"Méltóképpen akartam búcsúzni kedvenc tantárgyamtól"

Publikálás dátuma
2016.02.23 06:12
Volt tanítványai a mai napig tartják a kapcsolatot DZ tanár úrral FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Harminchárom óra. Ennyi ideig oktatta megállás nélkül filozófiára a diákjait Deutsch Zoltán, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, ezzel pedig magyar rekordot döntött. A korábbi csúcsot egy matematikatanár tartotta, ő 31 órán keresztül tanította nebulóit. Deutsch Zoltán azért vállalkozott a különös kísérletre, mert jövőre az óraszámkorlátok miatt már nem lehet filozófiát oktatni a gimnáziumokban, s szeretett volna méltóképpen búcsúzni a tantárgytól.

Félve léptem be a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium falai közé, nem tudtam elképzelni, milyen lehet majd' két napig tartó tanóra. Ürességtől kongó teremre számítottam, ehhez képest – legnagyobb döbbenetemre – egy tűt sem lehetett leejteni, kis túlzással egymás nyakán lógtak a diákok, pedig már harminc órája tartott az oktatás. A fáradtság érződött, de a lendület töretlen volt. „Mi az, aminek csak egy oldala van?” – tette fel a kérdést Deutsch Zoltán a gimnázium filozófiatanára, aki erre a szokatlan rekordkísérletre vállalkozott. Eltűnődtem, de a válaszra az óra végéig várni kellett.

„A gyerekeket nem lehet túlterhelni, ezért olyan törvényt hoztak, hogy a ’nem túl fontos’ tantárgyak, mint például a filozófia, háttérbe kerülnek – ezt már a sikeres csúcs után nyilatkozta lapunknak Deutsch Zoltán. – Mivel minden évben oktattam filozófiát, érzelmileg szíven ütött, ezért is gondoltam, hogy méltóképpen búcsúzom egyik kedvenc tárgyamtól. Ráadásul szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy a filozófia jó dolog.” Ahogy a diákok hívják, DZ tanár úr elmondta, az ötlet egy matematika-tanárnőtől származik, aki 31 órán keresztül oktatta nebulóit. „Gondoltam, erre én is képes vagyok, hogy majd’ két napon keresztül öntöm a tudást diákjaimba” – fogalmazott. A küldetés sikeresnek bizonyult, s új magyar csúcsot állított be Deutsch Zoltán. Elmondása szerint nemcsak hazai, hanem Guinness Rekord is döntött, ám a nemzetközi szövetség válaszra sem méltatta a tanár levelét.

De kanyarodjunk vissza még az órára. Nem volt szokványos, sem az iskolai légkör, sem pedig a tanterem. Az asztalok zsúfolásig teltek zsíros kenyérrel, kólával és egyéb étellel és itallal. A tanár fel-alá járkált, hol a padon állva szemléltette az órát, hol pedig a diákok között járkálva, próbálta ébren tartani magát, no meg a hallgatóságot. A fáradtság ellenére záporoztak a kérdések és a válaszok. „Megfogható-e vajon az a dolog, aminek csak egy oldala van?” – jött a kérdés egy diáktól. A másik tanuló szerint a gömb volt a helyes megoldás, de a poénokra sem kellett sokat várni. Az egyik fiatal a banki szerződésmódosítást emelte ki, mint mondta: az mindig egyoldalú.

„Sehogy nem készültem az órára – folytatta DZ tanár úr. – Van két pici gyermekem, az összes szabadidőmet velük töltöm. Azt sajnálom, hogy a kedvenc filozófusomnál, Spinoza éppen hullámvölgyben voltam, így nem sikerült úgy átadnom a tudást, ahogy szerettem volna. Ehhez képest Descartes-ot – akinek gondolataival kapcsolatban mindig is voltak fenntartásaim– nagyszerűen elmagyaráztam.” A diákok remekül bírták a maratoni előadást, előfordult olyan, amikor több mint nyolcvanan tartózkodtak egyszerre a tanteremben. „Azok a tanulók, akik végig kitartottak mellettem jelentős hullámvölgyön mentek keresztül. Az egyik fiatal például úgy aludt, hogy még a toll is a kezében volt”.

A szokatlan vállalkozásnak egészségügyi kockázatai is voltak. Egy orvosi stáb felügyelte, hogy minden rendben menjen. Megszabták, mikor kell innia, ennie Deutschnak, hogy ne történjen semmi baj. „Volt olyan, amikor szédültem a fáradtságtól, s már a karomat sem tudtam felemelni. Ekkor az orvosok azt mondták, tíz fekvőtámasz, s úgy magyaráztam Platónról, hogy közben csináltam a gyakorlatot” – fogalmazott. A csúcsdöntés végére aztán rájöttek a fiatalok, mi is az, aminek csak egy oldala van. „A lét – jött a válasz a középső sorból. – Mert a másik oldal a nemlét, az pedig nem ugyanaz.” Több mint másfél órát vett igénybe a kérdés megfejtése, ám a diákok nem adták fel, ahogy Deutsch Zoltán sem, ám mégsem a rekord volt a legnagyobb tett, amit véghezvitt a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, hanem az, hogy olyan diákok is részt vettek az óráján, akiket tíz éve tanított. A mai napig tartják DZ tanár úrral a kapcsolatot, mert meghatározó volt az a négy év, amit az oktatóval együtt töltöttek.

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap