A tananyag mennyisége

A múlt szombati pedagógus tüntetés kapcsán újra felmerült bennem a kérdés: hova? Mármint, hova csökkentsük a tananyag mennyiségét, amikor az ATV-n, a Vakkomondorban megkérdezik az utca emberét, ki volt Szulejmán, és megérdemli-e, hogy szobrot állítsanak neki Szigetváron(!), Mire a többségnek a leghalványabb sejtelme sincs róla, ki volt és mit csinált. Hova, amikor az utca emberének fogalma sincs, mire emlékezünk október 6-án, és amikor megkérdezik, azt feleli, hogy nem vagyok idevalósi? Amikor egy áruházban azt mondják be a hangosbeszélőn, hogy áruházunk nyitvatartása 12 óráig üzemel? Amikor emberek képesek azt mondani, hogy "kilegyenérdemesmenni"? Amikor a fiatalok nem képesek fejben összeadni(!) kétjegyű számokat? A tananyag mennyiségét nem kellene csökkenteni, csupán át kell gondolni, hogy kinek, mikor és mit tanítsunk meg. Például, tényleg szükség van arra, hogy az általános iskolában a gyerekek integrál és differenciálszámítást tanuljanak? Nincs. Valóban muszáj mindenkinek ismernie az összes jelentős (és kevésbé jelentős) német, angol, francia, stb. költőt és írót? Nem. A többség tanuljon meg kettőt-hármat a különböző korszakok képviselői közül, a többit tanulják meg azok, akik irodalomtörténésznek készülnek. Muszáj mindenkinek ismernie az összes létező és már nem létező ország összes történelmi eseményét? Nem. Tanulják meg a magyar történelmet alaposan, ismerjék meg Európa történelmét kicsit részletesebben, és a többi ország történelmének legfontosabb eseményeit. A többit tanulják meg azok, akik maguk is tanítani vagy kutatni akarják a történelmet. Ezzel szemben arra szükség lenne, hogy idegen nyelvet mindenki heti minimum 5 órában tanuljon. Heti két órában ugyanis nem lehet egy nyelvet sem megtanulni. A fenti példák némelyike azt mutatja, hogy még a magyart sem. Az óvodában pedig nem számítástechnikát kell tanítani, hanem a magyar nyelv helyes használatát. És ha magyarul már helyesen beszél a gyerek, utána elkezdhet ismerkedni az idegen nyelvekkel és a számítástechnikával.