Előfizetés

Tarthatják holmijukat az utcán a hajléktalanok

Meghozta döntését az Alkotmánybíróság a kaposvári hajléktalanok ügyében. Eszerint önmagában nem alkotmánysértő a kaposvári önkormányzat rendeletének az a mondata, amely szerint: ,,aki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait közterületen tárolja vagy oda helyezi, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el". Igaz, alkotmányos követelmény, hogy a rendelet hatálya alá tartozó területen tartózkodó hajléktalan személyekre az nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság azután határozott így, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa a testülethez fordult, mert szerinte 2013-ban Kaposváron olyan szabályozás született, ami a hajléktalanságot a város egész területén büntetné. Így az a fedél nélküli, aki a létfenntartásához szükséges ingóságait (hálózsák, takaró, ruhaneműk, esetleg sátor) az utcán tárolta, szabálysértést követett el. Még akkor is, ha ők azok nélkül nemigen létezhetnének, és saját lakás híján azt kizárólag közterületen tudják elhelyezni – állt Székely beadványában. A rendelet megszegését az önkormányzat a szabálysértési törvény szankciói alapján sújtotta. Ennek alapján a fedél nélkülieket közérdekű munkával, pénzbírsággal, vagy elzárással büntették.

Korábban megírtuk: a helyi vezetés a hajléktalanok "létét" a városon belül annak ellenére tiltotta, hogy elvileg erre a helyhatóságoknak - a jelenlegi szabályok szerint - nincs joga, ők csupán „védett területeket" jelölhetnek ki (aluljárók, közparkok, játszóterek), ahol fedél nélküliek nem tartózkodhatnak. Egy település egésze viszont nem jelenthet tiltott zónát. Az alapvető jogok biztosa beadványának elbírálására éveket kellett várni. Kifogásait még 2014-ben nyújtotta be az Alkotmánybíróságnak.

Nem zaklatják tovább a rendőrök a a fedélnélkülieket

Egyezséget kötött a rendőrség és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) - az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jóváhagyásával - a hajléktalanok igazoltatási gyakorlatáról. A jogvédők tavaly márciusában eljárást kezdeményeztek az EBH előtt a rendőrséggel szemben, azt kifogásolva, hogy a budapesti igazoltatások aránytalan mértékben érintik a hajléktalan és más, rossz szociális helyzetben lévő embereket. A BRFK nem értett egyet a vizsgálat megállapításaival, és azt hangsúlyozta az egyeztetéseken, hogy csak a törvényes, arányos és szakszerű rendőri intézkedéseket tartja elfogadhatónak.

Ezért készek voltak egy olyan egyezség megkötésére, amelyben vállaltan elősegítik ezen elkötelezettségük megerősítését. A BRFK az egyezségben foglaltaknak megfelelően a jövőben is azt tartja szem előtt, hogy ne merülhessen fel az egyenlő bánásmód követelményének megsértése az igazoltatási gyakorlatával kapcsolatban, és a rendőri intézkedések megfeleljenek a részrehajlástól mentesség rendőrségi törvényben rögzített követelményének – írták közleményükben.

A Város Mindenkié ugyanakkor arról számolt be: több kutatásuk is igazolta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben sújt hajléktalan és szegény embereket objektív okok nélkül. A 2011-12-ben végzett Utca és jog című kutatás során megkérdezett négyszáz hajléktalan hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy havonta legalább egyszer igazoltatják. Az igazoltatottak húsz százalékával ez hetente fordul elő - tették hozzá, megjegyezve: a hajléktalan és nem hajléktalan emberek elleni igazoltatások eredményessége körülbelül ugyanolyan, mindkét csoport esetében az igazoltatások húsz százalékát követik további intézkedések.

Az egyezség alapján Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsát ki a szegény emberek célhoz kötött igazoltatásáról, amely egyebek mellett felhívja arra a figyelmet, hogy ételosztáskor, valamint egyéb szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor a rossz szociális helyzetű emberek "általános" igazoltatása különösen sérti az egyenlő bánásmód elvét. Ezért ilyen helyzetekben csak nyomatékos indokkal, konkrét okból lehet igazoltatni - olvasható A Város Mindenkié csoport közleményében.

Az Uber kitart

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:12
Nem hagyják cserben a 17 ezer petícióaláírót FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Budapestet nem blokkolni kell, hanem mozgásba hozni – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Fekete Zoltán, az Uber Hungary Kft. operatív vezetője. Az eseményt azért tartották, mert ahogyan arról korábban beszámoltunk: a kormány korábbi ígéretével ellentétben még múlthét szerdán elfogadta a taxis személyszállításról szóló, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által benyújtott jogszabály-tervezetet. Eszerint az ellenőrzést végző hatósági személyek az uberes sofőrök engedélyét és a járművek rendszámát a helyszínen elvehetik.

Fekete Zoltán kijelentette: nem terveznek meghátrálni, az Uber továbbra is folytatja hazai működését. - Nem hagyjuk cserben azt a 17 ezer aláírót, aki a petíciónk aláírásával jelezte, hogy szeretné, ha az Uber tovább működne a fővárosban - mondta. Újságírói kérdésre, hogy mi lesz azokkal a sofőrökkel, akiknek rendszámát elveszik, azt mondta: az Uber továbbra is a sofőrök mellett áll. Megjegyezte, a jogkövetés érdekében a sofőrök folyamatosan váltják ki engedélyeiket, így jelenleg már nincs senki, akinek nincs folyamatban az engedélykérelme. Megemlítette továbbá, hogy az év végéig az eddig 1200-as sofőrszámot jelentősen növelnék, így kétezer embert foglalkoztatnának.

Megírtuk: a fővárosi lakosság döntő többsége támogatja az Ubert egy frissen készült felmérés szerint. Az IPSOS kutatása alapján a budapestiek háromnegyede úgy látja, hogy a jelenleg hatályos törvények módosítására van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek a közösségi gazdaság és az új digitális technológiák teremtette feltételeknek, és így lehetővé tegyék az innovatív szolgáltatások terjedését. Fekete ezt kiegészítve elmondta, az Uber felhasználóinak 96 százaléka elégedett elégedett a szolgáltatással.

A megkérdezettek 86 százaléka csak nagyon ritkán, 55 százalékuk pedig egyáltalán nem használ taxit. Az Uber támogatottsága kiemelkedően magas a fiatalabb, 18-39 év közöttiek körében, de minden második ötven évnél idősebb válaszadó is egyetértett azzal, hogy továbbra is szükség van az Uber szolgáltatásaira Budapesten.

Simicska bukhatja a rádiót is

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:03
Simicska médiabirodalma FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Fidesz által jelölt Médiatanács eljárást indít a Simicska Lajoshoz köthető Class FM ellen, így pedig a rádiónak kevés esélye maradt arra, hogy meghosszabbítsák ősszel lejáró frekvenciaszerződését. Ez kiváló alkalom lehet arra, hogy a kormány egy országos lefedettségű rádiót is elindíthasson. Bár az újdonsült rádiótulajdonos (a budapesti DJ FM) Andy Vajna korábban még azt mondta, nem akar a Class FM helyére pályázni, hamar meggondolhatja magát. Kiderült, a kormány több száz millió forintért reklámozott a Habony Árpádhoz köthető Lokálban.

Orbán Viktor újabb mélyütést készül bevinni Simicska Lajos birodalmának az Orbán-Simicska háború médiafrontján. A sértődött kormányfőnek még mindig az a célja, hogy egy "baráti", még Simicskáénál is nagyobb médiabirodalmat építsen fel. Ezúttal a célpont a vállalkozó legjelentősebb hangja, a Class FM. A Médiatanács ugyanis közölte, hatósági eljárást indít az egyetlen országosan fogható kereskedelmi rádió ellen, mivel annak Morning Show című reggeli műsorának tavaly december 30-i és idén január 4-e adásában "nem a korosztály számára feldolgozható módon használt humorral, kifigurázva és elfogadható konfliktusmegoldásként ábrázolták az erőszakot, valamint a felvetett szexuális témákat érzelemmentesen, erős obszcén kifejezésekkel ábrázolták". A műsort a 16 éven aluliaknak nem ajánlott korhatár-besorolás helyett, 12 éven aluliaknak nem ajánlott kategória szerint tették közzé.

Mindez azért fontos, mert a Class FM-et tulajdonló Advenio Zrt. 2009-ben elnyert frekvenciaszerződése az idén november 19-én lejár. A Simicska köréhez tartozó Nyerges Zsolt tulajdonában lévő cég kérheti ugyan, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) további öt évvel hosszabbítsa meg a szerződést, ám a testület vélhetően ezt meg fogja tagadni, mivel a törvény szerint nem lehet hosszabbítani azzal az orgánummal, amely a jogszabályokat „ismételten vagy súlyosan” megszegi. Márpedig a rádiót korábban is megbüntették már az előírt reklámidők túllépése miatt. Ez önmagában nem szokatlan, ám 2014-ben az egyik határozatában a Médiatanács azt írta, a jogsértést a rádió "ismételten" elkövette. Ha nem tudják tisztázni a Morning Show ügyét, akkor vélhetően újabb "súlyos" szabálysértést jegyeznek fel a Class FM kontójára, ami tovább súlyosbíthatja az így is szinte kilátástalan helyzetet. Hiszen a frekvenciákról döntő Médiatanács elvileg független testület, ám minden tagját a Fidesz jelöltjeként választották meg.

Az országos frekvenciára vélhetően Andy Vajna pályázhat, akinek nemrégiben indult el DJ FM nevű rádiója, amelyet Simicska Music FM-je ellenében hoztak létre fővárosi frekvencián. A filmügyi kormánybiztos korábban úgy nyilatkozott: "egyelőre" nem gondolta, hogy a Class FM frekvenciájára pályázzon, ám a mostani fejlemények ismeretében hamar meggondolhatja magát. Különösen azért, mert a Simicska-közeli rádiót naponta átlagosan 2,6 millióan hallgatják, és a lakosság 25 százalékához hetente legalább egyszer eljutnak a hírei. A közmédia rádiói még csak meg sem közelítik ezt: az NS Hoffmann-Mediameter konzorcium legutóbbi felmérése szerint a Kossuth Rádiót naponta 1,6 millióan hallgatják. A Medián egy korábbi vizsgálatából kiderült, a teljes népesség 32 százaléka rendszeresen, 25 százalék alkalmanként a rádióból tájékozódik a közéleti hírekről. Amennyiben tehát a Class frekvenciája egy kormánypárti orgánumhoz kerül, akkor Orbánék a lakosság harmadához el tudnák juttatni a propagandát.

Állami hitel az Origóért
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szanált MKB Bank adott kölcsönt a vs.hu-t is kiadó New Wave Media Kft.-nek (NWM), hogy megvásárolja a Magyar Telekomtól az Origo Média Zrt.-t. A Heti Válasz szerint január 28-án zálogjogot jegyeztek be az NWM-ett tulajdonló cseh Bawaco befektetőre, amely Szemerey Tamás, Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének érdekeltségeként lett ismert. Az Origo Média Zrt. ára 13,2 millió euró volt, ami hozzávetőleg 4,2 milliárd forintnak felel meg. Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora részét állta ennek az MKB, de a 444 szerint az összeg nagyobbik fele az állami felügyelet alatt álló banktól érkezett.

Az esetlegesen induló kormánypárti országos rádiónak nem lennének finanszírozási problémái, hiszen Orbánék egyik baráti orgánumot sem hagyják az út szélén. Az Átlátszó kiszámolta például, hogy a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group Zrt. (MMG) - a vállalat másik fele Győri Tiboré, aki az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős vezetője volt - által kiadott Lokál című ingyenes hetilapban az elmúlt fél évben akár 670 millió forint értékben jelenhettek meg kormányzati reklámok. Ez csupán durva becslés, mivel a legnagyobb állami hirdetők azzal kerülték meg a válaszadást, hogy médiaügynökségen keresztül szerződtek az MMG-vel. Az Átlátszó szerint vélhetően Kuna Tibor cégével, a Young&Partners Kft.-vel kötött 2,8 milliárdos médiavásárlási keretszerződés részeként bonyolódtak le ezek a kampányok. A legtöbbet a Szerencsejáték Zrt. fizethette, az állami cég akár 270 millió forintot is elkölthetett a lapnál - a hirdetések mellett a vállalat szponzorálja a Lokál sportoldalát is. Pontos költségek csupán néhány kampány, illetve önkormányzat esetében ismertek. A Kocsis Máté vezette VIII. kerületi önkormányzat például mintegy 10 millió forintért vásárolt felületeket Habonyék lapjában. Jakabfy Tamás szerint a fideszes városvezetés olyan tevékenységért fizetett milliókat, amelyet az önkormányzat saját lapja is el tudna látni. Az LMP kerületi képviselője a párt Korrupcióinfóján azt is ismertette: az újság 100 fürdőbelépőt kapott a budapesti gyógyfürdőket üzemeltető társaságtól egy barter megállapodás eredményeként, továbbá hasonló szerződéssel juthattak több mint 100 operett belépőhöz. Az sem lenne meglepő, ha a közeljövőben Simicska Metropolja helyett Habony ingyenes lapját terjesztenék az aluljárókban. Megírtuk ugyanis, hogy a BKV nem hosszabbítja meg a Metropolt kiadó MTG Metro Gratis Kft. szerződését. Ez a terjesztési mód rendkívül sikeres, hiszen míg a nyomtatott napilapok egyre kevésbé fogynak, Metropolból 11 százalékkal több kelt el 2015 utolsó negyedében. Naponta 334 ezer példányt osztottak szét a metró- és HÉV-megállókban.

Kedvező híreket rendeltek
Nettó másfél millió forintért rendelt egy 12 részes, javarészt Simicska Lajossal és a szocialista kormányokkal foglalkozó cikksorozatot a Pesti Srácok hírportáltól a Földművelésügyi Minisztérium - írta az Átlátszó, miután kikérték az ehhez kapcsolódó szerződéseket. A megállapodás szerint a portálnak egyeztetnie kellett a cikkek szövegét a tárcával, és utólag is javítani kellett a cikkeket, amennyiben az nem tetszett Fazekas Sándor tárcájának. A megrendelés után olyan hangzatos című cikkek születtek, mint "Hátrább az agarakkal - politikai üzenet Csányinak és Simicskának", "Bitay Márton: Az adu ászok nem a Simicska Lajosoknál, hanem a kisbirtokosok kezében lesznek". Nemrég derült ki az is, hogy Giró-Szász András miniszterelnöki tanácsadó, egykori kormányszóvivő cége, a Strategopolis Kft. 2015-ben, valamint 2016-ban is szerződésben áll az MTVA-val kereskedelmi rádiók számára készítendő híranyagok gyártására. A hírgyártásért 3,5 millió forintot fizetett 2015-ben az MTVA, ebből még lejött havonta nettó 300 ezer forint bérleti díj. A Hangos hírek nevű szolgáltatás lényege, hogy napi 17 hírt készít el a cég, országos és regionális formában is az igények szerint. Jelenleg 31 médiaszolgáltató 49 frekvencián használja a Giró-Szász cége által készített híreket.

A kormányzati hirdetésekben a nemrégiben Andy Vajna tulajdonába került TV2 sem szűkölködött. A csatornának kitüntetett szerepe lehet, hiszen az összesítések alapján a kormány által megrendelt tévés kampányokat kizárólag a TV2 csoport csatornái és a közmédia vetítette. A költségek egyedül az "A magyar reformok működnek" kampány esetében ismertek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatása szerint az 1500 szpot levetítéséért 100 millió forintot fizetett a TV2 cégeinek. Ebből a 444.hu arra következtet, hogy fel év alatt csak a kormány legalább 400 millióért reklámozott Vajna csatornáján. A kormánybiztos adója márciustól még ennél is többet kaszálhat: szintén a 444.hu szúrta ki, hogy a TV2 csoport reklámidejét értékesítő Atmedia megduplázza listaárait, ami azért is furcsa, mert ezt a nézettségi adatok nem indokolják. Így vélhetően csak az állami megrendelésre apellálnak, és ha valóban indul nemzeti konzultáció a terrorvész-helyzettel összefüggő alkotmánymódosításról, minden bizonnyal újabb kampány is indul, amiből a TV2 valószínűleg jelentős szeletet kaphat. Abból, hogy a kormány százmilliókat költ a TV2-es hirdetésekre, arra következtethetünk, hogy Orbánék már lejátszottnak tekintik a csatorna tulajdoni viszonyait, ám az még nem teljesen tisztázott. Mint ismert, Vajna tavaly októberben jelentette be, hogy megegyezett Simon Zsolt és Yvonne Dederick akkori tulajdonosokkal a csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. megvásárlásáról. Mint később kiderült, a több mint 20 milliárdos üzlethez az állami tulajdonú Eximbank 6,7 milliárd forintos hitelt biztosított. Még aznap azonban a Simicska köréhez tatozó Fonyó Károly Megapolis Media Zrt.-je egy elővásárlási opcióra hivatkozva közölte: ő már két nappal korábban megvásárolta a Csoportot tulajdonló TV2 Media Group Holdings Kft.-t. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Vajna Magyar Broadcasting Co. Kft.-jének tranzakcióját engedélyezte, ami miatt a Megapolis bírósághoz fordult, mert szerintük a hatóság több hibát is vétett az eljárás során. Óvári Győző, Fonyóék ügyvédje továbbra is fenntartja azt a kijelentését, hogy a csatorna sorsa a bíróságon fog eldőlni.

A tévé mellé a kormányfő egy "baráti" hetilapot is szeretne. Orbán köre most a Figyelőre vetette ki a hálóját: a Heti Válasz szerint Garancsi István a legkomolyabb érdeklődő a felszámolás alatt álló lap megvételére. Ezzel szemben lapunk úgy értesült, hogy nem Orbán bizalmasa, hanem az Indexet is kiadó Közép Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP) tulajdonosa, Spéder Zoltán vásárolná meg a Figyelőt. Versenyben lehet még a Figyelő Centrál Kft. is, amelyet az idén januárban két, a médiaiparban ismeretlen magánszemély 300 millió forintos jegyzett tőkével alapított. A vállalat tulajdonosai, Szincsák Anita és Csorbai Hajnalka eddig csak 500 ezer forintot fizettek be kft.-jük házipénztárába, és azt vállalták, hogy a 300 millió maradékát december 31-ig utalják át. Ez vélhetően egy kilétét még titkoló háttérszereplőre utalhat.

Törvényt sértenek a működő reformok

"A Médiatanács nemhogy nem mondta ki, hogy a kormánypropaganda tiltott politikai reklám, de a jövőre nézve is elrendezte az ilyen jellegű szpotok sorsát. Amit látunk, az nem más, mint társadalmi célú reklám" - vélekedett Polyák Gábor miután a Médiatanács a Mérték Médiaelemző Műhely beadványát megvizsgálva 800 ezer forintos bírságot szabott ki a TV2-re és a Duna Tv-re az "A magyar reformok működnek" kampány reklámjai miatt. A Mérték szerint a reklámokat még a hatályos médiatörvény keretei között sem lehetne bemutatni, mert politikai reklámnak minősülnek, és ilyenként a törvény szerint kizárólag választási kampánykor, illetve már kiírt népszavazással kapcsolatban lehetne vetíteni azokat. Ám a hatóság határozata a társadalmi célú reklámokra vonatkozó szabályokat emlegette. "A Médiatanács valamiért úgy tesz, mintha a médiatörvény általa olvasott verziója szerint politikai reklám csak pártot reklámozhat. De ismét hangsúlyozzuk: a kormány népszerűsítése is politikai reklám" - írta Polyák a Mérték Blogon hozzátéve, hogy a hatóság indoklása lírai és megalapozatlan. "A Médiatanács nagyvonalúan eltekint annak vizsgálatától, hogy a klipek pontosan miért is nem a kormányt népszerűsítik, illetve mi az a közérdekű cél, aminek elérése érdekében az üzenet hatást akar gyakorolni a nézőkre" - mondta a Mérték vezetője. Azt is ismertette csak annyit tehetnek, hogy az ügyészségnél kezdeményezik a határozat ellenőrzését: "az ügyészség nyilván alig várja, hogy végre lecsaphasson a kormányra. Ilyen az, amikor a magyar reformok hibátlanul működnek".