Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.
A kátyúképződés megelőzésére létezik megoldás, ez azonban amennyire egyszerű, legalább annyira költséges is. Az útburkolat teljes cseréjével és egy korszerűbb technológiával lerakott aszfalttal megelőzhető lenne a kátyú képződés, illetve növelhető lenne az utak teherbíró képessége is.
- A kátyúszezon kellős közepén járunk, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is - figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. - Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, de a kártérítési igények mintegy felét visszautasítják. Ennek az az oka, hogy az autósok többsége nem tudja, kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat érdemes megfogadni:
- Ne hajtsunk el a helyszínről. Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is. Mérőszalag hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a helyszínen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében.
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében.
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet.
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.
Érdemes kátyúkár-biztosítást kötni, ez már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően a kötelező vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás.
Az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.
- Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem - mutat rá a szakértő. - Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.
