Cameron kiütötte az Uniót

Zöld utat kapott Brüsszelben a London által követelt "vészfék-rendszer", így Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátozzák majd az Unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.

Ezeket a britek összesen egyszeri időszakban tarthatják vissza, ha be tudják bizonyítani az Európai Bizottságnál, hogy az uniós munkavállalók tömege kivételes nyomás alá helyezi a szociális ellátórendszert. Egy-egy embertől viszont legfeljebb négy évig lehet megtagadni a juttatásokat ezalatt a hétéves periódus alatt, és arra kell törekedni, hogy az uniós országból érkező munkavállalók a negyedik év vége felé közeledve fokozatosan egyre több támogatásban részesüljenek. A korlátozás csak az újonnan érkezett munkavállalókra vonatkozhat.

Péntek este 11 órakor szállt fel a fehér füst Brüsszelben. Hosszú tárgyalások után ekkor jött létre a kompromisszumos megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján. David Cameron követelései között szerepelt az is, hogy a Nagy-Britanniában élő szülők otthon maradt gyermekeik után ne járjon brit családi pótlék, végül a találkozón arról állapodtak meg, hogy 2020-tól az uniós munkát vállalók családi támogatását annak az országnak a kereseti viszonyaihoz igazítják, ahol a gyerekek laknak. A döntés értelmében nem csak a britek számolhatják így a családi pótlékot, hanem más tagállamok is. Dánia és Németország a vita végén jelezte, talán élni fog a lehetőséggel, Werner Faymann osztrák kancellár pedig egy vasárnapi lapinterjúban jelentette be, támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását.

Az elfogadott szöveg azt is leszögezi, hogy egy jövőben esedékes szerződésmódosítás révén "világossá teszik, hogy az egyre szorosabb Unióra való utalás nem vonatkozik az Egyesült Királyságra". Az állam és kormányfők megígérték, hogy a következő alkalommal, amikor a szerződést módosítják, világossá fogják ezt tenni a szerződés szövegében is. Az "egyre szorosabb uniós" kitételt magukénak tekintő tagországok nyomására ugyanakkor megerősítették, hogy az EU szerződései a módosítás után is lehetővé teszik "az integráció mélyítését azon tagországok között, amelyek osztoznak ennek jövőképében". Nagy-Britannia azt a jogot is megkapta, hogy az EU-s miniszterek tanácsánál "fellebbezzen" a brit gazdaságot esetleg hátrányosan érintő döntések ellen, melyeket az eurózóna vezetői nélküle hoznak. A tanácskozás után Cameron kijelentette, országa tartósan kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette, Nagy-Britannia "soha nem fog csatlakozni az euróövezethez", viszont "teljes beleszólása" lesz az egységes európai piacba.

Mindez viszont csak akkor lép életbe, ha a britek az uniós tagság mellett szavaznak június 23-i referendumon. Cameron a megállapodás másnapján már a maradás mellett kampányolt, világossá téve, kormánya számára nem megoldás a Brexit. A kilépés "ugrás lenne a sötétbe" - tette hozzá.

A kilépéssel a "szuverenitás illúzióját" lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában. Erről már a BBC televízió vasárnapi magazinműsorában beszélt a brit kormányfő. Ha távoznak, "az EU attól még itt lesz az ajtónk előtt", és például diszkriminációt alkalmazhat a brit üzleti szférával szemben, ami ellen a brit kormány az unión kívülről nem sokat tehetne - érvelt Cameron. Arra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a "nagy vívmány" ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben. Kiderült, az újonnan érkező munkavállalók ellátásának részleteiről még nem állapodtak meg, a miniszterelnök csak annyit tudott mondani, kezdetben semmi nem jár majd, mindenkinek először befizetnie kell, és csak utána vehet ki pénzt a rendszerből.

A júniusi népszavazás kettős tétje az, hogy a 2020-ban esedékes brit parlamenti választások idején az Egyesült Királyság az Európai Unió, Skócia pedig az Egyesült Királyság tagja lesz-e még. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a BBC-ben arra emlékeztetett, ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről.

Ujhelyi István szerint Orbán Viktor vereséget szenvedett az EU-csúcson, a külföldön dolgozó magyarok helyzete egyértelműen rosszabbodik. Az MSZP alelnöke, EP képviselője szerint a magyar kormányfőt soha nem érdekelte igazán a kivándorolt fiatalok és családok érdeke.