Navracsicshoz fordult a tanárokért a DK

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti (EP-) képviselője arra kérte csütörtökön Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztost, hogy a közelmúltbeli magyarországi, szlovákiai és franciaországi tanárdemonstrációk után lépjen fel közvetítőként az európai pedagógusok érdekében.

Mint levelében a politikus hangsúlyozta, az oktatás minőségének, és így Európa jövőjének legfontosabb tényezői a felkészült és megbecsült tanárok. Szerinte azonban a "kormányzat párbeszédre való képtelensége, az átgondolatlan reformok és az oktatást érintő megszorítások rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a pedagógusokat az Európai Unió számos tagállamában".

A Demokratikus Koalíció alelnöke a probléma orvoslására európai szintű tanácskozást kezdeményezett a pedagógusok helyzetéről. Azt javasolta, hogy ezen a fórumon tekintsék át a tanárok érintő legfontosabb problémákat, az ezek megoldására létező jó gyakorlatokat és fogalmazzanak meg ajánlásokat a tagállamok kormányai számára. "Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen fórum jelentős mértékben hozzájárulhatna az európai oktatás minőségének javulásához" - írta Niedermüller Péter, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben Navracsics Tibornak "nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is", hogy közvetítői szerepet vállaljon.

Szerző
2016.02.18 13:26

Paul Lendvai: „A magyar nép haragja kiszámíthatatlan”

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:14

Fotó: / Szalmás Péter
A kormány kába saját hatalmi gőgjétől, de korai még leírni, megalázkodónak nevezni a magyar társadalmat – mondta Paul Lendvai a róla elnevezett díj átadásán.
Hetedik alkalommal adta át Paul Lendvai az ezerkétszáz eurós díjat az oklevéllel egy magyar újságírónak- az elismerést ezúttal  Balavány György csepeli hajléktalanokról szóló riportja kapta. A díjalapító beszédében méltatta a 24.hu munkatársának írását („Alázzák és ütik a hajléktalanokat Csepelen”) és kiemelte az internet portálok egyre növekvő jelentőségét is.
A közel 40 benyújtott cikk közül Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője elnökletével Bojtár B. Endre, Magyar Narancs főszerkesztője és Lipovecz Iván, a HVG volt főszerkesztője választotta ki a díjnyertes írást.
Lendvai díjátadó beszédében a független a független sajtó szerepét szerepét emelte ki, az Orbán-rezsim által végrehajtott példátlan mediakoncentráció apropóján. Az ÉS, a Magyar Narancs és a Népszava viszonylag szűkkörű olvasórétegét kiegészítik az internetportálok, az Index, hvg.hu, 24.hu és 444.hu. Mint a parlamenti tudósítások is mutatáak, az Orbán által birtokolt, illetve közvetve irányított médiabirodalom Kafka, A „Per“ főhősének, Josef.K-nak a szavaival: „A hazugságot avatja világrenddé“ - mondta az Ausztriában élő, Magyarországról elszármazott újságíró.
Mint fogalmazott, a tüntetések a rabszolgatörvény ellen és a parlamenti összecsapás az egységes ellenzék és a hatalmi gőgtől elkábult kormány között jól jelzi, hogy a kritikák a magyar társadalom megalázkodásáról, alázatosságáról és szolgalelkűségéről túlzottak és koraiak. A történelem (1848 és 1956) is igazolja, hogy a magyar nép haragja kiszámíthatatlan. A brit nagykövet 1956 őszén jelentette Budapestről a külügyminisztériumának, hogy Magyaroszágon csend van, ellentétben Lengyelországgal itt nincs a szovjet és kommunista uralom veszélyben. Lendvai emlékeztetett Kiss Károly, a kommunista vezető mondására ugyabban az időben, hogy „ a párt 15 perc alatt felszámol minden zavargást“ - emlékeztetett Lendvai.
A szónok szerint legjobb politikai uralom az, amiről a nép azt hiszi, hogy nem is létezik. Ezért van a független és bátor újságíróknak olyan roppant jelentősége, és ezért létkérdés Magyarország jövője szempontjából a független újságok és portálok létezése - mondta a díj alapítója.
2018.12.14 16:14

Tarlós: „Egyszer sem kerestek a CEU ügyében”

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:00

Fotó: / Tóth Gergő
Mivel biztosan az utolsó főpolgármesteri ciklusára készül, megválasztása esetén már csak problémákat akar megoldani a következő években, nem fogja korlátozni a politikusokra jellemző „kötelező óvatosság” - mondta a Népszavának Tarlós István.
Miért nem érzi magát kompetensnek a CEU ügyében? Mégiscsak ön a főpolgármester, a CEU pedig egy Budapesten működő egyetem. Mit akarnak ezzel? Miből következik, hogy a CEU a fővárosi önkormányzat feladatai közé tartozna? A mi feladatainkat az önkormányzati törvény határozza meg. Ezen kívül vannak olyan közügyek, amelyek széles rétegeket érintenek, vagy rengeteg embert érdekelnek, és amikben megkeresést kapok. A főpolgármester természetesen politikai szereplő is, tehát, ha engem megkeresnek egy ügyben és az széles tömegeket érint, abban állást foglalok. De egy olyan ügyben, ami nem az én kompetenciám, és egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy megkerestek volna, hogy a lakosságot érdekelné, nem ütöm az orromat. Ön többször mondta már, fontosnak tartja, hogy a fővárosban megmaradjon egy az országoshoz képest szabadabb, változatosabb szellemi-kulturális élet. Nem érzi úgy, hogy ez veszélybe került? A CEU elüldözése is ennek része, de Boross Péter legutóbb már arról beszélt, az egyetemi katedrákra, a színházak élére csak olyan embereket kellene kinevezni, akik a kormány álláspontját támogatják. Ha végignézi a fővárosi színházakat, 2010-ben mindenhol liberálisnak nevezhető igazgató volt. Ehhez képest én négy helyen változtattam csak, ebből kettőben a leköszönő, nyugdíjba vonuló előző igazgató kérésének tettem eleget. Zsámbéki Gábor, Bálint András esetében ez történt, a József Attila Színház esetében Koltai Gábort neveztem ki, aki aztán tett valamit, amit külön kértem, hogy ne tegye, így kénytelen voltam meneszteni. Ez egy jobboldali lapban úgy jelent meg, hogy „a baloldallal kokettáló főpolgármester leváltotta a jobboldal nagy rendezőjét”. Ennek van azért diszkrét bája. Az Új Színház volt az egyetlen olyan eset, ami vihart kavart, pedig itt is lejárt mandátumú vezető helyére neveztem ki valakit. Mindenhol máshol maradtak a korábbi vezetők. Eszenyi Enikőt az ellenzéki sajtó akarta leváltatni, én pedig nem engedtem. Akkor mi a probléma a fővárosi szellemi élettel?
Pont az, hogy ez esetleg veszélybe kerület. A kultúrharcos őrületre gondolunk. Tehát mégis van kultúrharc. Erre csak azt tudom mondani, hogy a saját világképemhez képest igyekszem toleráns lenni az eltérőekkel is. Mások állásfoglalásáért nem akarok felelősséget vállalni. Ha már kultúra, színházak: mi a helyzet a kulturális tao-val? Ön személyesen is lobbizott Orbán Viktornál az ügyben. Nem szeretném a színházainkat olyan helyzetbe hozni, hogy nehezen tudjanak pénzügyileg évadot tervezni. Nem tűröm, hogy a kulturális államtitkár berendelgesse a munkatársaimat. Azt szeretném, hogy a budapesti színházaknak járó tao-támogatásokról továbbra is a humán-, vagy a kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes határozhatna a színházakkal konzultálva. Beszéltem már Kásler Miklós miniszter úrral, és L. Simon Lászlóval, a parlament kulturális bizottságának elnökével is folyamatosan egyeztetek. Semmi esetre sem fogadom el, hogy egy vadonatúj államtitkár sakkozzon a budapesti színházakkal. Itt a Városházán nagyon szép, modern elektromos beléptetőkapuk vannak. Mikor lesznek hasonlóak a metróállomásokon is? Most éppen 2020 végére, 2021 elejére ígérik a RIGO rendszer bevezetését. És ezt remélem, tartani is tudjuk, két miniszterrel is egyeztettem, rácsatlakozunk az országosan kiépülő elektronikus rendszerre. El fogjuk venni a BKK-tól ezt a projektet, az új rendszer pedig kompatibilis lesz a MÁV-val és a Volánbusszal is. Egyébként tegyünk különbséget két szerződés között: van egy finanszírozási szerződés, amit valóban a főváros kötött az EBRD-vel. Ez a mai napig érvényes. Van egy kivitelezési szerződés, amit a BKK teljesen önállóan kötött, ebben mi sem látunk tisztán, de már bekérettük és vizsgáljuk. Érdekes, hogy amikor az előző ciklusban valamilyen sikert ért el a BKK, az ellenzéki sajtó sosem a fővárosról, hanem konzekvensen csak a BKK-ról írt. Elvárom, hogy az általuk kötött és menedzselt szerződésről és projektről valamilyen koherens módon ők kommunikáljanak. Teljesítés nélküli kifizetésekről eddig nem tudunk. Néhány a kamaszkorból kinőni nem tudó ellenzéki politikus persze most izgalomba jött, hogy nekünk biztosan kellett volna tudnunk mindenről. Ehhez képest – fenntartom –mi november 9-én kaptunk a BKK-tól egy jelentést, hogy megegyezés született a kivitelezővel, majd egy hét múlva kiderült, ez nem igaz, felbontották a kivitelezési szerződést. Ha a BKK vezetése előbb elhallgat dolgokat, majd halandzsázik, és ugyanarról mindig mást mond, azt neki kell megmagyaráznia. Az ügy miatt a régóta a fejlesztési területen dolgozó Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettestől elvette ezt a feladatkört, és azokat az eddig pénzügyekkel foglalkozó Bagdy Gábor kapta meg. Így viszont nem kerül hátrányba a kormánnyal szemben fejlesztési ügyekben? Az utóbbi hetekben a BKK vezérigazgató hol Szeneczeyre, de főleg az igazgatóságra mutogat, ők pedig Dabóczira. Ennek véget kellett vetni. Bagdy úr ideiglenesen vette át ezeket a feladatokat, ő egyébként tagja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának, mi lenne a hátrány? Szakértőként felkértem, ott van az üléseken és az előkészítő munkában is részt vesz Wintermantel Zsolt, aki nagyon régen fővárosi képviselő, újpesti polgármester és közlekedésépítő mérnök. A BKK-nak lesz megbízott vezérigazgatója, Dabóczi felmentését is januárban rendes ülésen terjesztem be a közgyűlés elé. Egy internetes újság már mindenfélét összehordott erről. Én úgy nyilatkoztam, hogy kezdeményezem Dabóczi felmentését. Amennyiben a választás után én folytatom ezt a munkát, úgy a megbízandó vezérigazgató személyével komolyan számolok a városvezetésben.
Érte pénzügyi veszteség a fővárost? Az eddig rendelkezésre álló információk szerint nem. Szerződéses teljesítés nélküli számlát, úgy tűnik, nem fizetett ki a BKK, az eddig legyártott eszközök felhasználhatóak lesznek később is – mindez persze a BKK információin alapul. A 3-as metró középső és déli szakaszára mikorra valósul meg a közbeszerzés? Azzal kezdeném, hogy egy nap alatt szereztem a városnak soron kívül 80 milliárd forintot a teljes akadálymentesítésre és az összes gyalogosaluljáró felújítására. A déli szakasz tendereztetése is befejeződött, és ne felejtsük el, az alagút teljes, 17 km-es szakaszára van kiviteli szerződés. Az északi szakasz befejezése valóban csúszik, de persze nem annyit, mint a 4-es metró 2002-2010 között, hanem csupán két-három hónapot. A szerelvények felújítása befejeződött, fakocka ide, „roncs”, vagy „teljesen új” szerelvények oda. Ne tetszettek volna ilyen metrót itt hagyni! A középső szakasz a legmélyebb, a legdrágább, a legtöbb állomás itt van, ez lesz az utolsó ütem, de 2021-ig valószínűleg ez is befejeződik. Emlékeztetnék rá: én úgy vettem át 2010-ben a BKV-t, hogy azt mondta az előző városvezetés, rendbe tette a céget. Ehhez képest, amikor először bejöttem ebbe a szobába átnézni a papírokat, a második, vagy harmadik arról szólt, hogy a BKV-nak van 78 milliárd forint működési adóssága. Erre nem lehetett kötelezettséget vállalni, a 3-as metró felújítására sem, egészen 2015 közepéig, mikor is a kormány átvállalta a BKV adósságát. Most, hogy állításuk szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa létrejöttével olajozottabb együttműködés lesz a kormánnyal, kevésbé számít meglepetésekre a részükről? Korábban kétszer kellett a fővárosnak nemet mondania a metrófelújítási közbeszerzésre, mert túlzottan magas árajánlatok érkeztek. Ezt annak idején nekem kellett megtennem. Nem feltétlenül hoznám ezt összefüggésbe a kormánnyal. Inkább onnan közelíteném az új helyzetet, azáltal, hogy a főváros számára fontos projektek közös felelősségünk a kormánnyal, így logikus, hogy a fővárosi projektek finanszírozása is stabilabbá válik. De ha már itt tartunk: volt itt olyan gondolatkísérlet az egyik ellenzéki képviselő részéről, hogy ezt a tanácsot bizonyára a kormány kényszerítette rám. Ez olyannyira nem igaz, hogy egyenesen az én követelésem volt. A 2009-es Budapest-programomban is már szerepelt már az egykori Fővárosi Közmunkák Tanácsának az újraélesztése. Puzsér Róbert – aki kiváló humorista, magam is nézem olykor a tévében - a valamelyik nap azt állította, hogy pillanatok alatt átvettem az ő autómentesítési programját. Nem szeretnék álmai virágoskertjébe gázolni, de a 2009-es programomban szerepelt már, hogy a belvárost vissza kell adni a gyalogosoknak. Sőt, még a kerületközpontokat is. Tehát leírhatjuk, hogy Tarlós István a sétáló Budapest híve lenne? Kérdése a magyar nyelv gazdagságának bizonyítéka. Puzsér Róbertnek az egypontos programjával az a baj, hogy az ő minden megnyilatkozásából látszik, nem ismeri az önkormányzati rendszer működését. Sőt, kedvezőnek tekinti, hogy valaki nem ért ahhoz, amit csinálni akar. Ezzel a filozófiával én eddig még nem találkoztam. Nézze, a főváros nem úgy nem működik, hogy egy új főpolgármester odamegy, mint egy király, és kiadja a parancsot. Először is a fővárosi közgyűlés többségének a támogatását kellene megszereznie ahhoz, hogy minden futó projektet tegyenek félre, ami gyakorlatilag kizárt, súlyos kártérítést eredményezne. Ha a főpolgármester a közgyűlés hozzájárulása hiányában, önkényesen vállalna el egy ilyen kötelezettséget, az konkrétan bűncselekmény lenne. A belváros autómentesítésének vannak feltételei. Ha ezek megvalósultak, akkor lehet a behajtást megtiltani. Olyan nincs, hogy az autósokat egy mozdulattal kitiltjuk, és nem adunk helyette semmit. Mik lennének ezek? A P+R parkolókra gondol? Azokra is. 2010-ben összesen egy őrzött P+R parkoló volt. Már építettünk jó néhányat, de a folyamatot fel kell gyorsítani. Ha azt mondja, hogy ezzel igyekeznünk kell, akkor azt mondom, igaza van. De túl ezen, be kell előbb fejezni például a 3-as metró felújítását, előbb-utóbb meg kell szüntetni a Demszkyék által bevállalt behajtási díj bevezetésének a törvényi akadályát, ha az Európai Unió nem engedi el. Nemcsak sétálni, bicajozni is jó lenne Budapesten. A napokban nyilatkozott a kerékpárosklubot vezető Kürti Gábor az Indexnek, hogy a külső kerületeket a belvárossal összekötő, felhozó kerékpárutak nélkül nem igazán tud bővülni a kerékpáros közlekedés. Azt is nyilatkozta nemrég, milyen jó, hogy a főváros a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a kerékpárosokkal. Kürti úr nagyon jól tudja, hogy a kerékpárosok támogatásával nyílt kapukat dönget. Ennek egyetlen ára van, hogy a kerékpáros kultúra is lépést tartson a fejlődéssel. Például a piros lámpa a kerékpárosok számára is piros lámpát jelentsen. Ebben viszont Kürti úr ígérte meg a segítségét. Maguk a kerékpárosok nyilvánították ki, hogy több fejlesztést kaptak 2010 óta, mint bármikor korábban. Ugyanakkor egy közel kétmilliós fővárost kompletten nem lehet természetvédelmi övezetnek nyilvánítani. Akarna ilyet valaki? Vannak szélsőséges követelések. Jobb az őszinteség: legyünk arányosak. Egy ekkora városban, ahol ennyi autót reklámoznak és eladnak, ugye, senki nem akarja kérni, hogy felszámolják az autós közlekedést.
Pláne, hogy a legnagyobb szavazóréteg. A főpolgármesteri kampány mikor indul? Az ilyen pikírt reakció létszükséglet az ellenzéki sajtó számára? Érzem, miszerint az a tény, hogy mégiscsak elindulok a jövő évi választáson, barátságtalan reakciókat váltott ki ellenzéki politikusi és sajtókörökből. Gyakorlatilag 1994 után megszűntek a szorgalmi időszakok, amikor nyugodtan lehet egy cikluson át dolgozni, 2001 óta Magyarországon tulajdonképpen már nehezen kezelhető, folyamatos kampány folyik. Ettől én sem tudok függetlenedni, mert lehetetlen. Lesz egy direkt főpolgármesteri kampány a maga idejében, de előtte még egy uniós választásnak nézünk elébe májusban. Azután érdemes a főpolgármesteri kampányról beszélni. Különösképpen nem kerülök izgalmi állapotba a kampánytól, és nem is kívánok valami világraszóló kampányt kerekíteni. A minap mondta egy újságíró kicsit indulatosan egy főpolgármesteri castingról szóló televíziós beszélgetésen, hogy „Tarlós István együtt tud működni a kormánnyal, de nem tud együttműködni a kerületi polgármesterekkel.” Ehhez képest tessenek mondani nyolc év alatt egyetlen esetet, amikor ellenem szavaztak volna a kerületi polgármesterek! Mit mondanak arra, hogy kerületi polgármesterek közül önként jelentkeztek, hogy lennének a kampányvezetőim. Egyikük az is lesz. Ez olyan rossz együttműködés? Ha már kampányról beszél: a Fidesznél a kommunikáció afféle félkatonai rendben történik. Mindenütt úgy történik. Az USA-ban is. Nekem viszont soha, senki sem szabta még meg, hogyan kommunikáljak, mit mondjak vagy mit nem. De mennyire szól bele a Fidesz kommunikáció a kampányába? Egyet bocsátottam előre, azoknak, akikre ez tartozik: olyan nem történhet a kampányban, amit nem akarok. Ezt a játékszabályt mindenki elfogadta. Ön is mondja, hogy az utolsó ciklusára készül. Azaz: amennyiben újraválasztják, úgy mindenfajta távlati, újraválasztási szemponttól függetlenül hozhat meg döntéseket. Úgy van. A kötelező óvatoskodást sem érzem az általam szükségesnek tartott intézkedésekkel kapcsolatban – legalábbis a kezdeményezésben – ami általában a politikusokat az imázsépítési szempontokra figyelmezteti. Ha már mégis elvállaltam a jelöltséget és ha meg is választanak, úgy ebben a ciklusban már csak problémákat akarok megoldani. Csak annyit várok el, hogy senki se játsszon ki. A sajtótól pedig csak azt, amit Deák nevezett a sajtótörvény szerinte egyetlen paragrafusának. Ha rangsorolni kellene, mivel kezdene? Pillanatnyilag három dolgot tartok a legsürgősebbnek arányérzékem és alapszakmám alapján: a 3-as metró folyamatban lévő felújításának a befejezésén túl a Lánchíd felújítását, valamint a BKV járműállománya cseréjének a felgyorsítását és befejezését. Csak le ne szűkítsék a programom teljességét ezekre a tételekre, mert a végén még azt hallom vissza, hogy „Tarlósnak mindössze három pontból álló programja van”.
2018.12.14 16:00
Frissítve: 2018.12.14 16:12