát a tengeri emlős, annál kevésbé lehet képes a mérgező hatásokkal megküzdeni" - következtetett a kutató.

Szerző