Mikola István: híve vagyok az EU-nak

Publikálás dátuma
2016.02.20. 06:00
FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
A magyarság számára az európai lét felbecsülhetetlen érték, amit szerintem badarság lenne feladni - mondja Mikola István. A külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint van mit megvédenünk és van miért aggódnunk akkor, amikor a migráció felerősíti azokat a szeparatista jelenségeket, amelyek az EU-ban terjednek. Határozottan vállalja: híve az EU-nak, egy, a nemzeti kultúrákat, a szuverenitást magas szinten érvényesíteni hagyó, kollektív európai identitásnak. Mikola szerint most európai, sőt globális felelősségvállalásra van szükség, mert a migrációs krízis az első számú globális kérdéssé vált. Az államtitkár - a kormányzati mainstreamtől némileg eltérő - álláspontját filozófiai gyökerekre vezeti vissza, a politika központjában ugyanis az embert mint közösségi lényt látja, s az  ebből fakadó kötelezettségre, az egymásért való felelősségvállalásra biztat.

- Lenyűgöz, hiszen hosszú ideje Ön az első kormánytag, aki ilyen véleménynek ad hangot.

- Nézze, ennek mély filozófiai gyökerei is vannak, hiszen a magyarság sokféle törzsből, nációból, genetikai állományból tevődött össze; vannak itt ugye tótok, oláhok, romák, zsidók… A zsidóság vagy a cigányság ráadásul nálunk nem etnikum, hanem a magyar társadalom alkotóeleme, mi szimbiózisban, kulturális sokszínűségben élünk, amit persze sokszor nem könnyű kezelni, de ebben van a túlélési potenciálunk. Ez olyan, mint a természetben a biodiverzitás, ami a túlélés alapja. Nemzetünk ezzel élte túl a történelem viharait, így ha ezt a sokszínűséget nem tudjuk megőrizni, nagy bajba kerülünk. Azt pedig hangsúlyozni kell, hogy az európai lét adta meg a lehetőséget nekünk, hogy mi igenis össze tudjuk gyűjteni a magyarságot. És ez nem nacionalizmus, hanem életvédő program. Amikor ilyen bajok, válságok dúlnak, ezt a szempontot sem szabad szem elől téveszteni. Van mit megvédenünk és van miért aggódnunk akkor, amikor a migráció felerősíti azokat a szeparatista jelenségeket, illetve szétesési hangulatot, amely az EU-ban terjed. De éppen ezért szerintem az angolok is el fognak gondolkozni, Nagy-Britannia nem fog eltávolodni az EU-tól, ki fogja erőszakolni a neki tetsző változások jó részét, de tag marad.

- A V4-es szövetség tehát belemegy a brit követelésekbe?

- Azt hiszem, igen. David Cameron nagyon okos ember, aki kiváló taktikai érzékkel és elég rátarti magatartással rendelkezik ahhoz, hogy ki fogja harcolni azokat a változásokat az EU-tól, amelyek számára nagyon fontosak, és amelyekkel az EU-ban tarthatja a briteket.

- A szociális juttatások korlátozásán kívül a magyar kormány lényegében mindennel egyetért.

- Igen, mi a britek álláspontját tudjuk osztani, noha nem szívesen látnánk, ha ez valóban odáig menne, hogy a reform megkérdőjelezi az EU létét. Mi ezt nem szeretnénk. Én legalábbis biztosan nem venném jó néven, nekem is sok családtagom él Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján. Nem szeretnék új határokat közöttünk. Híve vagyok az EU-nak. Nem az Európai Egyesült Államoknak, hanem egy, a nemzeti kultúrákat, a szuverenitást magas szinten érvényesíteni hagyó, kollektív európai identitásnak. Hiszen amikor Schumanék az EU-t alkották, egy, a közös történeti alapra épülő, zsidó-keresztény együttműködésből fakadó Európát képzeltek el. Ha mi elhagyjuk ezt a történelmi alapot - és sajnos kezdünk róla leválni, hiszen Európa megkérdőjelezi mostanság -, az nagy baj.

- Ön is a liberalizmust tekinti fenyegetésnek?

- A liberalizmus szót ma én óvatosan használom, mert ez egy nagyon bonyolult irányultság; a történelem bizonyos időszakában progresszív típusú jelzőként jelent meg, aztán voltak, akik visszaéltek vele, az individualizmust, a hedonizmust erősítő, a közösséget romboló erővé téve. Én arról beszélek, hogy a nemzetek keveredéséből fakadóan sokszínű, vibráló Európa, az egyes identitások életben- és tiszteletben tartásával nagy érték. Nincs a világon még egy ilyen hely. Ez egy unikum, amit meg kell őrizni a sokszínűségével, és a belső építő vitáival együtt. És ennek az identitásnak a kulturális, történelmi magja a zsidó-keresztény alap. Ezt az Európát meg kell őrizni. Ez a feladat. Én azért nem vagyok pesszimista. Úgy gondolom, hogy ezt a migrációs válságot még elszenvedjük egy ideig, hiszen a kiváltó okok globális kezelése időbe telik. Tudunk és igyekszünk segítséget nyújtani a bajba jutott térségeknek, ahol ráadásul - többek között - nagyhatalmi törekvések, korábbi gyarmatosítások, megszállások miatt alakultak ki a problémák, háborúk. Európai, sőt globális felelősségvállalásra van szükség, hiszen van mit törleszteni. Sokba fog kerülni.

- Tényleg levesz a lábamról, hiszen a magyar kormány tagjaitól az európai felelősségvállalásnak ezt az aspektusát sem hallottam még. Azt már igen, hogy Amerikának felelőssége van a válságban…

- Jogosan mondták ezt a kollégáim, hiszen az Egyesült Államoknak is le kell vonnia a történelmi tanulságokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) dolgoztam az arab tavasz idején, s már akkor szemmel látható volt: nem lehet egy amerikai típusú demokráciát, vagy más fejlett, idegen társadalmi berendezkedést erőszakosan ráültetni olyan rendszerekre, amelyekben az alapjai nincsenek meg ennek. Több ezer éves, törzsi típusú társadalmakba nem lehet hirtelen, kívülről beavatkozni. De föl kellene ébredni; faluvá zsugorodott a világ, közösen, globális felelősségvállalással kell cselekedni.

- És nem is csak ez az egy kérdés, amiben világpolitikai együttműködésre lenne szükség.

- Természetesen. Jelenleg Vietnámban száz millióan élnek. Elmentünk Indonéziába, ahol kétszázötvenmillió ember él. Ezek nem is országok, hanem planéták, nem tehetjük meg, hogy ezt figyelmen kívül hagyjuk. És föl is ébredtek; fejlődési ütemük elképesztő, aminek hangot is adnak. Nekünk is fel kell ismerni, és a történelmi bűnöket jóvá tevő programokkal az ő jólétüket, felzárkózásukat kell segíteni, a háborúk lezárását és az érintett térségek stabilizációját kell megoldani. Mert egyébként, mint azt egyesek már vizionálják, könnyen jöhet a harmadik világháború. Ez már nem játék.

- A gazdasági típusú együttműködési kényszerek hátterében is ilyen gondolat húzódik?

- Így van, az egyenlő esélyek és az együttműködés fontossága a fő kérdés a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásban is. Eddig 74 hazai tudományos, szakmai, vagy szak-, illetve érdekszervezettel tárgyaltunk az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP) előkészítő egyeztetéseken kialakítandó magyar álláspontról. Hangsúlyozom: nincs megállapodás, tárgyalások vannak, amelyek még sokáig el fognak tartani. Óriási intellektuális kihívás, hogyan tud egy szocialista piacgazdaság és egy kapitalista, extrém profitérdekelt világ egymással megállapodni. Ugyanakkor már talán látjuk a fantáziát ebben, hiszen vannak ennek rendkívül pozitív vonatkozásai. A magyar gazdaság exportorientált, nyitott gazdaság, nem mondhat le a szabad kereskedelem mindkét tárgyaló fél számára előnyös lehetőségeiről.

- Nemrég a sajtóban felmerült, hogy az amerikai diplomáciai kritikák enyhítése céljából a magyar kormány beállt a TTIP mögé.

- Erről nincs szó, de nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Két vörös vonal volt, illetve van ebben: az egyik, ami megoldódni látszik, a génmódosított termékek, azaz a GMO-mentességünk megtarthatósága. Ezzel ma már egész Európa egyetért, s nem is elsősorban azért, mert a genetikailag módosított táplálékok az emberi szervezetre káros hatással bírnak, mert - orvosként is mondom - erre nincs bizonyíték. Hanem azért, mert ha mindenhol génmódosított szóját, vagy repcét fognak termeszteni, akkor az eredeti fajok kiszorulnak a termőföldekről, ami a természeti egyensúly szempontjából okozna károkat. Ez le is került a napirendről, Amerika persze próbálkozik, de úgy tűnik, a hídfőállást tartani tudjuk. A másik vörös vonal, amin megbukhat az egész, a vitarendezési mechanizmus. Azt ugyanis, hogy nemzetközi választott bíróságok döntsenek a befektetők és a fogadó állam vitáiban, mi sosem fogjuk elfogadni. Akkor, amikor Amerika és az EU valamennyi állama tagja az OECD-nek, s az oda való felvétel alapja a nemzetközi jogviták rendezésére alkalmas jog- és igazságszolgáltatási rendszer, nem lehet szükség ilyen vitarendezési mechanizmusra. Az USA által támogatott javaslat sérti a nemzeti szuverenitást. Magyarországnak egyre több partnere van, akikkel azt mondjuk, nem módosítgatni kell ezt a mechanizmust, hanem teljesen kivenni, a vitákat másképp kell rendezni. Márciusban jön Cecilia Malmström, az uniós kereskedelmi biztos, akivel fogok erről tárgyalni. Nagy tétje van ennek, hiszen nyakunkon van a kanadai-európai kereskedelmi megállapodás, amely most éppen parlamenti ratifikációra vár. De a magyar parlament, ahogyan több más tagállami parlament sem lesz hajlandó jóváhagyni a részét képező vitarendezési mechanizmus miatt. Nagyon sok a tisztázandó kérdés. Ott kell lennünk a tárgyalóasztaloknál, mert ha nem tesszük, akkor Magyarország feladja nemzeti érdekeinek képviseleti lehetőségét is.

- Nyilván itt is, ahogyan sok más ügyben, közös európai álláspont kell a végére.

- Így van, már csak ezért is több év, mire ebből megállapodás, majd a nemzeti parlamentek elé kerülő javaslat lesz. De nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok és Európa együtt a világkereskedelem ötven százalékát bírja, tehát az együttműködés nagy lehetőség. És kényszer is, hiszen ha e két földrésznek a területét és a lakosságát nézem, akkor 860 millió emberről van szó, azaz a világ populációjának alig több mint tíz százalékáról, miközben a világ fejlődő országai nemcsak lélekszámban, de gazdasági értelemben is elképesztő sebességgel növekednek. Ébredjünk föl; ha meg akarjuk őrizni pozíciónkat a világkereskedelemben, akkor tárgyalni kell.

- Állandóak a jelenlegihez hasonló világpolitikai viták, vagy robbanópont felé közeledünk?

- Összezsugorodott a világ. Minden információ gyorsan és könnyen eljut hozzánk, miközben az emberi szempont elvész. A politikának nagyon mélyre kellene nyúlnia ahhoz, hogy a világ bajait orvosolni tudja. Ez már az emberi lelket érintő kérdés. Az ember az élővilág egyetlen szereplője azzal a képességével, hogy önmagát észlelni képes személyként jelenik meg az élővilágban. Mivel kontrollálni tudja önmagát, ezért felelős a cselekedeteiért. Ez a humán szoftver. De ha önmagamért felelős vagyok, akkor a másikért is, mert az ént a te határozza meg. Az ember közösségi lény, mindenki felelős mindenkiért. Ezt a gondolatot kellene elővenni.

- A politikai egoizmus vélhetően szemlélteti a társadalomban jelenlévő, hasonló beállítottságot.

- Látja, ezek az igazán nehéz kérdések a gyorsan változó világban. Freund Tamás agykutató, akivel jó barátságban vagyok, azt mondta: az emberi agy nem képes azt az információtömeget feldolgozni, ami a fejlődő világban árad felé, s a médián keresztül eléri. Az értelmiség felelőssége óriási, hiszen - ha nem is egyedül dolgozza föl - érzékenyen kellene, hogy közvetítse az információkat a nagyobb tömegnek. Ám az értelmiség, nemcsak nálunk, világszerte el van gyengülve. Amikor Joseph Stiglitz professzor, aki az OECD-ben a gazdasági teljesítménnyel és társadalmi fejlődéssel foglalkozó szakértői bizottságot vezette, elkezdte vizsgálni a Kínában a szegény faluból a csillogó nagyvárosba költöző fiatalok jólétérzetét, kiderült, hogy az nem javul, hanem romlik. A közösségek, kezdve a családtól a kisközösségeken, baráti társaságokon át egészen a szélesebb értelemben vett szociális hálózatig nagyon fontos tényezők, és ez nemcsak kulturális, gazdasági értelemben is hatással van a társadalmakra. Az emberi közösségekkel többet kell foglalkozni. Itthon kezdünk erre egyre nagyobb hangsúlyt fektetni; kilábalási lehetőséget rejt, ha az értelmiséget és a közösségeket olyan helyzetbe hozzuk, hogy az ember ne legyen magára hagyva, s a hozzá érkező, mind több impulzust segítünk feldolgozni. Selye János stresszelméletéből ugyanis tudjuk, hogy a stressz, amely külső környezeti változásokat jelent, lehet építő és romboló. Ha én jó fizikai és mentális kondícióban vagyok, akkor a mások számára káros stresszhelyzeteket személyiségfejlesztő-erőként tudom befogadni. A világ változik, egyre gyorsabb ütemben, s nekünk erre a változásra föl kell készülni, alkalmazkodni kell.

- Ez akár a kormány sportpolitikájának magyarázata is lehetne, ám volt OECD-nagykövetként biztosan tudja: épp az oktatási és egészségügyi területen egyre nagyobb a lemaradásunk.

- Kétségtelen, hogy sok tennivalónk van. De elsősorban nem azért, mert például – ahogy szokták mondani – gyenge az egészségügyi ellátórendszerünk, hiszen sokkal szegényebb országokban tovább élnek az emberek és jobb kondícióban vannak. A kérdés összetett, a helyzetet színezi a magyar társadalomban egyrészt szinte divatszerűen uralkodó pesszimizmus, másrészt a kedvezőtlen mentális állapot. A probléma megoldása szintén összetett, az kell hozzá, hogy nyíltan és őszintén beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mint ahogyan most mi tesszük.

Szerző
Témák
interjú Mikola

Célkeresztben a kockások - Nem csillapul a tiltakozási hullám

Publikálás dátuma
2016.02.19. 21:50
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Több százan vettek részt azon a villámtüntetésen, amelyet a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium intézményvezetője melletti szolidaritás jegyében szerveztek, az igazgató ugyanis az első helyen van az orbáni oktatáspolitikával elégedetlen pedagógusok listáján, akiket "levadászna" a kormányhatalom. A napokban több, a tüntetéseken résztvevő tanár is jelezte: a tankerület az adataik iránt érdeklődik. Az MSZP ombudsmani vizsgálatot sürget annak kiderítésére, hogy a kormányzat személyes adatokkal visszaélve fenyegetett-e tanárokat.

"Szeretettel köszöntelek benneteket a Budapest XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium szecessziós, műemlék, majdnem összeomló épülete előtt. Azért gondoltam, hogy szólok hozzátok, mert azt tapasztaltuk, hogy sokan féltek az esetleges megtorlástól. Merjetek kiállni az igazatokért, mert nincs igazuk, nincs erejük, csak azt hiszik magukról, hogy erősek" - üzente egy rövid videóban Pukli István, a Teleki igazgatója a becsődölt orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozóknak, miután a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ellene is vizsgálatot indított a héten a február 3-i miskolci pedagógustüntetésen - Pukli mellett ezen több telekis tanár is megjelent - való részvétele miatt.

Az igazgató egyik kedvenc gyerekkori filmjéből, a David Bowie főszereplésével készült Labirintusból vett idézettel bátorította a tiltakozókat: a filmben Bowie egy gonosz manókirályt játszik, akivel szembeszegül egy fiatal lány, és végül azzal győzi le, hogy kimondja: "nincsen hatalmad fölöttem." Pukli szerint ez jól szimbolizálja a jelenlegi rendszert. "Démonokkal küzdünk, semmi mással. Emeljétek föl a fejeteket, legyetek bátrak. Nincs hova hátrálnunk. Nekünk meg kell oldani a közoktatás helyzetét, és az alapjaitól fel kell építenünk. Mindenkire szükség van. Ne féljetek!" - zárta üzenetét.

Fehér virágok, kockás ingek

Az igazgató az országos elégedetlenségi mozgalom egyik "arca" lett, ráadásul egy Klik-fenntartású iskola vezetője, így nem csoda, hogy az első helyek egyikén szerepel a kilövésre váró renitens pedagógusok listáján. Ám Pukli határozottan állítja, nem fél a megtorlástól. A Független Diákparlament (FDP) és a Teleki diákjai péntek délután szolidaritási akciót is tartottak a zuglói gimnázium előtt, az iskola kerítésénél fehér virágokat helyeztek el. A hófehér rózsák, szegfűk érkezésére azonban nem kellett a rendezvényig várni, egészen kora reggeltől tűzték az iskola kerítésére a virágokat az emberek, ami így estére valóságos virágerdővé alakult. "Ez is arról árulkodik, hogy mindannyian egy célért küzdünk: egy jobb oktatásért. Azért, hogy a magyar diákságnak és pedagógusoknak itthon legyen közös jövője" - mondta Kálovics Enikő, az FDP szóvivője az iskola előtti villámtüntetésen, amelyen legalább ezren jelentek meg.

Felszólalt Törley Katalin is a Tanítanék Mozgalom képviseletében. Azt mondta, szerinte a kormány megsértette a tanárokat, és elegük van abból, hogy a hatalom úgy beszél velük, mint "egy szemtelen gyerekkel." Úgy véli, a kormányzat egy szakma presztízsébe akar beletaposni, pedig tanárok nem akarnak mást, csak pozitív változásokat a közoktatásban. Emlékezetes, Klinghammer István, a Fidesz bukott felsőoktatási államtitkára a minap "kockás inges, kócos, borostás, grasszálóknak" nevezte a közoktatásban uralkodó állapotokkal elégedetlen pedagógusokat. Erre válaszul pénteken tanárok és diákok ezrei kockás ingben mentek be az iskolákba, a kockás osztályképek elárasztották a közösségi oldalakat, a kockás ing az elégedetlenségi mozgalom szimbólumává vált.

Levadásznák a tanárokat

Ugyanakkor a kormányhatalom továbbra is minden lehetséges eszközzel megpróbálja ellehetetleníteni a tanárok tiltakozását, a Teleki igazgatójának küldött levélből pedig világosan kiderül, hogy a hatalmi nyomásgyakorlástól, a megfélemlítéstől sem riad vissza. A Klik 2012-es létrehozása - amely a kormánypropaganda szerint oktatási esélyegyenlőséget, átláthatóbb és kiszámíthatóbb gazdálkodást kellett volna hogy teremtsen, egyik sem jött össze - ha az iskolák fenntartására nem is, a tanárok fegyelmi és egzisztenciális függésben tartására jó volt. A napokban több pedagógus is azt állította lapunknak, hogy több tankerület is olyan levelet küldött ki az alájuk tartozó iskolák igazgatóinak, amelyben azt kérik, szolgáltassanak adatot iskolájuk azon tanárairól, akik részt vettek a pedagógustüntetésen.

A Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat és az Oktatói Hálózat tegnap közös közleményt is kiadott, melyben jelezték: szervezeteik is számos hírt kaptak arról, hogy tankerület-vezetők békés pedagógusokat vagy intézményvezetőket elbocsátással, illetve iskolabezárással fenyegetnek, amennyiben tüntetésre mennek, vagy a nyilvánosság tudomására hozzák a véleményüket.

"Ezért kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország jogállam. A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, azaz mindenkinek jogában áll politikai és közéleti kérdéseket érintő békés összejöveteleket, felvonulásokat és tüntetéseket szervezni, azokon megkötés nélkül részt venni" - írták, majd felhívták a figyelmet arra is, hogy a Büntető-törvénykönyv szerint "aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A törvény kimondja azt is, hogy aki erre irányuló "előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője is arról számolt be tegnap, hogy a közelmúltban több olyan tájékoztatást kaptak, amelyek szerint tankerületi vezetők és kormányzati tisztviselők tanárok személyes adatai után érdeklődtek, Szabolcs megyében pedig több iskolaigazgatót is megzsaroltak azt üzenve, problémáik lesznek, ha részt vesznek a tiltakozásokban. Az MSZP ombudsmani vizsgálatot sürget annak kiderítésére, hogy a kormányzat személyes adatokkal visszaélve fenyegetett-e tanárokat. A Teleki igazgatója és a tanárok vegzálásával kapcsolatban még szerdán kérdéseket tettünk fel a Klik-nek, választ továbbra sem kaptunk.

A megtévesztés olcsóbb

Bár a kormányzat folyamatosan azt mantrázza, hogy nyitottak a párbeszédre és a tárgyalásokra, a pedagógusok javaslatait mintha meg sem hallanák. Félrevezető kommunikációjukban egy dolgot próbálnak kiemelni: a tanárok már megint béremelést követelnek. Palkovics László oktatási államtitkártól kezdve - akit a tanár-diák elégedetlenség leverésére neveztek ki a közoktatás élére - Orbán Viktor miniszterelnökig többen is elmondták, hogy a tanárok 20, máskor 15, esetleg 18 százalékos béremelési követelésekkel álltak elő az utóbbi hetekben. Állításuk szerint a napról napra változó számokat a kormányzati apparátus szakértői számították ki a Pedagógusok Sztrájkbizottsága 25 pontos követeléslistája alapján.

Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön azt nyilatkozta, a kormány azért csak bérkövetelésekről beszél, mert szerinte a 25 pontból három is erről szól, arról pedig, hogy más problémáik is lennének a tanároknak - mint hogy még krétára sincs pénze a Kliknek - Lázár "még nem olvasott." A tüntető tanároknak pedig azt üzente: óvná őket attól, hogy "gyerekekkel zsarolják a kormányt béremelésért." A három oktatási szakszervezetből álló Pedagógusok Sztrájkbizottsága - amely már január óta tárgyal a kormánnyal - pénteken közlemény adott ki, melyben jelezték, tárgyalási készségük fenntartása mellett a leghatározottabban visszautasítják a kormányzat megalapozatlan vádaskodásait, fizetésemelési követelésük nem a pedagógusokra, hanem az oktató-nevelő munkát segítőkre vonatkozik - akiknek egyébként 2008 óta nem emelték fizetésüket, egy főiskolai diplomával rendelkező iskolatitkár vagy rendszergazda is havi nettó 70-80 ezer forintot keres. Ők aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy felhívják a figyelmet elkeserítő helyzetükre.

A napokban megalakult Civil Közoktatási Platform - amelyet tanárok, diákok és oktatási szervezetek alapítottak válaszol a kormány "csorba" köznevelési kerekasztalára - ugyancsak reagált Lázár és a kormányzat nyilatkozataira: úgy vélik, "a megtévesztő kommunikáció valóban olcsóbb, mint a közoktatás megújítása." Ismét a - talán szándékosan - süket és vak kormány tudtára adták, hogy a pedagógusoknak nincs 18 százalékos bérkövetelésük, nevelő-oktató munkát segítő kollégák bérezését kell megoldani, akiket "rendre semmibe vesz" a kormányzat. Arra a vádra, hogy a tanárok felhasználnák a diákokat, úgy reagáltak: a diákok nagy része pontosan érzékeli, hogy a közoktatás számukra nem nyújt olyan tudást és készségeket, amelyekkel a XXI. században boldogulhatnának, és azt is látja, hogy tanáraikat eszköztelenné tették. "A diákok maguktól, saját magukért és társaikért emelnek szót. Ha tudatos, aktív, állampolgárrá érnek, nem lehet ellenünkre" - üzenték.

Kockás ingben a híradó
Kockás ingben vezette a tegnap esti 9 órai híradót Simon András az ATV-n. Arra a kérdésünkre, hogy nem szokatlan gesztus-e ez egy, a világ dolgairól objektíven beszámoló politikai műsortól, Simon hangsúlyozta: az ő kockás inge nem a televízió állásfoglalása akart lenni, hanem a sajátjáé, igaz a ruhadarab képernyős viselése ellen nem volt kifogása az ATV vezetésének sem. "A kockás inggel – amely már felrobbantotta az internet legnagyobb közösségi oldalát, és amely „divathoz” hasonlóra nem emlékszem pályafutáson évtizedeiből – csak azt akartam kifejezni: csatlakozom azokhoz, akik jobb szellemi és fizikai körülmények között szeretnék látni a pedagógusokat és a diákokat - mondta a műsorvezető.



Szerző

Újabb kórházakban tilos a látogatás

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) legutóbbi adatai szerint újabb kórházakban van teljes vagy részleges látogatási tilalom az influenzás megbetegedések miatt. Jellemzően a szülészeti, nőgyógyászati, újszülöttosztályokon és az intenzív részlegesen nem szabad a betegeket felkeresni.

A fővárosban a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ székhelyén és a Podmaniczky utcai telephelyén rendeltek el látogatási tilalmat az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon, valamint a szülészet-nőgyógyászati osztályon és a PIC-részlegen. A Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak szülészeti, újszülött-, koraszülött-, valamint patológiás újszülött intenzív részlegein rendeltek el látogatási tilalmat. A Szent Ferenc Kórházban az egész intézményre kiterjed a látogatási tilalom. Nem lehet látogatni a betegeket a Bethesda gyermekkórház II. és III. gyermekosztályán, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet hematológiai és őssejt-transzplantációs osztályán, valamint a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján.

Pest megyében a törökbálinti tüdőgyógyintézetben és a váci Jávorszky Ödön kórházban az egész intézményre kiterjed a látogatási tilalom. Cegléden a Toldy Ferenc kórház szülészet-nőgyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyászati, központi aneszteziológiai intenzív terápiás osztályain, valamint a kardiológia őrző részlegen van érvényben tilalom. Kistarcsán, a Flór Ferenc megyei kórház szülészet-nőgyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyászati, PIC II., központi aneszteziológiai intenzív terápiás, onkológiai osztályain, valamint a kardiológia sebészeti, gasztroenterológiai, neurológiai őrző részlegeken tilos a látogatás.

Baranya megyében a Mohácsi Kórház intenzív és szülészeti osztályain vezettek be látogatási tilalmat, továbbá a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában több osztályt és részleget érint a tilalom.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a miskolci megyei kórház koraszülött-újszülöttpatológiai osztályán, szülészeti és nőgyógyászati osztályán, valamint a Velkey László gyermekegészségügyi központjában szerdától látogatási tilalmat rendeltek el. A miskolci Semmelweis kórház szülészeti- és nőgyógyászati osztályán is tilos a látogatás.

Fejér megyében továbbra is valamennyi egészségügyi intézményében teljes körű látogatási tilalom van érvényben.

Hajdú-Bihar megyében, Debrecenben a Kenézy Gyula kórházban is teljes körű a látogatási tilalom.

Heves megyében a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet valamennyi osztályán és részlegén látogatási tilalmat rendeltek el csütörtöktől, valamint az egri Markhot Ferenc kórház csecsemő-, gyermekgyógyászati és neonatológiai osztályán, a szülészet-nőgyógyászati, a központi aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályon is tilos a látogatás.

Komárom-Esztergom megyében a tatabányai Szent Borbála Kórház valamennyi, fekvőbeteg-ellátást végző osztályán rendelték el a látogatási tilalmat, valamint az oroszlányi szakorvosi és ápolási intézet krónikusfekvőbeteg-ellátásának teljes területén van érvényben látogatási tilalom.

Nógrád megyében, Balassagyarmaton a Dr. Kenessey Albert kórház gyermekosztályán, szülészeti-nőgyógyászati osztályán és újszülöttrészlegén tilos a látogatás. A salgótarjáni Szent Lázár megyei kórházban kedden az összes osztályra és részlegre kiterjesztették a látogatási tilalmat.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi Jósa András kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán, gyermekosztályán, pulmonológiai osztályán, aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályán, valamint a fehérgyarmati kórház valamennyi osztályán és részlegén tilos a látogatás.

Vas megyében a szombathelyi Markusovszky kórház csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályán rendeltek el látogatási tilalmat.

Veszprém megyében a zirci Erzsébet kórházban a krónikus belgyógyászati osztályon tilos a látogatás, valamint a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház szülészet-nőgyógyászai osztályán, a gyermekgyógyászati centrumban, a központi intenzív osztályon és a belgyógyászati centrumban lép életbe látogatási tilalom február 22-től.

Az Országos Epidemiológiai Központ szerdán megjelent heti jelentése szerint a 6. héten tovább emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók száma. Február 8. és 14. között a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentéseinek alapján végzett becslés szerint az országban az előző hetinél 38 százalékkal több, 43 700 beteg fordult orvoshoz.

A 6. héten egy kivételével valamennyi közigazgatási területen több influenzás beteget regisztráltak, mint az előző héten, és az orvoshoz forduló betegek között tovább nőtt a gyermekek aránya (44,3 százalék). A betegek 32 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 17,4 százaléka, 6 százalékuk pedig a 60 évesnél idősebbek közül került ki - olvasható a jelentésben.

Szerző