Ma kell leadnia Budapestnek az olimpiai pályázat három dokumentációjából az elsőt. Ez a játékok megrendezésének víziójáról, koncepciójáról, stratégiájáról szól. A következő dokumentáció leadásának határideje október 7. lesz, ekkor az irányításról, jogi háttérről, valamint a költségvetésről kell majd nyilatkozni. Az utolsó, harmadik jelentést pedig 2017. február 3-ig kell letenni a NOB asztalára, ez már a lebonyolítás részleteiről, élményekről, s a helyszínek „utóéletéről” szól majd.
A jelentkezés sem olcsó
Csak a pályázat benyújtása összesen 250 ezer dollárba, vagyis csaknem 70 millió forintba kerül. Az első részletet 2015. október 16-ig kellett befizetni, a pályázók ekkor deklarálták, hogy részt vesznek az egész procedúrán. Az első pályázati szakasz lezárása után, 2016 júliusában kell befizetniük az érintett városoknak a következő, szintén 50 ezer dolláros részletet, a harmadik pályázati összeg átutalása pedig 2017 januárjában válik esedékessé, ez 150 ezer dollárt tesz ki. Az első, ma leadandó jelentést február és május között egy a NOB által kijelölt munkacsoport véleményezi a városokkal folytatott konferencián, s az általa készített értékelést továbbítja majd a nemzetközi bizottság végrehajtó bizottságának.
A NOB tavaly augusztusi újítása értelmében nem lesz köztes szűrés a pályázók között, ami azt jelenti, hogy az összes pályázó város, így Budapest is végig versenyben marad a 2024-es olimpia helyszínének kijelöléséig. A Magyar Olimpia Bizottság tavaly júliusban küldte el a 2024-es olimpiára és paralimpiára vonatkozó pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-hoz. A jelentkezési határidő szeptember 15. volt. Az, hogy mely város adhat majd otthont a következő olimpiában, a NOB 2017 szeptemberében, Limában esedékes ülésén derül ki.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányzati határozatra – melyben olimpiához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztések szerepelnek – reagálva Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője számos kritikát fogalmazott meg. Mint az interpellációjában kiemelte, a csepeli HÉV villamossá „alakításának” terve egyértelműen rámutatott, hogy az ötlet mögött „nincs szakmai munka, nincs beleillesztve a város hosszú távú fejlesztési koncepciójába, illetve a közlekedésfejlesztési koncepcióba”.
Az elfogadott határozati javaslattal a csepeli HÉV-vel kapcsolatos beruházást a Fővárosi önkormányzat kizárólagos fennhatóság alól kivették, azt közvetlen olimpiai beruházásként határozták meg, így a csepeli HÉV fejlesztése, átalakítása a kormányzat ügyévé is vált. Szabó szerint a csepeli lakosokat és a szakértőket igencsak meglepte a csepeli HÉV olimpiai átalakításának tervezete.
Mennyibe kerül?
A nagy kérdés az, mekkora összegeket emészt majd fel az olimpia. Erre nem könnyű megadni a választ, de némi támpontot adhat, hogy az utóbbi négy csúcsesemény átlagosan majdnem 20 milliárd dollárba, tehát több mint 5400 milliárd forintba került (igaz, ezek közül kiemelkedően drága volt a pekingi). A magyar szervezők azt remélik, hogy a NOB által 2014-ben elfogadott Olympic Agenda 2020 révén jelentősen csökkenthetőek a költségek, ez a program ugyanis a kisebb, olcsóbb és ésszerűbb, az adott város, ország olimpiától független fejlesztési terveibe illeszkedő, a meglévő adottságokra építő, a fenntarthatóságot és az utóhasznosítást kiemelten érvényesítő olimpiarendezés mellett foglal állást.
A 40 pontból álló reformprogram legfontosabb irányelve, hogy ezentúl minél gazdaságosabb olimpiák valósuljanak meg. A célkitűzések között szerepel, hogy már magának a pályázatnak a költségei is csökkenjenek. Ha óvatosan számolunk, akkor abból indulhatunk ki, hogy a 2024-es olimpia megrendezésének költsége 10 milliárd dollár körül alakul, ez azonban valóban rendkívül visszafogott becslés. A magyar kormány mindenesetre 774 milliárd forintra taksálja a világjátékok összköltségét, ami kevesebb, mint 3 milliárd dollár. Nehezen elképzelhető, hogy ekkora összegből kijöjjön az olimpia megrendezése. Igaz, az atlantai olimpia ennél kevesebbe, 1,65 milliárd dollárba került, ott azonban nem volt szükség olyan jelentős infrastrukturális beruházásokra, mint amelyek Magyarországra várnának.
Az említett 3 milliárdnál egyébként a majdnem három évtizeddel ezelőtt, 1988-ban megrendezett szöuli olimpia is többe került 700 millióval. A nyári olimpiák történetében eddig a legdrágább a pekingi volt, a 2008-as világjátékokra 40,3 milliárd dollárt költöttek, ennek költségét azonban még a 2014-es szocsi téli olimpia is meghaladta, amely abszolút világcsúcstartó több mint 50 milliárd dollárral. Az olimpia összköltségeinek megjövendölése nem egyszerű, s a múltban a szervezők szinte mindig alulbecsülték a végső árat. Így történt ez a 2004-es görög olimpiai játékok esetében is.
A világverseny rendezésének is köze van Athén mai súlyos gazdasági problémáihoz, pedig mértékadó pénzügyi intézetek már az olimpia megrendezése előtt figyelmeztettek arra, súlyos következményei lesznek a rossz tervezésnek. A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2004 júniusában, az olimpia megkezdése előtt figyelmeztetett arra, hogy a növekvő költségek miatt a kormány jókora adósságot halmozhat fel, s három százalékkal növelheti a költségvetési hiányt.
Az előjelek valóban aggasztóak voltak, hiszen csak az olimpiai falura szánt összeget kellett az olimpia megkezdése előtt 2,5 milliárd euróról 4,6 milliárdra. Görögország esetében a rossz tervezésnek valóban igen súlyos következményei lettek. A brit gazdaságot viszont nem viselte meg a 2012-es olimpia megrendezése, pedig ezt is nagyon alulbecsülték, hiszen 4 milliárdra taksálták az összköltségeket, ezek azonban később majdnem elérték a 10 milliárd dollárt. Mivel még „csak” a 2024-es pályázat benyújtásáról van szó, ezért egyelőre az ígérgetés fázisában vagyunk. Ilyenkor könnyű azt kommunikálni a közvéleménynek, hogy a világjátékok megrendezése mennyire olcsó és nyereséges lesz, az azonban már csak a nagy esemény megrendezése után derül ki, valójában mekkora ráfizetés volt az egész esemény.
Sokan azzal érvelnek, nem a rendezés közvetlen, hanem a közvetett hatásai jelentősek, ám szintén Görögország példája mutatja azt, hogy a turizmusra sem gyakorol kedvező hatást a világjátékok megrendezése, mert sokan inkább más, nyugalmasabb úti célt választanak maguknak, s nem a forgalmas olimpiai helyszíneket, s ezek a negatív hatások még a rendezés utáni években is éreztetik hatásukat.