7. Raúl Castro kubai elnök (84)
Raúl Castro nyolc éve áll Kuba élén, akkor vette át az elnöki posztot a kubai forradalom vezetőjétől, bátyjától, Fidel Castrótól. A súlyos betegség miatt visszavonulni kényszerült Fidel idén betölti a 90. évét, legutóbb az orosz pátriárkával készült közös fotó a Commandantéról. A Castro-fivérek több mint fél évszázada határozzák meg a karibi szigetország életét, a jelenlegi államfő majd ötven évig volt a fegyveres erők minisztere, a kommunista útra lépett Kuba második számú vezetője. Raúl Castro nevéhez fűződik azonban a kapcsolatok normalizálása az Egyesült Államokkal, 2014 decemberében, Barack Obamával folytatott telefonbeszélgetésüket követően jelentették be, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat, s kinyitják a nagykövetségeket Washingtonban és Havannában. A Kuba elleni amerikai embargó továbbra is érvényben maradt. A kubai elnök óvatos reformfolyamatot engedélyezett, s azt ígéri, 2018 után leköszön az elnöki posztról.
8. Paul Biya kameruni államfő (83)
Február 13-án ünnepelte 83. születésnapját a nyugat-afrikai állam elnöke. Ő a második elnöke Kamerunnak, ami nem túl sok ahhoz képest, hogy az ország 1960-ban nyerte el függetlenségét. Az első elnököt, Ahmadou Ahidjót 1982-ben váltotta úgy, hogy előtte több mint hét évig kormányfőként szolgált. Azóta többször is újraválasztották, 2011-ben már hatodízben, az ellenzék azonban rendre csalással vádolta. 2008-ban módosította az 1996-os alkotmányt, eltörölte azt a paragrafust, amely szerint egy államfő csak két mandátumot vállalhat. Szorosan a kezében tartja a gyeplőt, törvényhozó, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást is egy személyben felügyeli. Kameruni sajátosság: bíróság csak akkor vizsgálhatja, hogy egy törvény összhangban van-e az alaptörvény paragrafusaival, ha ezt az elnök indítványozza. Biya igen ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, s a genfi Hotel InterContinental gyakori lakója.
9. Akihito japán császár (82)
Japán 125. császára édesapja halálát követően foglalta el a krizantémos trónt. Hirohito igen szép kort élt meg, 1926-tól 1989-ig uralkodott, a leghosszabb ideig a japán császárok közül. Hirohito még egyfajta misztikus figura volt, az utolsó császár, akit isteni eredetűnek tekintettek, erről azonban a távol-keleti szigetország második világháborúban elszenvedett veresége nyomán le kellett mondania – igaz, végül nem állították bíróság elé, s posztján maradhatott. Fia, Akihito lett az első uralkodó, aki polgárlányt vett feleségül, s példáját követte fia, a jelenlegi trónörökös, Naruhito herceg is. A japán császár szerepe jórészt ceremoniális, Akihito tengerbiológiai tanulmányokat folytatott, tekintélyes nemzetközi folyóiratokban is publikálta kutatási eredményeit. A császár egészségi problémákkal küzd, prosztatarákkal operálták, 2012-ben pedig szívműtéten is átesett. Az utódlás miatt azonban már nem kell aggódnia, hiszen második fiának, Akisino hercegnek 2006-ban kisfia született, a tíz éves Hiszahito herceg a harmadik a trónöröklési sorban. Naruhito lányából, a már 14 éves Aikóból csak a törvények megváltoztatásával lehetett volna császárnő.
10. Szalman ibn Abdul-Aziz szaúdi király (81)
A szaúdi uralkodó a 2015. január 13-án került hatalomra, így ő a „legzöldfülűbb” a rangsorban, e tekintetben is. 1935. december 31-én született. 1963-tól 2011-ig, 43 éven keresztül Rijád kormányzóhelyetteseként, majd kormányzójaként szolgált. Ebben az évben nevezték ki védelmi miniszternek, 2012-ben pedig testvére, Nayef ibn Abdulaziz Al Szaúd halálát követően trónörökös lett. 2015 elején féltestvére is meghalt, így ő kerülhetett a trónra. Több kétséges lépése volt uralkodásának bő egy éve alatt. Hazája 2015-ben avatkozott be a jemeni polgárháborúba, ő rendelte a rezsim 46 ellenfele, köztük a síita Nimr al-Nimr prédikátor 2016. január 2-án történt kivégzését. Az ő uralkodásának idejére, tavaly szeptemberre esik a mekkai zarándoklat, a hádzs alatt történt tragédia, amikor 2236 személyt tapostak halálra.
