Sztrájkba lépnek a miskolci közlekedésiek

Publikálás dátuma
2016.02.16. 20:13
A közlekedési szakszervezetek február 3-án tartottak demonstrációt a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. telephelyénél FOTÓ: VAJDA J
Ma éjféltől sztrájkot hirdettek Miskolcon a közlekedési szakszervezetek, emiatt a legforgalmasabb órákban is nagyobb fennakadásokra lehet számítani. A munkabeszüntetésre azért került sor, mert a Miskolci Városi Közlekedési Zrt.-vel hónapok óta nem tudnak megállapodni a béremeléssel kapcsolatban, a cég az érdemi egyeztetésekre sem hajlandó.

Nem jogellenes a miskolci közlekedési szakszervezetek által szervezett, mától kezdődő munkabeszüntetés a bíróság szerint, hiába állította ezt a városi tulajdonban lévő Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. A sztrájkkal a szakszervezetek egyebek között

  • a beígért, de elmaradt tavalyi béremelést,
  • az évek óta visszatartott prémiumot,
  • a diszkrimináció megszüntetését (a dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedések meghozatala és tervezése rendszeresen az Üzemi Tanács véleményének kikérése nélkül történik, a döntéseket egyoldalúan hozzák),
  • a szakszervezetekkel való kulturált, rendszeres egyeztetést akarják kikényszeríteni.

A bíróság kedd délutáni döntése után nagy volt a fejetlenség az MVK Zrt. háza táján, a cég mindenképpen el akarta kerülni a sztrájkot. Úgy tudjuk, kompromisszum ígéretével a szakszervezeti vezetőket is berendelték, érdemi egyeztetésre azonban nem került sor, a közlekedési cég csak tovább szerette volna húzni az időt. Késő délután az érdekképviseletek sztrájkbizottsága is összeült. A munkáltató hozzáállása miatt azt a döntést hozták, hogy éjféltől életbe lép a sztrájk, ezért a szerdai naptól a legforgalmasabb órákban is nagyobb fennakadásokra lehet számítani.

Az érdekképviseletek tavaly november óta próbálnak megegyezni az MVK Zrt. vezetésével, eredménytelenül. A Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (MTDSZ), a Miskolci Autóbuszvezetők és Villamosvezetők Érdekképviseleti Szövetsége (MAVÉSZ), valamint a Forgalmi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szervezet (FÉÉSZ) képviselőiből álló sztrájkbizottság ezért január elején újból egyeztetést kezdeményezett a közlekedési céggel, ám ezúttal a jövőbeni sztrájk elégséges feltételeiről. Ajánlatukra - a közlekedésiek a törvényben meghatározott minimumtól valamivel magasabb, 68 százalékos arányban vállalták volna az elégséges szolgáltatásokat - nem kaptak választ, ezért bírósághoz fordultak, hogy ott dőljön el, milyen mértékben korlátozhatják a szakszervezetek sztrájk idején a közlekedést.

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság január végi határozata szerint ahhoz, hogy a sztrájk jogszerű legyen, az elégséges szolgáltatás törvényi minimumszintjét, vagyis a "megrendelt szolgáltatások" 66 százalékát kell biztosítani. A bírósági határozat kitért arra is, hogy "a megfelelő mértékű menetrendről" legkésőbb a sztrájk megkezdése előtt két nappal kell tájékoztatnia a lakosságot az MVK Zrt.-nek. A szakszervezetek február 10-én küldték meg sztrájkbejelentésüket a cégnek, melyben jelezték: a bírósági döntés figyelembe vételével február 17-től határozatlan időre sztrájkba lépnek.

Az MVK Zrt. ezt követően bírósághoz fordult, a vezetés szerint ugyanis a szakszervezetek nem adtak pontos tájékoztatást a munkabeszüntetésben érintett munkavállalói körről, létszámról, és a sztrájk kezdetének pontos időpontjáról sem, úgy vélték, ezzel megsértették a jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségüket. Érdemes megjegyezni, hogy a sztrájkbejelentésben az érdekképviseletek egy, a munkáltató és a szakszervezetek tagjaiból álló munkacsoport haladéktalan létrehozására tettek javaslatot a sztrájk biztonságos lebonyolítása érdekében. Itt lehetett volna tárgyalni a részletekről, ám a munkacsoport összehívásától épp az MVK Zrt. zárkózott el. Érdekes az is, hogy a cég azt jelezte a bíróság felé, hogy a szükséges információk hiányában nem tud sztrájkmenetrendet készíteni, ám két nappal azután, hogy bírósághoz fordultak, a menetrendet már közzé is tették.

Nem ez az első eset, hogy az MVK Zrt. lehetetlen helyzetbe hozza sztrájkra készülő dolgozóit. A szakszervezetek szerint a cég vezetése alig kommunikál velük, legtöbbször a helyi sajtóban üzenget nekik, próbál nyomást gyakorolni a dolgozókra. A cég vezérigazgatója, Singlár Zsolt korábban leveleket küldött ki a munkavállalóknak, amelyben arra kéri őket, írják alá új munkaszerződésüket, amely a korábban megígért visszamenőleges béremelést nem tartalmazza.

Zelenka László buszsofőrt, a MAVÉSZ elnökét pedig hat hónap járműtakarításra ítélte az MVK Zrt., amiért vezetés közben headseten telefonált. A helyi közlekedési szabályzat azonban épp azt mondja ki, hogy vezetés közben csak kihangosító, vagy "az egyik fület igénybevevő headset használata megengedett." Zelenka szerint a cég célja a megfélemlítés, a munkavállalók megosztása. A mai sztrájkkal kapcsolatban mi is kerestük Singlár Zsoltot, ám a vezérigazgató nem volt elérhető. Titkárnője megígérte, amit lehet, visszahívnak, erre lapzártánkig nem került sor.

Volánosok: márciustól jöhet a sztrájk

Még tárgyalási alapnak sem tekintik a volános szakszervezetek a munkáltató legújabb béremelési ajánlatát, az 1 százalékot, ezért folytatják a sztrájk napokban megkezdett előkészületeit. A sztrájkbizottság kezdeményezte a munkabeszüntetéshez szükséges kötelező egyeztetési eljárás lefolytatását. Ha nem lesz megállapodás, márciusban sztrájkba kezdenek a Volán társaságok dolgozói - közölte a hat tárgyaló szakszervezetet tömörítő Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Az érdekvédők egyöntetűen kiálltak a korábbi követelésük mellett, ami 7,5 százalékos bérfejlesztés és a volános ágazat bérfelzárkóztatása. A munkáltatókat képviselő Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége a következő tárgyalási napot 2016. február 22-ére tűzte ki. Abban az esetben, ha a szakszervezetek 2016. február 28-áig nem tudnak megállapodni a munkáltatókkal, márciusban meghirdethetik a sztrájkot.

Leállhatnak a vonatok is

Hetek óta tartanak a tárgyalások a 2016-os béremelésekről a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a vasutas érdekképviseletek között, eddig azonban nem sikerült megállapodniuk. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók már idén 5+2,7 százalékos béremelést kapjanak, középtávú megoldásként pedig életpályamodell kidolgozását sürgetik. A MÁV korábban 0,5 százalékos bérfejlesztést irányzott elő (miközben a vezetők 2 millió forintban maximált bére a kormány jóvoltából megduplázódott), ennél nagyobb emelésre szerintük nincs lehetőség, az utóbbi egyeztetéseken azonban meggondolták magukat, a múlt héten átlagosan 3 százalékos alapbérfejlesztést kínáltak. Az érdekképviseletek ezt továbbra sem fogadják el, mivel az új ajánlat már nem tartalmazta a korábban kilátásba helyezett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést, és a két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést sem. Jelezték: ha február 20-ig a vasutas szakszervezetek és a MÁV nem tud megállapodni, március első hetében országos sztrájkot hirdetnek. Ebben az esetben akár napokra megbéníthatják a teherforgalom 100 százalékát, mivel az nem tartozik a minimális szolgáltatások közé.

Elégedetlen BKV-sok - A létszámleépítés elkerülhetetlen

Sztrájkbizottságot alakított a múlt héten a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), hogy egy esetleges munkabeszüntetés lehetőségével ösztönözzék a BKV vezetését a bértárgyalások felgyorsítására. A szakszervezet legutóbbi közleménye szerint "az verte ki a biztosítékot", hogy a cégvezetés még mindig nem tett béremelési ajánlatot, "és úgy tűnik, hogy nem is akar." Az EKSZ szerint ez csak "hab a tortán", a BKV-nál komoly létszámleépítésre is számítani kell, miközben például a garázsokban, egyes munkakörökben már így is a munkavédelmi és belső szabályzatok megsértését kockáztatva dolgoznak az emberek, időnként jelentősen túlterhelve. A BKV erre úgy reagált, dolgozói minden vonatkozó előírás és biztonsági szabály betartása mellett végzik a járművek karbantartását, az EKSZ részéről pedig felelőtlenségnek tartják, hogy "a munkavédelmi szabályzatok megsértésének kockáztatásával és a munkavállalók túlterheltségével riogatva kelt pánikot a fővárosban közlekedőkben." Azt azonban Bolla Tibor BKV-vezér is elismerte, hogy a létszámleépítés elkerülhetetlen.

Lázadnak a Tesco dolgozók

Munkabeszüntetésre készülnek a Tesco áruházlánc online szolgáltatásában dolgozók, mert a cég nem mindenhol emelné a béreket Magyarországon - írja a kormányközeli Magyar Idők. A Tesco nagy-britanniai központjában az egész közép-európai régióban 14 százalékos béremelést írtak elő a kiszállítást végző sofőröknek. A cég Magyarországon ugyanakkor csak Budapesten és Győrben növelné a sofőrök fizetését, de Szegeden például nem, mivel ott nincs annyi jobban fizető munkalehetőség a távozást tervezőknek. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke szerint ez elfogadhatatlan, mivel a szegedi sofőrök a fővárosiak béréhez képest eleve 10-12 százalékkal alacsonyabb fizetést vihetnek haza.



Szerző

Megalakult a Civil Közoktatási Platform

Publikálás dátuma
2016.02.16. 19:33
MTI Fotó: Kovács Tamás
Negyvenöt civil és szakmai szervezet részvételével összeült a civil közoktatási platform kedden Budapesten.

A III. kerületi Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott alakuló ülésen Radó Péter oktatáskutató, az ülés levezető elnöke a kormány által kezdeményezett köznevelési kerekasztalra utalva kiemelte, a platform új kezdeményezés, nem alternatív kerekasztal. Célja, hogy a résztvevők megvitassák, hogyan tudják az elindult folyamatokat továbblendíteni, és megfelelő támogatást nyújtani a különböző kezdeményezéseknek és törekvéseknek.

Azt javasolta, induljanak ki abból, hogy mindenki tisztában van a közoktatás problémáival, és inkább a közeljövő operatív teendőire koncentráljanak, végül pedig jussanak el egy közös követeléslistához. Hangsúlyozta, nem szeretné, ha "panasznappá" alakulna az ülés.

A jelen lévő szervezeteket Radó Péter három csoportba sorolta: tiltakozó mozgalmak, szakmai szervezetek és szakszervezetek. Közülük kettőt emelt ki, a közoktatás rendszerével szemben kritikus Tanítanék mozgalmat és a szakszervezetek sztrájkbizottságát, és azt mondta, akkor lesz sikeres a találkozó, ha biztosítani tudják nekik a megfelelő támogatást.

Pilz Olivér, a közoktatás problémáiról nyílt levelet megfogalmazó miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke azt mondta, új közoktatási rendszert kellene létrehozni, új közoktatási törvényre van szükség, és a Nemzeti alaptantervhez is hozzá kellene nyúlni. A végkimenetel beletorkollhatna egy kerekasztalba, ahol letennék a kidolgozott javaslataikat - fűzte hozzá.

Az ülésen - amelynek első fél órája volt a sajtó számára nyilvános - megjelent Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.

Szerző

"Érdemit alkotna" az egészségügyben az államtitkár

Az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztése, a minimumrendeletek felülvizsgálata, a kórházi kancellári rendszer kialakítása, az egészségügyi határterületi ellátások átadása a szociális ágazatnak, valamint a főváros és térsége ellátórendszerének fejlesztése szerepel az egészségügyi államtitkárság elkövetkező feladatainak sorában - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy keddi konferencián.

Ónodi-Szűcs Zoltán az önkormányzati egészségügyi napok jubileumi szimpóziumán úgy fogalmazott, két és fél év van arra, hogy érdemit alkossanak az egészségügyben.

Az egészségügyi háttérintézmények tervezett átalakításával kapcsolatban kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta, szerinte meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági "lábat". Leszögezte: a döntés kormányzati lesz, azonban úgy érzi, az eddigi kormányzati egyeztetéseken jól érveltek.

Szerző