Alszik az egészségügy irányítása

Az egészségügyi irányítás álomba merült – így fogalmazta meg a szakma értékelését az egészségügyi államtitkár október közepi kinevezése óta eltelt időszakról az Alapellátó Orvosok Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke az Egészségügy 5 Dimenzióban című egészségügyi konferencián.

Selmeczi Kamill értékelése szerint hosszú ideje csak időhúzás látszik az ágazatban. Miközben már unásig ismétli minden egészségügyi szervezet, elemző vagy ellenzéki politikus, hogy beteg a magyar társadalom, nagy baj van az ellátórendszerrel, kiöregednek az orvosok, megalázóak a bérek, nagy a kivándorlás és nem elegendő az utánpótlás, nincs érdemi javaslat ezeknek a bajoknak a megoldására. Ónodi-Szűcs Zoltán egyelőre megakasztotta a 2010-ben elindult pozitív folyamatokat, amelyekben először Szócska Miklós munkabékét teremtett, utódjával, Zombor Gáborral pedig azért lehetett előre jutni a tárgyalásokon, mert az alapellátók tapasztalata szerint ő értette is, amiről az orvosok beszéltek. Jelenleg a FAKOOSZ szerint a háziorvosi rendszer még stabil, de nincs jövője. A tavaly nyáron megszületett alapellátási törvény megfelelő keretet adna az előrelépéshez, de nem került több pénz a háziorvosokhoz és egyetlen végrehajtási rendelet sem született meg az elfogadása óta. A kormány sokszor hivatkozik rá, hogy tavaly és az idén is 10 milliárd forintos pluszpénzt kapnak a háziorvosok, de a propagandával szemben az idei összeg még nem érkezett meg a számlákra. Selmeczi Kamill úgy látja, a pénzügyi adminisztrációban bajok vannak, de azt is kifogásolta, hogy megakadtak a korábban folyamatos szakmai tárgyalások az államtitkársággal.

Csak kevéssel optimistábbak a járóbeteg-ellátás szervezői. Tavaly év végén ugyan kaptak 4,7 milliárd forintot fejlesztésekre az egészségpénztár év végi maradványából, de ennek nagy része a kórházak mellett működő rendelőkbe került, miközben a 93 ilyen módon integrált szakrendelővel szemben 306 önálló intézmény fejlesztését kellene megoldani. Polák László, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség nevében úgy fogalmazott, 2010 óta nem nőtt az ellátásokért járó díj, ezért már alig tudják kigazdálkodni például a közben évente emelkedő minimálbéreket. Ketyeg a humánerőforrás bomba – üzenik az intézményigazgatók a humántárca vezetőinek és azt javasolják, folytassák az egynapos sebészetek megerősítését, rövidítsék le a betegek gyógyulásig vezető útját és hagyják az önkormányzatoknál az önálló szakrendelőket.

Palkó András szegedi egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy a radiológiai leletek elemzését elvégezni képes szakorvosokból komoly hiány van az országban. Számításai szerint száz radiológusból ma 20 külföldön dolgozik, a következő 20 nyugdíjas, másik 20 tudása elavult, 20 nem ott található, ahol valóban szükség lenne a munkájára, marad tehát 20 százalék, amelyre érdemben számítani lehet. Ezért lassú a rákbetegek pontos diagnosztikája, végső soron pedig ezért riasztóak a magyar rákhalálozási statisztikák.

A veszprémi kórház nyugdíjba készülő főigazgatója azt emelte ki előadásában, hogy az egészségügyi szükségletek kielégítésében egyre távolabb kerülünk Európától. Rácz Jenő emlékeztetett rá, hogy míg 1992-ben az uniós átlag felét kaphatta meg egy magyar beteg, addig 2013-ban már csak a 36 százalékát. Ezt a kormány is tudja és tehetetlenségét ugyanazzal a növekvő agresszióval próbálja leplezni, amivel a kétségbeesett betegek a nővérek, vagy mentősök ellen fordul. A volt egészségügyi miniszter szerint a politika ma próbálja a szakmára hárítani az ellátási gondok felelősségét, igyekszik megosztani az orvos- és ápolótársadalmat, statisztikákat gyárt a bajok elkenésére, időnként név szerint is odadob a médiának szétszedhető arcokat és folytonos vezetőváltásokkal próbálja elfedni a működésképtelenséget.

Az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztése, a minimumrendeletek felülvizsgálata, a kórházi kancellári rendszer kialakítása, az egészségügyi határterületi ellátások átadása a szociális ágazatnak, valamint a főváros és térsége ellátórendszerének fejlesztése szerepel az egészségügyi államtitkárság következő feladatainak sorában - mondta felszólalásában az egészségügyért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, két és fél év van arra, hogy érdemit alkossanak az egészségügyben. Az egészségügyi háttérintézmények tervezett átalakításával kapcsolatban kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta, szerinte meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági "lábat". Leszögezte: a döntés kormányzati lesz, azonban úgy érzi, az eddigi kormányzati egyeztetéseken jól érveltek.