Keserédes évforduló Koszovóban

Koszovó ma ünnepli fennállásának nyolcadik évfordulóját. A köztársaságban ünneplés helyett nagyszabású tüntetést helyezett kilátásba az ellenzék. A rendőrség attól tart, hogy a megmozdulás erőszakba torkollik. „A múltbéli tüntetések, illetve az általunk megszerzett információk alapján tüntetések során néhányan fegyvert vethetnek be, emberi életeket sodorhatnak veszélybe” – hangzik a rendőrség közleménye. Arra kérik az embereket, tartózkodjanak az erőszaktól, mivel annak „súlyos következményei lehetnek” – közölték.

Pristinát a teljes összeomlás fenyegeti, a parlamenti üléseken rendre könnygázt vetnek be, amely az Önrendelkezés nevű párt vezetője, Albin Kurti szerint azért szükséges, mert „ilyen radikális lépésekkel lehet megmenteni Koszovót” – mondta az AFP-nek. A képviselőt le is tartóztatták, nemrégiben azonban kiengedték a börtönből. A rendőrség két letartóztatással készült a mai napra: őrizetbe vették az Önrendelkezés szóvivőjét, illetve frakcióvezetőjét.

Az ellenzék egyik legfőbb célja, hogy megakadályozza azt az ENSZ égisze alatt született megállapodást, amely nagyobb önrendelkezést biztosítana az ország északkeleti részén élő szerb kisebbség számára. Az albán keményvonalasok attól tartanak, hogy Szerbia elszakíthatja ezt a kis országrészt Koszovótól. Emellett előrehozott választás kiírását, továbbá népszavazást is követelnek.

A polgárok többsége más miatt elégedetlen a függetlenség kikiáltása után nyolc évvel. A lakosság 70 százaléka 35 évnél fiatalabb, ám a Világbank adatai szerint az állástalanok arány körükben 40 százalék körüli. Hashim Thaci volt miniszterelnök, jelenlegi külügyminiszter azonban továbbra is meg van győződve, hogy a köztársaság szép jövő előtt áll. „Az ország változik, nem tökéletes ugyan, s tudom, többet kell tennünk azért, hogy előrébb jussunk” – mondta.

Szerző

Kiélezte a kampányt a Vadász halála

Publikálás dátuma
2016.02.17. 06:32
A taláros testület 2010-ben. Elöl: Clarence Thomas, Antonin Scalia, John Roberts főbíró, Charles Kennedy, Ruth Bader-Ginsburg. H
Antonin Scalia váratlan halála tovább bonyolítja az amúgy is rendhagyó amerikai választási kampányt. A legfelsőbb bíróság tagjainak utódlása mindig komoly politikai csatározások tárgya, ezúttal pedig különösen késhegyre menő hadakozás várható, s egyáltalán nem biztos, hogy a következő elnök hivatalba lépése előtt sikerül dűlőre vinni az ügyet. A republikánus többségű szenátus ugyanis blokkolni akarja a jövő januárban leköszönő demokrata elnök, Barack Obama jelöltjének beiktatását, attól tartva, hogy egy liberális bíró kinevezésével hosszú időre átbillen az eddig 5-4 arányú konzervatív fölény a kilencfős taláros testületben.

Scalia a konzervatívok biztos bástyája volt a legfelsőbb bíróság tagjai között. A „Vadász” – ezt a címet adta a legfelsőbb bíróságról szóló könyvében a róla szóló fejezetnek Jeffrey Toobin, a CNN jogi szakértője. Scalia a volt alelnök, Dick Cheney barátja volt, gyakran jártak együtt vadászni. Amikor 2005-ben elhunyt a legfelsőbb bíróság előző elnöke, William Rehnquist, Scalia egy darabig bizakodott, hogy ő lehet George W. Bush jelöltje a főbírói posztra. Bush azonban egy fiatalabb és mérsékeltebb bíró, John Roberts mellett döntött, nem utolsó sorban abból a megfontolásból, hogy hosszú időre biztos kezekbe tegye le a nagy befolyású testület vezetését.

A legfelsőbb bíróság első olasz-amerikai származású bírája egyszerre volt gyűlölt és bálványozott figura, Scaliára feltekintettek a jogászok, még akkor is, ha a legkevésbé sem értettek egyet vele. Szórakoztató előadó és remek stiliszta volt, aki nagy műgonddal írta meg ítéleteit. Az idők változását tükröző, „élő alkotmány” elvét alkalmazó bírákkal szemben annak az iskolának a híve volt, amelyik az alkotmány szó szerinti értelmezéséhez ragaszkodik.

Scalia mindig nyerni akart, de több esetben nem talált elegendő szövetségest a kilencek között. 1992-ben például nagy csatát vívott a nők szabad választásának jogát biztosító abortusztörvény, a „Roe vs. Wade” visszafordításáért, ám nem járt sikerrel. Számos más kérdésben azonban igen: többek közt Scalia voksa is ott volt az igenek között 2000-ben, amikor a legfelsőbb bíróság 5-4 arányban leállíttatta a szavazatok újraszámlálását Floridában, s ezzel Al Gore-ral szemben gyakorlatilag ifjabb Bushnak ítélte az elnökségét.

Sokan a taláros testület történetének mélypontjaként tartják számon ezt az ítéletet. Egy másik esetben a konzervatív bíró olyan hatásosan érvelt az amerikai alkotmány 2. számú kiegészítése mellett, hogy még Barack Obamát is sikerült meggyőznie arról: az állampolgároknak egyénileg is joguk van a fegyvertartásra. Nézeteit jól mutatja, hogy Scalia a halálbüntetés híve volt, ellenezte a feketék pozitív diszkriminációját, tavaly pedig – kisebbségbe szorulva – a melegházasságot engedélyező, történelmi verdikt ellen szavazott.

A legfelsőbb bíróság az amerikai demokrácia egyik legbefolyásosabb intézménye. A három hatalmi ág egyikének csúcsszerveként a taláros testület rendszeresen hosszú távra szóló, meghatározó jelentőségű döntéseket hoz alapvető társadalmi kérdésekben. A John Roberts főbíró vezette testületben a mostani üresedés nyomán számos ügyben döntetlen lehet az állás, s ez mindaddig így marad, amíg nem sikerül megállapodásra jutni Scalia utódjának személyéről. A jelenlegi 8 tag közül négyet republikánus, négyet viszont demokrata elnök nevezett ki. Bár eddig elvileg többségben voltak a konzervatív bírák a liberálisokkal szemben, mindig akadt valaki – többnyire a szintén 79. évében járó Charles Kennedy –, aki hol ide, hol oda szavazott. Egyébként maga Roberts főbíró sem mindig a konzervatívok szája íze szerint voksolt.

Ahogy várható volt, Scalia halála nyomán az elnökválasztási harc egyik kulcskérdésévé vált utódjának személye: a republikánus elnökaspiránsok már a szombat esti tévévitában kétségbevonták a szerintük „béna kacsává” vált Obama jogát, hogy jelöltet állítson a posztra. „Halasztás, halasztás, halasztás” – fogalmazta meg a lényeget Donald Trump. A milliárdos nem sokat konyít a joghoz, de nem csak ő helyezkedett erre az álláspontra. Ted Cruz texasi szenátor, aki a néhai Rehnquist főbíró mellett szolgált, s jelenleg is a szenátus jogi bizottságának tagja, szintén az utódállítás elodázását szorgalmazza. Beígérte a republikánus obstrukciót, noha pontosan tudja, milyen bonyolult jogi helyzet állhat elő, ha hiányzik a döntő voks a legfelsőbb bírósági ítélethirdetéseknél.

A demokrata oldalon viszont biztatják az elnököt, hogy éljen a lehetőséggel. Hillary Clinton nem sokkal a haláleset bejelentése után sürgette Obama elnököt, hogy mielőbb nevezze meg jelöltjét a megüresedett tisztségre. Obamát, hangsúlyozta Clinton, nem három, hanem négy teljes évre választották meg, így csaknem egy év van hátra az elnökségéből, bőven van tehát idő egy új bíró beiktatására, s a szenátus nem zárkózhat el ettől a döntéstől. 1900 óta hét alkalommal fordult elő, hogy az elnök hivatali idejének utolsó évében nevezett ki új bírót, legutóbb Ronald Reagan 1988-ban Clarence Thomast.

Márpedig Mitch McConnell, a szenátus többségi republikánus vezetője rögtön közleményt adott ki, leszögezve, szerinte már a következő elnök joga az új bíró jelölése. McConnell dolgát nagyon megnehezíti a legfelsőbb bírósági üresedés, éppen elég gond számára a választási évben, hogy az újraválasztásukért küzdő szenátorokat segítse, s megőrizze a szenátus 54-46 arányú republikánus többségét. Most e küzdelemnek is plusz tétje lett. Elvileg 60 voks, azaz republikánus támogatás is kell egy új bíró kinevezéséhez. Obama már két bírót állíthatott, Sonia Sotomayort 2009-ben 68-31, Elena Kagant 2010-ben 61-31 szavazataránnyal erősítették meg a száz tagú szenátusban. Jelenleg három nő szolgál a testületben.

A Fehér Ház már közölte, hogy Obama elnök a republikánusok méltatlankodása ellenére élni kíván jelölési jogával, s akár már jövő héten bejelentheti, ki lesz a választottja. A találgatások máris megindultak, a szakemberek legvalószínűbbnek egy indiai-amerikai bíró, Sri Srinivasan nevezését tartják, aki a néhány éve visszavonult Sandra Day O’Connor mellett bojtárkodott a legfelsőbb bíróságban, egyaránt szolgált Bush és Obama kormányzatában, majd amikor 2013-ban a washingtoni fellebbviteli bíróságra kinevezték, a szenátus 97:0 arányban támogatta. A republikánusok így nehezen találhatnak érveket kinevezésének elutasítására. Szóba jöhet még Merrick Garland, aki 2010-ben „tartalék jelölt” volt Kagan mögött. Nála az a hátulütő, hogy 63 éves, idősebb tehát, mint az utóbbi évek kinevezettjei. Több bírónő, köztük a vietnami-amerikai Jacqueline Nguyen, vagy Loretta Lynch, a jelenlegi igazságügyi miniszter is szerepelhet Obama listáján.

Jogi szakértők figyelmeztetnek, hogy amennyiben a legfelsőbb bíróság két idényre is foghíjas maradna, az akár hátrányos is lehet a keménykedő republikánusoknak. Ha ugyanis már folyamatban lévő ügyekben döntetlen eredmény születik, akkor a szabályok értelmében az alsóbb szintű bíróság által hozott legutóbbi ítélet emelkedik jogerőre. Márpedig idén számos nagy fontosságú ügyben kellene a taláros testületnek szavaznia, például az elnök egészségügyi reformjával kapcsolatban. Számos vallási szervezet fellebbezett, megkérdőjelezve, hogy munkáltatóként kötelesek-e a fogamzásgátlót biztosítani alkalmazottaiknak.

Hét esetben az alsóbb szintű fellebbviteli bíróság az Obama-tervezet mellett döntött, egy esetben nem. Tervek szerint a jövő hónapban kerül a legfelsőbb bíróság elé az egyetlen texasi abortuszklinika bezárásának ügye. Egy, a feketék előrejutását segítő, pozitív diszkriminációt érintő ügy is legfelsőbb bírósági ítéletre vár. A legnagyobb horderejű döntés pedig az, hogy alkotmányosnak nyilvánítják-e Obama elnöki rendeletét, amellyel négymillió illegális bevándorló deportálását leállíttatta. Ha 4-4 lenne az állás a taláros testületben, az Obama döntését megkérdőjelező, alsóbb szintű ítélet lépne életbe.

Elmaradt a boncolás

Nagy volt a fejetlenség a texasi farmon, ahol megtalálták Scalia holttestét. A bíró madárlesre indult, nagyobb társasággal vacsorázott pénteken este, szokás szerint viccelődött, de 11 körül fáradtságra hivatkozott és lefeküdt. A vadászház elnöki lakosztályában helyezték el, a bíró, noha járt volna neki, nem kért szövetségi védelmet. Másnap hiányzott a reggeliről, holttestét az egyik alkalmazott találta meg. A zavart az okozta, hogy a tetem fején párnával feküdt, de nem volt nyoma dulakodásnak.

A két területileg illetékes halottkém órákig nem volt elérhető, majd egyikük, egy nő, aki éppen bevásárolt, telefonon, „bemondás alapján” állapította meg Scalia halálát. Jogában állt volna boncolást kérni, de nem tette. Mivel a családja sem kért boncolást, egy közeli halottasházban bebalzsamozták, a texasi törvények alapján ugyanis csak így szállíthatták haza Virginiába.

Utóbb azt nyilatkozták, „természetes halállal” halt meg, egyes híradások szerint infarktust szenvedett, mások szerint leállt a szíve. A ranch tulajdonosa szerint Scalia „békésen elaludt”. Bár konkrét gyanúról szóló hírek nem röppentek fel, halálának körülményei alighanem muníciót adnak az összeesküvés-elméletek kedvelőinek.



Szerző
Frissítve: 2016.02.16. 21:09

Juncker: Az Európai Uniónak nincs B terve

Brüsszelben tárgyalt tegnap David Cameron, a brit kormányfő az Európai Parlament két legnagyobb frakciójának támogatását kérte az Európai Unió megreformálását célzó négypontos tervéhez. Cameronnal folytatott megbeszéléseit követően Martin Schulz, az EP elnöke leszögezte, az EP a lehető leghamarabb tárgyalni fog a brit reformjavaslat végrehajtásával kapcsolatos egyezmény tervéről, de nincs biztosíték rá, hogy a parlament támogatni fogja az állam- és kormányfők csütörtök-pénteki csúcstalálkozójától remélt megállapodást.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit kormányfővel folytatott tanácskozását megelőzően kijelentette: "Az EU-nak nincs semmiféle B-terve. Egyetlen A-terv létezik, hogy Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió része marad." Cameron hétfőn Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével konzultált, s Francois Hollande francia kormányfő támogatását is kérte a reformokhoz. A lengyel politikus, aki a tagállamokkal a megbeszéléseket koordinálja, arra szólította fel az állam- és kormányfőket, hogy „nagy óvatossággal” kezeljék a Brexit kérdését. Tusk szerint rendkívül törékeny a folyamat, s a britek kiválása valós veszély. „Ami széttört, azt már nem lehet összerakni” – figyelmeztetett.

A hétfő esti Cameron-Hollande megbeszélés után a francia elnök úgy nyilatkozott, „még van mit tenni” a megállapodás tető alá hozásához. Az államfőhöz közelálló források szerint Párizsban megvan a politikai akarat a megbeszélések lezárásához, de még maradtak egyeztetnivalók, elsősorban a gazdasági kormányzás terén. Párizst elsősorban az aggasztja, hogy a londoni City ne jusson „tisztességtelen előnyökhöz” a britek által kért különleges elbánás révén. Cameron odahaza ígéretet tett arra, hogy az EU-csúcsot követően még pénteken tájékoztatja kabinetjének tagjait. Ha Cameron eredménnyel tér vissza Brüsszelből, idén júniusban megtartják a tervezett népszavazást a brit EU-tagságról.

Szerző