Csökkent a fegyverkereskedelem Európában

Világszerte emelkedett a fegyverexport az elmúlt években. 20111-2015 között 14 százalékkal több fegyvert adtak el a világban, mint a 2006-2010 közötti időszakban – közölte jelentésében a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). Az öt legnagyobb exportőr ország tekintetében nincs változás, ezek továbbra is a következőek: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Németország. Ehhez az öt államhoz az eltelt öt év alatt a világ összes fegyverexportjának 74 százaléka fűződött. Közülük is kiemelkedik az Egyesült Államok, amely egymaga a kivitel 33 százalékáért felelős, ez hat százalékos emelkedés a 2006-2010-es időszakhoz képest. A legjelentősebb importőr államok közé Szaúd-Arábia, az Arab Emírségek, valamint Törökország tartozik.

Különösen a szaúdiak váltak a különféle fegyverek legfőbb felvevő piacává. Az eltelt öt évben a fegyverimport 275 százalékkal emelkedett. A SIPRI arra számít, hogy ez a folyamat nem áll meg részint azért, mert az ország beavatkozott Jemenben a síita huszi lázadókkal szemben. Másrészt Rijád a nagy térségbeli riválist, Teheránt is sakkban akarja tartani. Egyetlen állam importált több fegyvert Szaúd-Arábiánál: Indiáról van szó. Kína a harmadik helyen áll, a világ legnépesebb állama csökkentette fegyverimportját, hiszen ezt egyre inkább maga állítja elő, s az országban a GDP gyarapodással nagyobb mértékben emelik a katonai kiadásokat, az ország 88 százalékkal emelte fegyverexportjának mértékét. Irak viszont nagymértékben növelte a behozatalt.

Vietnam is jelentősen emelte a behozatalt, méghozzá 699 százalékkal. Az ázsiai ország ezzel az importőrök közül a 43-ról a 8. helyre ugrott előre. Vietnam a fegyverek 93 százalékát Oroszországtól vásárolta.

Európában kisebb a fegyverkereskedelem mértéke a korábbinál. Franciaország kivitele tíz százalékkal csökkent, Németországé pedig 51 százalékkal. A behozatal is kisebb, a kontinensen összességében 41 százalékkal, ami egyebek mellett az Európai Unió, különösképpen Görögország és Spanyolország rosszabb gazdasági helyzetére vezethető vissza – vélik a stockholmi székhelyű SIPRI szakértői. A görög és a lengyel import 77, illetve 65 százalékkal esett vissza.