Csaltak a parlamenti választáson

Publikálás dátuma
2016.02.18. 06:31
Macedón katonák kerítésépítés közben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Egyre inkább elmélyül a belpolitikai válság Macedóniában. Hiába próbálnak közeledni a közép-európai országok Szkopjéhoz a menekültválság megoldása kapcsán, ez nem lesz könnyű, mert egy új botrány a politikai elitet is elsöpörheti.

Az egyre erőteljesebb széthúzás jeleit lehet felfedezni az Európai Unióban a menekültkérdés kapcsán. Az persze eddig is nyilvánvaló volt, hogy semmiféle egység sincs az Unió tagországai között e tekintetben, de abban is különbözőség tapasztalható, hogy melyik államot tekintsék a menekültáradat megfékezése tekintetében a legfontosabb partnernek. Angela Merkel egyértelműen a török kapcsolatra épít, s az ankarai kormánytól vár segítséget az ígért hárommilliárd euró, a vízumkönnyítések, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások állítólagos felgyorsítása fejében.

A visegrádi államok viszont B tervet emlegetnek, amely szerint a bolgár-macedón határnál kellene biztosítani az EU határait, mert szerintük sem Törökország, sem pedig Görögország nem képes hatékonyan fellépni a menekültek áradatával szemben. A német kancellár azért nem támogatja ezt a megoldást, mert – mint mondta – ezzel Athént hoznák kiszolgáltatott helyzetbe. Mindenesetre az a tény, hogy a V4-ek hétfői csúcstalálkozójára a macedón elnök is meghívót kapott, Berlin számára is komoly jelzés volt.

A német kancellár politikájának bírálói szerint azzal, hogy Törökország segítségére számít, az Európai Unió szemet huny az ankarai emberi jogsértések, a helyi hatalom túlkapásai felett. Mennyire nevezhető Szkopje demokratikusabb országnak Ankaránál? A válasz egyszerű: semennyire. Hiába törekszik az ország az euroatlanti integrációra, Nikola Gruevszki januárban lemondott miniszterelnök és pártja, a VMRO-DPMNE annyira megosztotta a társadalmat, a demokráciát megnyirbáló intézkedéseivel oly mértékben eltávolodott az EU-tól: nemhogy ebben az évtizedben, a következőben sem várható Szkopje uniós integrációja.

Gruevszki 2006-os kormányfővé választása után kisajátította az országot, elhallgattatta az ellenzéki sajtót, megfigyeltette politikai ellenfeleit. A miniszterelnök ugyan jelentős fejlesztéseket vitt véghez a fővárosban, Szkopjéban, ám sokan azzal a váddal illetik, hogy megalomániás, a nacionalizmust szító projektekre költötte az állam pénzét. A jobboldali VMRO-DPMNE több száz millió eurót költött a nagyszabású tervek megvalósítására. A megbízásokat olyan cégek kapták, amelyek közismerten közel állnak a kormányhoz. A sajtó azonban nem tiltakozott, a lapok nagy része ugyanis szintén a kabinet befolyása alatt áll. Az elmúlt években olyanra is volt példa, hogy a kormánnyal szemben kritikus újságírókat valamilyen magyarázattal letartóztattak.

Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezi ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva. Gruevszkit évek óta sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt.

A rendszer falán tavaly februárban jelentek meg az első repedések. Az ellenzéki vezető, a szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev akkor állt elő az egész Európát megrázó vádjaival. Azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Azt közölte, hogy a miniszterelnök és a hírszerzés korábbi vezetője, Szaso Mijalkov irányították az aknamunkát. Az ellenzéki vezető szerint „legalább” négy éven keresztül összesen 20 ezer embert hallgattak le. Mint mondta, ilyen kiterjedt lehallgatást csak a hivatalos hírszerzés szervezhet meg.

Később újabb bizonyítékokat tárt elő sajtóértekezletén a szocialisták vezetője. Egy dossziét lobogtatva azt közölte, igazolni tudja, a kormányzat rendszeresen nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, s az egyes ítélethozatalok előtt egyeztet a bírákkal. Öt hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Az egyiken a kormányfőhelyettes hangja hallható, aki bírói kinevezésekről, illetve bírósági eljárások lezárásának módjáról beszélt. Zaev azt közölte, ez azt bizonyítja, hogy a törvényhozói és a bírói hatalom nem működik egymástól függetlenül a balkáni országban.

Zaev további néhány héttel később több olyan felvételt tett közzé, amelyek azt sugallták, hogy a kormány valóban csalt a parlamenti választások során. A kormány erre úgy reagált, hogy a hangfelvételeket „külföldi titkosszolgálat” vette fel, s semmi törvénytelenséget sem bizonyítanak. Szkopje tavaly tavasszal felvonulási tereppé vált. Hol az ellenzék, hol a kormánypárt hívei vonultak az utcára. Miután polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, az EU is bekapcsolódott a rendezésbe, visszafogottságra intve a feleket.

Júliusban sikerült megállapodni a válságból kivezető megoldásról. Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos jelentette be, hogy a pártok, a Gruevszki által fémjelzett VMRO-DPMNE, Zaev szociáldemokratái, valamint a két albán tömörülés, az Ali Ahmeti által vezetett DUI, illetve Menduh Thaci DPA-ja megegyeztek az idő előtti voksolás részleteiben. Úgy látszott, minden a helyére kerül. Idén azonban ismét mély belpolitikai válság alakult ki az országban, függetlenül attól, hogy januárban lemondott Gruevszki a megállapodásnak megfelelően. A szociáldemokraták szerint túl korai lenne április 24-én megrendezni az idő előtti voksolást.

A párt a jelenlegi erőviszonyok mellett valószínűleg ismét vereséget szenvedne, így abban érdekelt, hogy minél későbbi időpontban rendezzék meg. A mostani erőviszonyok közepette nehéz elképzelni azt, hogy az országban szabad és demokratikus voksolást rendezzenek, hiszen semmilyen garancia sincs arra, hogy a választási eredmény a valós adatokat tükrözze. Az SDSM egyik képviselője elmondta, pártja nem fogad el olyan voksolást, amelyen nem garantálják a sajtószabadságot, illetve nem frissítik a jelen formájában csalásra is lehetőséget adó választási listákat.

Talán az EU is legyintett volna az újabb belpolitikai problémákra, múlt pénteken azonban robbant a bomba. A nyilvánosság elé állt az a különleges ügyészség, amely tavaly ősszel alakult meg, szintén Brüsszel nyomására, s a múlt visszásságait kívánta feltárni. Tagjai bejelentették, a volt belügy- és közlekedési miniszter, valamint a kormány főtitkára azzal gyanúsítható, hogy elcsalták a 2013-as parlamenti választást. Mindhárom érintett személy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE tagja volt. Fatime Fetai, a különleges ügyész helyettese azt közölte, súlyos visszaélések történtek a 2013-as voksoláson. Szó szerint azt mondta, a cél az volt, hogy hatalmon tartsák a kormányzó pártot, s „előnyöket csikarjanak ki saját maguknak”.

Az ügyészek egy sor bűncselekmény elkövetésével vádolják a gyanúsítottakat, egyebek mellett a választók demokratikus jogainak megsértésével, megvesztegetéssel, a választási anyagok megsemmisítésével. Egy macedón-albán kettős állampolgárt le is tartóztattak, ám az ügyészek további nyolc személy letartóztatását indítványozták. A különleges ügyészséget 2015 őszén hívták életre, szintén az EU közvetítésével.

A választási csalás kapcsán felmerülhet Nikola Gruevszki felelőssége is. A bejelentés után mindenesetre valóságos médiasztár lett a vádakat ismertető Fatime Fetai, akinek rövid idő alatt 13 ezer követője lett a Twitteren és a Facebookon. A 32 éves Fetai a szkopjei jogi egyetemen végzett, s 2011 óta dolgozik az ügyészségnél. A korrupcióellenes bizottság adatai szerint egy 90 négyzetméteres lakással rendelkezik a fővárosban, melynek értéke 2450 euró. Aranyékszereinek értéke pedig 9780 euró. Két hosszú lejáratú hitele van, az egyik 30, a másik 10 éves lejáratú. Elképzelhető, hogy a neve alapján albán gyökerekkel rendelkező hölgy robbantja fel a jelenlegi politikai elitet. Ennek most különleges jelentősége van, amikor Közép-Európa Szkopjéval barátkozik.

Adósság bűvészmutatvánnyal

Publikálás dátuma
2016.02.18. 06:24

Az előzetes várakozásoknál is nagyobb mértékben beváltak a GDP-arányos államadósság csökkentésére irányuló kormányzati trükkök. A negyedik negyedévben végrehajtott nagy törlesztés révén 2015. december 31-re egyetlen napra, de nem kizárt, hogy egyetlen órára sikerült Magyarország adósságát 75,5 százalékra csökkenteni. A szakemberek szerint ez bűvészmutatvány, hiszen egy negyedévvel korábban még 78 százalékos volt ez az érték.

Akárcsak az elmúlt esztendőkben mindig, tavaly is sikerült Magyarországnak betartania az egyik maastrichti kritériumot, csökkent a GDP arányos államadósság: a jegybank szerdán közzétett előzetes számításai szerint a 2014. év végi 76,2 százalékról 75,5 százalékra. Az Államadósság Kezelő Központ mindent elkövetett a pillanatnyi siker érdekében. Ezek közül a Népszava érdeklődésére Katona Tamás megemlített néhányat. Az egyetemi tanár szerint a legfeltűnőbb trükk az volt, hogy az úgynevezett kincstári egységes számla (kesz) összegét "lenyomták" 800 milliárd forinttal. Ez az 1996-tól létező számla arra szolgál, hogy a kincstári rendszerben a pénzgazdálkodást központosítsák és ezáltal költségvetési megtakarításokat érjenek el. Arra, hogy miképpen lehet trükközni, Katona azzal a példával élt, amikor egy családnak hitele van, de egyetlen napra ezt, vagy ennek egy részét el kell tüntetnie, s ezért a saját teljes havi jövedelmét, a szomszéd kölcsönével megfejelve elhelyezi egy betéti számlán, majd másnap mindenki visszakapja a pénzét, és az adósság mértéke visszaáll az eredeti szintre, sőt még növekszik is.

Az állam december 31-ét megelőzően eladott, illetve az úgynevezett "baráti cégeknek" kölcsönadott államkötvényeket, hogy ezzel saját adósságát csökkentse, alacsony szintre vitte le az új állampapírok kibocsátását, majd feltehetően 2016 első napjaiban visszavásárolta a kötvényeket. A pénzmozgásról, illetve a januári hiány mértékéről a jövő héten jelennek meg a friss adatok - mondta az egyetemi tanár.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága egyébként 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárdra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Ugyanakkor 606 milliárd forinttal csökkent a hiteltörlesztés, ezzel szemben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte a hitel mértékét. Ezúttal elmaradt az a trükk, amit a legutóbbi években a jegybank általában alkalmazott, vagyis a forint átmeneti erősítése révén az adósságot mesterségesen csökkentették, majd az új esztendő első napjait gyengüléssel kezdte a magyar deviza, ami azért nem szokott zavart okozni, mert ezekre az év elejei napokra általában a kis pénzforgalom a jellemző.

Egyébként 2015-ben az államadósság június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött. Ebből is kitetszik, hogy év közben visszavásárolják a korábban eladott állampapírokat, majd év elején ismét eladják azokat.

Ami a jövőt illeti a Költségvetési Tanács elnöke támogatja a hiányszámok erőteljesebb csökkentését, Kovács Árpád véleménye szerint nem elérhetetlen az egyensúlyi nullszaldós költségvetés a közeli években. Arra reagált, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta: azon dolgoznak, hogy már 2017-re úgy állítsák össze a költségvetést, hogy annak a hiánya nulla legyen. Hasonlóképpen fogalmazott az azt megelőző napon Orbán Viktor miniszterelnök is a parlamentben, amikor a 2015-ös pénzügyi, költségvetési adatok ismertetés kapcsán kifejtette, hogy nominálisan még mindig nő a hiány, ezért annak megállításához előbb-utóbb "nullás költségvetésre" lesz szükség. Kovács Árpád szerint a most közzétett 2015. évi adósságadatok nemcsak egy kedvező tendencia folytatását jelentik, amit érdemes felgyorsítani, hanem azt is, hogy az jobb a korábbi, valamivel mérsékeltebb várakozáshoz képest. Véleménye szerint ki kell használni a mostani "kegyelmi állapotot", hogy stabil pozíciójú költségvetés és államháztartás alakuljon ki azokra az évekre, amikor csökkenni fog vagy megszűnik az uniós források beáramlása. Az alacsony államháztartási hiány és nyomában a csökkenthető GDP-arányos államadósság mérsékli a finanszírozási terhet, ami mozgásteret biztosít és segít tartalékokat képezni a hosszabb távú problémakezelés érdekében - szögezte le Kovács Árpád.

Szerző

Indulhat az M4-es építése

Publikálás dátuma
2016.02.18. 06:21
Illusztráció/Népszava fotó
Még ebben a negyedévben kiírhatja a kormányzat az M4-es Abony és az M0-ás körgyűrű közötti mintegy 18-20 kilométeres kétszer kétsávos autóút építésére a pályázatot - értesült a Világgazdaság. Orbán Viktor kormányfő 2015. júniusában ígérte meg Szolnokon, hogy 2018-2019-re elkészül a megyeszékhely-Budapest közötti gyorsforgalmi összeköttetés. Ha a tenderkiírás sikerrel jár, akár már idén a második félévben megkezdődhetnek a munkálatok.

Az már korábban is tudható volt, hogy a Szolnok-Budapest közötti autóút kizárólag a magyar költségvetésből épülhet meg, hiszen az unió már az M4-es Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakaszát sem támogatta. A kormányzat túlárazásra és kartell gyanúra hivatkozva állította le a korábbi kivitelezést. A szakértők szerint a valódi ok az lehetett, hogy a Simicska Lajos vállalkozó érdekeltségébe tartozó Közgép is részt vett a beruházásban. Az állam a mai napig nem számolt el a konzorciumokkal, így továbbra is ők végzik az állagmegóvást, ami havonta több tízmillió forintba kerül.

Az új koncepció forrását a gazdasági miniszternek kell előteremtenie. Az Abony-Fegyvernek közötti szakasz tervezett költsége 110 milliárd forint volt, amiből a leállításig 60 milliárd forintot ki is fizettek a három konzorciumnak. A tender kiírása előtt nehéz megbecsülni, hogy mennyibe kerülhet majd az adófizetőknek az Abony-M0-ás közötti szakasz. A Népszavának név nélkül nyilatkozó iparági szakértő azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy a közbeszerzési törvény módosítását követően már nem kell a legolcsóbb ajánlatot elfogadni, hanem pontosan nem definiált szempontok alapján kell a nyertest kihirdetni. Ez legalábbis kétségessé teszi, hogy a költségvetés számára a legelőnyösebb ajánlat fog nyerni.

A fejlesztési minisztérium államtitkára, Tassó László korábban a Népszava kérdésére válaszolva azt állította, hogy a félbe hagyott M4-es szakasz nyomvonalát felhasználva, csökkentett műszaki tartalommal épül meg az Abony-Fegyvernek közötti autóút.

Egyelőre nem lehet tudni, mely cégek indulnak a pályázaton. Elvileg a leállított szakasz építői is indulhatnának, de erre kevés az esély. Különösen a Közgép esetében, hiszen első fokon ugyan a munkaügyi bíróság kimondta, hogy a vállalat a Győr-gönyüi kikötő építésére kiírt pályázaton nem adtak be hamis adatokat, ezért le kell venni a céget a közbeszerzési tilalmi listáról, ám a kormányzat fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A Közgép a mai napig nem indulhat közbeszerzéseken, s a bírósági eljárás elhúzódása esetén bármilyen döntés is szülessen, az M4-es Abony-M0-ás építésében biztosan nem vehet részt. Ugyanez a sors várhat a Swietelskyre, a Colasra, a Strabagra és az A-Híd-ra is, mert a Gazdasági Versenyhivatal ugyan tavaly nem látta indokoltnak, hogy vizsgálatot indítson kartellezés miatt a konzorciumok ellen, de a Miniszterelnökség fellebbezett és a bíróság a vizsgálat megindítására kötelezte a hivatalt. Az eljárás hónapokig eltarthat, de akár 1-1,5 évig is elhúzódhat. Ezzel viszont jelentős mértékben nő a Garancsi István, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó építési vállalkozások nyerési esélye.

Szerző