Felrobbantotta a koalíciót Timosenko

Az ukrán média és elemzők nem találtak bizonyított magyarázatot arra, minek köszönhetően menekült meg kedden Arszenyij Jacenyuk kormánya. A nap folyamán mindenki biztosnak vette a kormánybukást, hiszen összegyűlt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírás, Petro Porosenko államfő pedig személyesen szólította fel lemondásra a miniszterelnököt. A kormánybeszámolót nem fogadta el a parlament, 247-en voksoltak ellene, de egy órával később, a bizalmatlansági indítványt már csak 194-en támogatták, miközben a kormánybuktatáshoz 226 voks kellett volna.

Julija Timosenko, a Batykivscsina vezetője azonban tegnapra megtalálta a magyarázatot. Sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az elnök emberei fejenként egymillió dollárral vették rá a távozásra a képviselőket, ugyanis míg a beszámoló szavazásakor még 339-en tartózkodtak a teremben, a bizalmatlansági indítvány napirendre tűzésekor már csak 236-an maradtak. A gázhercegnő érvelése érthetetlen Porosenko felszólítása tükrében valamint annak ismeretében, hogy hétfő este az elnöki frakció, a Petro Porosenko Blokk (PPB) is Jacenyuk-kabinet menesztése mellett foglalt állást. Az elnök azonban azt is egyértelművé tette, nem ír ki előrehozott választást, a tegnap még papíron élő négypárti koalíció – a PPB, Jacenyuk Népi Frontja, a Batykivscsina és a Szamopovics - hozzon össze új kormányt.

Mivel egy parlamenti ülésszakban csak egy bizalmatlansági indítvány nyújtható be a kormány ellen, az ülésszak végéig, június 22-ig, sőt az őszi ülésszak kezdetéig ilyen újabb veszély nem fenyegeti Jacenyukot. Ám ha kilép a Szamopovics is a koalícióból és a kormány nem kap külső parlamenti támogatást, nem zárható ki az előrehozott választás. A nemzetközi hitelezők fájdalmas és népszerűtlen reformok végrehajtásához kötik a támogatást, amit egy kisebbségi kormány nem tud megtenni, Ukrajna viszont hitel nélkül összeomlik. A Majdan utáni első parlamenti választáson összeállt kormány mögött eredetileg ötpárti koalíció állt, de Oleh Ljasko Radikális Pártja már korábban kilépett.

Szerző

Csaltak a parlamenti választáson

Publikálás dátuma
2016.02.18. 06:31
Macedón katonák kerítésépítés közben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Egyre inkább elmélyül a belpolitikai válság Macedóniában. Hiába próbálnak közeledni a közép-európai országok Szkopjéhoz a menekültválság megoldása kapcsán, ez nem lesz könnyű, mert egy új botrány a politikai elitet is elsöpörheti.

Az egyre erőteljesebb széthúzás jeleit lehet felfedezni az Európai Unióban a menekültkérdés kapcsán. Az persze eddig is nyilvánvaló volt, hogy semmiféle egység sincs az Unió tagországai között e tekintetben, de abban is különbözőség tapasztalható, hogy melyik államot tekintsék a menekültáradat megfékezése tekintetében a legfontosabb partnernek. Angela Merkel egyértelműen a török kapcsolatra épít, s az ankarai kormánytól vár segítséget az ígért hárommilliárd euró, a vízumkönnyítések, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások állítólagos felgyorsítása fejében.

A visegrádi államok viszont B tervet emlegetnek, amely szerint a bolgár-macedón határnál kellene biztosítani az EU határait, mert szerintük sem Törökország, sem pedig Görögország nem képes hatékonyan fellépni a menekültek áradatával szemben. A német kancellár azért nem támogatja ezt a megoldást, mert – mint mondta – ezzel Athént hoznák kiszolgáltatott helyzetbe. Mindenesetre az a tény, hogy a V4-ek hétfői csúcstalálkozójára a macedón elnök is meghívót kapott, Berlin számára is komoly jelzés volt.

A német kancellár politikájának bírálói szerint azzal, hogy Törökország segítségére számít, az Európai Unió szemet huny az ankarai emberi jogsértések, a helyi hatalom túlkapásai felett. Mennyire nevezhető Szkopje demokratikusabb országnak Ankaránál? A válasz egyszerű: semennyire. Hiába törekszik az ország az euroatlanti integrációra, Nikola Gruevszki januárban lemondott miniszterelnök és pártja, a VMRO-DPMNE annyira megosztotta a társadalmat, a demokráciát megnyirbáló intézkedéseivel oly mértékben eltávolodott az EU-tól: nemhogy ebben az évtizedben, a következőben sem várható Szkopje uniós integrációja.

Gruevszki 2006-os kormányfővé választása után kisajátította az országot, elhallgattatta az ellenzéki sajtót, megfigyeltette politikai ellenfeleit. A miniszterelnök ugyan jelentős fejlesztéseket vitt véghez a fővárosban, Szkopjéban, ám sokan azzal a váddal illetik, hogy megalomániás, a nacionalizmust szító projektekre költötte az állam pénzét. A jobboldali VMRO-DPMNE több száz millió eurót költött a nagyszabású tervek megvalósítására. A megbízásokat olyan cégek kapták, amelyek közismerten közel állnak a kormányhoz. A sajtó azonban nem tiltakozott, a lapok nagy része ugyanis szintén a kabinet befolyása alatt áll. Az elmúlt években olyanra is volt példa, hogy a kormánnyal szemben kritikus újságírókat valamilyen magyarázattal letartóztattak.

Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezi ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva. Gruevszkit évek óta sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt.

A rendszer falán tavaly februárban jelentek meg az első repedések. Az ellenzéki vezető, a szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev akkor állt elő az egész Európát megrázó vádjaival. Azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Azt közölte, hogy a miniszterelnök és a hírszerzés korábbi vezetője, Szaso Mijalkov irányították az aknamunkát. Az ellenzéki vezető szerint „legalább” négy éven keresztül összesen 20 ezer embert hallgattak le. Mint mondta, ilyen kiterjedt lehallgatást csak a hivatalos hírszerzés szervezhet meg.

Később újabb bizonyítékokat tárt elő sajtóértekezletén a szocialisták vezetője. Egy dossziét lobogtatva azt közölte, igazolni tudja, a kormányzat rendszeresen nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, s az egyes ítélethozatalok előtt egyeztet a bírákkal. Öt hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Az egyiken a kormányfőhelyettes hangja hallható, aki bírói kinevezésekről, illetve bírósági eljárások lezárásának módjáról beszélt. Zaev azt közölte, ez azt bizonyítja, hogy a törvényhozói és a bírói hatalom nem működik egymástól függetlenül a balkáni országban.

Zaev további néhány héttel később több olyan felvételt tett közzé, amelyek azt sugallták, hogy a kormány valóban csalt a parlamenti választások során. A kormány erre úgy reagált, hogy a hangfelvételeket „külföldi titkosszolgálat” vette fel, s semmi törvénytelenséget sem bizonyítanak. Szkopje tavaly tavasszal felvonulási tereppé vált. Hol az ellenzék, hol a kormánypárt hívei vonultak az utcára. Miután polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, az EU is bekapcsolódott a rendezésbe, visszafogottságra intve a feleket.

Júliusban sikerült megállapodni a válságból kivezető megoldásról. Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos jelentette be, hogy a pártok, a Gruevszki által fémjelzett VMRO-DPMNE, Zaev szociáldemokratái, valamint a két albán tömörülés, az Ali Ahmeti által vezetett DUI, illetve Menduh Thaci DPA-ja megegyeztek az idő előtti voksolás részleteiben. Úgy látszott, minden a helyére kerül. Idén azonban ismét mély belpolitikai válság alakult ki az országban, függetlenül attól, hogy januárban lemondott Gruevszki a megállapodásnak megfelelően. A szociáldemokraták szerint túl korai lenne április 24-én megrendezni az idő előtti voksolást.

A párt a jelenlegi erőviszonyok mellett valószínűleg ismét vereséget szenvedne, így abban érdekelt, hogy minél későbbi időpontban rendezzék meg. A mostani erőviszonyok közepette nehéz elképzelni azt, hogy az országban szabad és demokratikus voksolást rendezzenek, hiszen semmilyen garancia sincs arra, hogy a választási eredmény a valós adatokat tükrözze. Az SDSM egyik képviselője elmondta, pártja nem fogad el olyan voksolást, amelyen nem garantálják a sajtószabadságot, illetve nem frissítik a jelen formájában csalásra is lehetőséget adó választási listákat.

Talán az EU is legyintett volna az újabb belpolitikai problémákra, múlt pénteken azonban robbant a bomba. A nyilvánosság elé állt az a különleges ügyészség, amely tavaly ősszel alakult meg, szintén Brüsszel nyomására, s a múlt visszásságait kívánta feltárni. Tagjai bejelentették, a volt belügy- és közlekedési miniszter, valamint a kormány főtitkára azzal gyanúsítható, hogy elcsalták a 2013-as parlamenti választást. Mindhárom érintett személy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE tagja volt. Fatime Fetai, a különleges ügyész helyettese azt közölte, súlyos visszaélések történtek a 2013-as voksoláson. Szó szerint azt mondta, a cél az volt, hogy hatalmon tartsák a kormányzó pártot, s „előnyöket csikarjanak ki saját maguknak”.

Az ügyészek egy sor bűncselekmény elkövetésével vádolják a gyanúsítottakat, egyebek mellett a választók demokratikus jogainak megsértésével, megvesztegetéssel, a választási anyagok megsemmisítésével. Egy macedón-albán kettős állampolgárt le is tartóztattak, ám az ügyészek további nyolc személy letartóztatását indítványozták. A különleges ügyészséget 2015 őszén hívták életre, szintén az EU közvetítésével.

A választási csalás kapcsán felmerülhet Nikola Gruevszki felelőssége is. A bejelentés után mindenesetre valóságos médiasztár lett a vádakat ismertető Fatime Fetai, akinek rövid idő alatt 13 ezer követője lett a Twitteren és a Facebookon. A 32 éves Fetai a szkopjei jogi egyetemen végzett, s 2011 óta dolgozik az ügyészségnél. A korrupcióellenes bizottság adatai szerint egy 90 négyzetméteres lakással rendelkezik a fővárosban, melynek értéke 2450 euró. Aranyékszereinek értéke pedig 9780 euró. Két hosszú lejáratú hitele van, az egyik 30, a másik 10 éves lejáratú. Elképzelhető, hogy a neve alapján albán gyökerekkel rendelkező hölgy robbantja fel a jelenlegi politikai elitet. Ennek most különleges jelentősége van, amikor Közép-Európa Szkopjéval barátkozik.

Ronaldo törte meg a jeget

Publikálás dátuma
2016.02.17. 23:49
Fotó: Paolo Bruno/Getty Images
Sokáig puhatolózott a hazai AS Roma és a Real Madrid, az első félidőben még a kaput sem találták el a felek. 

A legnagyobb helyzetet a királyiak balhátvédje, Marcelo alakította ki, aki kapásból emelt a kapu mellé. Az 57. percben viszont Cristiano Ronaldo megtörte a jeget, egy sprint után cselezte ki a védőjét, majd jobbal a bal felsőbe lőtt.

A folytatásban megsokszorozódtak a helyzetek, a csereként beálló Jesé egy szólót követően pedig beállította a végeredményt: 2-0-ra nyertek a vendégek. A játéknap másik meccsén a német Wolfsburg 3-2-re győzött a belga Gent ellen idegenben.

Szerző