Repington ezredes, a „Times" katonai szakértője, ismét egy hosszú cikkben foglalkozik a világháború elmúlt eseményeivel és jövőjével.
Az ántántnak csak a német hadsereg kimerülése hozhatja meg a győzelmet. Repington beismeri, hogy a hatalmas német tartalékok kimerítése csak akkor érhető el, ha a szövetségeseknek sikerülne a németeket nagyszabású akciókra kényszeríteni, mert a németek veszteségei, a sebesülteket is beleszámítva, 1915 végéig legföljebb 660.135 ember lehetett, míg ez év január havában a veszteségeik alig 36.000 emberre rúgnak.
Sajnos, a németek átlagos veszteségei — írja Repington — hónapról-hónapra redukálódnak és emelkedésre semmi remény nincsen. Ha a németek ezután sem veszítenek többet 30—10.000 embernél, akkor a háború nem végződhet az ántánt győzelmével.
E fejtegetések után Repington ezredes arra a következtetésre jut, hogy a szalonikii, valamint az albániai erőlködések csak olyan értelmetlen vállalkozások, mint amilyen a Dardanella-expedíció volt. Csak szétforgácsolják ezzel az ántánt erejét és alkalmat nyújtanak vele a németeknek, hogy Franciaországban nagy koncentrált offenzívát kezdjenek.
Repington véleménye szerint a világháború éppen Észak-Franciaországban fog eldőlni, ezért kötelessége az ántántnak minden más alárendelt hadszíntér elhanyagolásával minden erejét a nyugati frontra összpontosítani.
Népszava 1916. február 19.