Pénteken késő este még javában egyeztettek az Európai Unió (EU) állam- és kormányfői a brit reformelképzelésekről, miután többszöri csúszás után délután végül folytatták a tárgyalásokat délután. Az Európai Tanács plenáris ülésén túl "kiscsoportos" foglalkozások is voltak, hiszen a tagállamok vezetői hosszas viták után sem jutottak egyezségre a britek uniós reformjavaslatait érintő, a csúcstalálkozó meghirdetésekor halasztást nem tűrőnek és minden körülmények között lezárandónak nevezett vitában.
Már csak ezért is meglepetést okozott, hogy az EU-csúcs résztvevői már reggel zárónyilatkozatot adtak ki a korántsem lezárt menekültválság ügyében. Az EU-t sújtó migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az Unió külső határainak védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni - állt a dokumentumban. Megállapították az állam- és kormányfők azt is: a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is súlyosan aggasztó, kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség, "fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének és a koordinálatlan, egyoldalú intézkedések gyakorlatával". A nyilatkozat azt is leszögezi: "végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést", a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni. Világossá teszi a dokumentum azt is: a külső határokon meg kell tagadni a belépést azoktól, akik nem tesznek eleget a beutazási feltételeknek, és menedékkérelmet sem akarnak benyújtani az adott országban.
A közlemény szerint az EU-török cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is elsődleges feladat a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedők és az embercsempész-hálózatok felszámolása szempontjából. Törökország tett ugyan lépéseket az akcióterv végrehajtására, a többi között a szíriai menekültek munkavállalásának lehetővé tétele és az Unióval folytatott adatcsere terén, de továbbra is túl sok migráns érkezik Törökországból Görögországba - állapították meg az EU állam-, illetve kormányfői. A Törökországból az Unió területére jogellenesen belépők számát csökkenteni kell, amihez a török félnek is végre kell hajtania a cselekvési tervet - húzza alá a zárónyilatkozat.
A tagállamok vezetői azt is leszögezik: elkötelezettek, hogy a schengeni övezet valamennyi tagja újra maradéktalanul alkalmazza a schengeni határellenőrzés szabályait. A menekültek személyazonosságának megállapítása, regisztrációja és ujjlenyomatuk nyilvántartásba vétele, valamint a belépők és az úti okmányaik biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az Unió segítségével létrehozott tranzitzónák. Az uniós vezetők arra jutottak: fel kell gyorsítani az európai határ- és parti őrség létrehozását; a politikai megállapodásnak még ebben a félévben meg kellene születnie a miniszterek tanácsában a tagállamok között, hogy az új védelmi rendszer a lehető leghamarabb működni kezdhessen.
Brit-reform, egyelőre nagyon nem
Mindezzel szemben az uniós vezetők még lapzártánk idején is javában vitáztak a brit reformigényekről, amelyek miatt eredetileg összehívták a találkozót. "Bár a tárgyalásokon történt némi előrelépés, még nem sikerült megállapodni Nagy-Britannia uniós reformigényeiről" - közölte David Cameron délelőtt. A brit miniszterelnök közölte: "csak akkor kötök megállapodást, ha megkapjuk, amire Nagy-Britanniának szüksége van".
Péntek reggelre a helyzet úgy állt: mivel a tagállami vezetők nem tudtak egyezségre jutni, Donalt Tusk, az ET elnöke új, kompromisszumos javaslatot dolgoz ki, holott korábban már lényegében megvolt a megegyezés. Tusk ugyanis néhány hete már összeállított egy uniós javaslatot. Cameron eredetileg négypontos csomaggal ment Brüsszelbe, amelynek a nagy részében Tusk engedett, a szociális juttatások ügyében pedig az ET-elnök egy "jól eladható" verzióval állt elő. A tervezet egyebek mellett változtatásokat javasol a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szabályozásában, és megtiltana mindenféle diszkriminációt az EU-ban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk csatlakozott-e az euróövezethez, vagy sem.
Korábban a magyar kormánnyal együtt a V4-ek elfogadhatónak tartották, hogy a brit kormány négy évig elvonhasson szociális juttatásokat a később csatlakozott uniós tagállamokból érkező munkavállalóktól, azonban - egyes hírek szerint - Cameron csütörtöki előterjesztése már 13 évről szólt, illetve további javaslatokat is tett, ami felborította a tárgyalási folyamatokat. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, a brit kormány belengette a Brexit lehetőségét, a britek ugyanis legkésőbb 2017-ig népszavazáson dönthetnek az EU-ból való kilépésről, illetve a maradásukról. Bennfentes információk szerint péntekre virradóra "Tuskon állt, hogy kidolgozza a kompromisszumos javaslatot, és meggyőzzön mindenkit", más források ugyanakkor arról számoltak be: egyetlen brit javaslatról sem született megállapodás.
Angela Merkel német kancellár délelőtt még azt hangsúlyozta, országa készen áll a kompromisszumra, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az EU-nak. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig kijelentette, szerinte sikerülni is fog megállapodásra jutni a brit reformkövetelésekről. "Komolyan bízom benne, hogy Nagy-Britannia benne marad az EU-ban" - mondta. Csakhogy bennfentes források szerint tovább bonyolította a brüsszeli tárgyalásokat, hogy a görög miniszterelnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, amennyiben az EU-tagországok állam- és kormányfői nem garantálják számára, hogy a jövőben nem fogják lezárni Görögország északi, Macedóniával közös határát. Nevük elhallgatását kérő illetékesek pénteki közlése szerint Alekszisz Ciprasz ezzel a felvetéssel az uniós vezetők csütörtökön kezdődött csúcsértekezletének nyitónapi munkavacsoráján állt elő. Az utóbbi időben több uniós ország részéről is elhangzottak a görög-macedón határ lezárására vonatkozó javaslatok, amire szerintük a menekültáradat megfékezése érdekében lenne szükség. A görög kormányfő pénteken háromoldalú megbeszélést folytatott a német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel, annak tartalmáról azonban lapzártánkig nem szivárogtak ki részletek.
Kvóta igen, de betelepítés csak önkéntesen
Csütörtökön késő éjszakáig tárgyaltak az uniós állami vezetők a menekültválság kezeléséről is, és a nézeteltérések ellenére egyetértésben adtak ki közös nyilatkozatot a következő hetek teendőiről. Márpedig, ha így történt, s a zárónyilatkozatban valóban szerepel az, hogy "végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést", akkor az azt jelenti, hogy Orbán Viktor is a nevét adta hozzá. Pedig a visegrádi országok már korábban kifejezték, hogy kételkednek az akcióterv sikerében, mert úgy gondolják, hogy egyedül Törökországra hagyatkozni nem elég, a kvótarendszer ellen pedig a magyar kormány és a Fidesz kifejezett kampányt indított itthon, mint amelynek végrehajtására nem is hajlandóak. Orbán szerint ráadásul mindezek helyett második védvonalra van szükség, mert az EU és Törökország megállapodása nem működik a gyakorlatban: a B-terv Bulgária és Macedónia határainak biztosítását jelentené, amihez Magyarország bármilyen segítséget hajlandó megadni.
Ennek ellenére a visegrádi országok is támogatták a péntek hajnalban kiadott közös nyilatkozatot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt megerősítésként értékelte arra nézve, hogy "nincs alternatívája egy jó, intelligens és bölcs kooperációnak Törökországgal." Merkel szerint is a török-görög határon kell kezdeni a közös európai válságkezelést. "Az első lépés, hogy a Frontex-szel, a török parti őrséggel és a NATO-val az illegális bevándorlást jelentősen visszaszorítsuk, és aztán rögtön meglátjuk, merre léphetünk tovább" - mondta délelőtt a kancellár. Az Égei-tengeren ugyanis az európai uniós határügynökség, a Frontex, és múlt hét óta az észak-atlanti katonai szövetség, a NATO végez közös határvédelmi, felderítési műveletet. A török kormány beleegyezett, hogy visszaveszi a nemzetközi védelemre nem jogosult bevándorlókat. Görögországban eközben rohammunkával elkészült négy menekültfogadó állomás, úgynevezett hotspot is. Mindezek nyomán Merkel úgy gondolja, hogy a török-EU akcióterv minőségi változást hozhat a menekülthelyzetben. "Adjunk esélyt a török-EU akciótervnek - mondta , hozzátéve: "március elejére legalább tíz nap tapasztalunk lesz arról, hogyan működik a határőrizet, és Törökországgal közösen ki tudjuk értékelni." Merkel szerint a schengeni rendszert most úgy lehet visszaállítani, hogy "mindenkinek vállalnia kell a felelősséget és végre kell hajtania ezeket a műveleteket".
A Reuters ugyanakkor úgy értesült, hogy az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi még a csütörtöki vacsora közben elejtett egy fenyegetést a visegrádi országoknak: ha nem fogadnak be migránsokat, az uniós közös büdzsé legnagyobb részét befizető országok megvághatják a legszegényebb régióknak fenntartott fejlesztési támogatásokat. "A migrációs válság az összes EU-s ország közös problémája. Ha nem mutatnak szolidaritást, azok az országok is kevésbé lesznek szolidárisak önökkel, amelyek a legtöbb pénzzel járulnak hozzá az EU-s költségvetéshez" - mondta.
Mégis kétsebességesre kapcsolnak?
Nemcsak az EU következő költségvetésének hamarosan megkezdődő tervezési időszakában láthatjuk kárát a kormány menekültpolitikai ellenállásának. Az EU-t ma megosztó vita ugyanis sokak szerint az európai integráció végét jelentheti. Miközben Orbán a visegrádi országokkal az oldalán igyekszik valamiféle ellenfrontot felmutatni a meghatározó uniós államokkal szemben, valójában egyszerű populista retorika áldozatává válhat az ország, hiszen a nyilatkozatot aláírta a kormányfő. Pedig: "Brüsszelből a kényszer-betelepítési kvóták veszélye, délről pedig az idén várhatóan nagyságrendekkel növekvő migrációs nyomás fenyeget" - mondta nemrégiben Miskolcon, a Fidesz-KDNP Lillafüredre kihelyezett frakcióülését követően. Orbán ugyanakkor fikarcnyi hajlandóságot sem mutat a szorosabb európai összefogásra, sőt, Lázár János épp a lapunknak adott interjúban tette először teljesen nyilvánvalóvá: a kormány "nem kívánja mélyíteni az európai integrációt".
Mindez gazdasági és diplomáciai téren is hatalmas hátrányt okozhat Magyarországnak, hiszen ha az aktuális forró témákra - élen a menekültválsággal, valamint az Egyesült Királyság esetleges kilépésével - nem képes egységes választ adni az EU, annak nyomán megbomlik az egység. Hetek óta ismert, hogy hosszú távon kétsebességessé válhat az EU, ha csak az alapítókon múlik. Az 1957-es Római Szerződés aláírói ugyanis nemrégiben közös nyilatkozatban tették egyértelművé: folytatni kívánják az egyre szorosabb Unió alapszerződésben rögzített kívánalmát, támogatják például a mag-Európa gondolatát, amelynek országai együtt haladnának előre olyan területeken, mint a bankunió, a szorosabb költségvetési harmonizáció, az erősebb politikai és biztonsági együttműködés. Ez utóbbiakat ugyanis nemcsak a britek ellenzik, hanem lelkesen utasítja el az együttműködés e szorosabb formáit a magyar kormány is.
Ráadásul a menekültválságban folytatott orbáni politikának sem csupán gazdasági következményei lehetnek. "Azok a kormányok, amelyek nem vállalják fel a menekültválság többrétű terheinek megosztását, kizárják magukat a schengeni övezetből" - érvelt néhány hete Angela Merkel egyik legközelebbi bizalmasa, Norbert Röttgen a Figyelőnek, de a schengeni övezet felbomlásáról már több ország tárgyalt is - a V4-ek tiltakozása mellett -, így ez a veszély már nem is csupán teória.